Mi a feladata egy vadállatápolónak?
Hogy az állatokat etesse, takarítsa, odafigyeljen, hogy minden rendben legyen körülöttük és fel legyenek készítve az előadásra. Általában nagymacskákkal foglalkozom, most leopárdokkal, tigrisekkel és oroszlánokkal fogok dolgozni.
A vadállatápolók mennyire dolgoznak együtt az idomárral?
Teljes mértékben. A pontos megfogalmazás szerint asszisztens idomárként fogok dolgozni. A próbákon is végig jelen leszek, hogy segítsek az idomárnak a felkészülésben, és gyakorlatilag non-stop az állatokkal foglalkozom majd.
Hogyan telik egy átlagos nap a nagymacskákkal?
Az állatok általában este esznek, mert ha jóllaknak, ellustulnak és már nincs kedvük dolgozni. Ez mondjuk idomár függő is, olyannal is dolgoztam már, aki reggel etette az állatait. Nála úgy működött, hogy reggel kitakarítottuk az állatok helyét, utána megetettük őket. Amint végeztek az evéssel, eltakarítottuk a csontokat, aztán raktunk be a ketrecükbe friss forgácsot. Ha délutáni előadás volt, az azt jelentette, hogy próba is volt, így kilencre végeznünk kellett ezekkel a teendőkkel. A próbához fölvágtuk a húsokat, amire az idomárnak szüksége van, hogy felszúrja a bot végére, mert azzal tanítja az állatokat.
Ha az állatok nem egy alagúton át, hanem szállítóketrecből mennek be a porondra, akkor ezeket a ketreceket is elő kell készíteni, és beállítani, hogy melyik nagymacska melyik ketrecbe menjen. Berakjuk őket a ketrecbe és bevisszük őket a próbára, ami általában fél órás. Néha hosszabb ennél, például ha fiatalok az állatok, mert nekik több gyakorlásra van szükségük. A próba után isznak és pihennek, nekünk pedig ez az időszak általában a húsfeldolgozásé. Ha megérkezik az egy hétre való húsadag, lefagyasztjuk, és mindig csak a másnapra valót vesszük ki a hűtőből: feldolgozzuk, felvágjuk, kiosztjuk az adagokat. Ha végzünk, az előadásig mi is pihenünk. Ekkor újra szállítjuk őket a ketrecekkel, aztán visszahozzuk és almozzuk őket, az éjszaka pedig a pihenésé. Egész nap velük foglalkozunk.
Mennyi húst eszik egy felnőtt tigris?
Változó. A kisebb méretűek három kilót, de dolgoztam olyan tigrissel is, aminek nyolc kiló tiszta húsrészt kellett adni, hogy tartani tudja a megfelelő súlyát. Ez egy óriási, 360 kilós hímtigris volt, az egyik kedvencem.
A cirkusz egy hatalmas vonattal utazik. Ezt hogy kell pontosan elképzelni?
Egy óriási, 1,5 kilométer hosszú vonat szállítja a cirkuszt az egyik helyszínről a másikra, kivéve a nagymacskákat. Őket egyszerűbb kamionnal utaztatni, mert úgy könnyebb megoldani menetközben az etetést és az itatást. A többi állatot viszont a vonaton viszik. A Ringling cirkusz nagy sportcsarnokokban dolgozik, olyan méretűekben, mint a Madison Square Garden. Amíg dolgoznak, az állatokat ott szállásolják el, utazás közben pedig a vonaton. Természetesen az összes cirkuszi dolgozó is a vonaton utazik, ez három porodnak megfelelő személyzetet, körülbelül 500 főt jelent.
Milyen érdekes számokon dolgozott korábban?
Dolgoztam egy Ursula Böttcher nevű idomár nénivel, aki jegesmedvékkel foglalkozott. A jegesmedve kiszámíthatatlanabb, mint a nagymacskák, és az ő tudása egy valóságos csodával ért föl. 78 éves volt, amikor alkalmam nyílt rá, hogy vele dolgozzak. Fantasztikus volt, ahogy az állataival bánt. A másik csoda számomra Donnert Károly tigris száma volt.
Milyen trükköket csináltak a jegesmedvék?
Labdákkal meg golyókkal mutattak be trükköket, piramist csináltak, az idomár hölgy ráült a medvére. Nem is maguk a trükkök voltak a lenyűgözőek, hanem az, hogy nyolc állatot, ráadásul jegesmedvét ilyen jól össze tudott rakni.
Az amerikai cirkuszkultúra különbözik az európaitól?
A cirkuszos szokások nagyjából minden kontinensen megegyeznek. Nincs nagy különbség, hiszen a fellépők a világ minden tájáról érkeznek, mindenki viszi a saját technikai tudását, ami kicserélődik. Az artisták általában nem egy fix cirkuszhoz tartoznak, hanem önállóan kötnek szerződéseket, és utaznak ide-oda. Mindenki eltanulja a másiktól, amit hasznosnak vagy jónak tart.
