Pannonhalma egy olyan világ, amelyet a szeretet szervez

Mert vannak világok, amelyeket a szeretet szervez. Ilyen hely Pannonhalma is, ahol össze kell hangolni az oktatást, a nevelést, a lelki életet, akár a vallási turizmust is, mégis minden a helyén van - karácsonyra készülve az advent fénye is. Ennek szellemében megkértük Várszegi Asztrik atyát, hogy ossza meg velünk adventi gondolatait:

Olyasvalakire várunk, aki minket nem a külső, a teljesítmény, nem pillanatnyi előnyös vagy előnytelen voltunk miatt, hanem szívem tiszta szándéka, lényegem és vágyaim szerint fogad el és szeret, aki betölt. Olyan, aki hűtlenségeim ellenére is hűséges hozzám. Ne feledjük! Az olthatatlan vágyat és a remény csíráját a teremtéskor a szívünkbe ültették. Ezeket ünnepeljük adventben, hogy égő türelemmel várhassuk annak beteljesedését. Értünk jön, biztosan, mert szeret bennünket.

Hol vagyunk már attól, amikor Isten azt mondta Ádámnak: Hontalan leszel, a föld vándora… Szerencsére vannak helyek, ahol az ember visszanyerheti elveszett helyét a világban. Ott van például Pannonhalma az épített örökségével, ami összegyűjti a Sokorói-dombság jellegadó elemeit, összesűríti a történelmi tudást, és ez nemcsak a könyvtárban, a Szent Márton-bazilikában, hanem a monostor egészében érvényesül.
A pannonhalmi turizmus első számú célpontja természetesen a bencés főapátság, amely nemcsak egyházi és művészettörténeti központ, 1996 óta a világörökség része. Abban az évben látogatott el Pannonhalmára II. János Pál pápa is.

Van, aki számára ez egy olyan világ, amelyben összesűrűsödik a táj és a történelem, és akár egzisztenciális kapaszkodót is jelenthet. Vannak, akiknek egy titokzatos turisztikai célpont, ahol minőségi szolgáltatásokkal, szállodákkal, szakrális kortárs építészettel (Diákkápolna, új fogadóépület, az erdei kápolna) és ihletet adó enteriőrökkel várják a pihenni vágyókat. A Pannonhalmi Főapátság ad helyet Magyarország legnagyobb bencés közösségének, a falai között bentlakásos gimnázium is működik.

Pannonhalmának a fekvése is különleges. A Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban található pannonhalmi várból nemcsak a bábolnai „szélkerekeket” és Győrt láthatjuk, de tiszta időben kivehető az esztergomi bazilika körvonala is. A várból kinézve juthat eszünkbe: az ember ott szeretne élni, ahol be tudja tájolni magát, és azonosulni tud történelmi és kulturális környezetével, ahol motívumokba sűrűsödik a történelem.

És ha túlságosan elragadja a látogatót a látvány, visszaránthatja a földre a korgó gyomra, az ezeréves bencés monostor kertészeti és gasztronómiai kultúrája. Az apátsági borok, csokoládék és gyógynövényekből készült termékek nemcsak a karácsonyi céges repi ajándékok világát jelentik, itt a hétköznapok részei. És ami különösen fontos: a legtöbb étel, ital bencés hagyományokra épülő természetes alapanyagok felhasználásával készült, a legtöbbször apátsági receptúra alapján.

Cirill főapát szerint a monostor kísérlet arra, hogy a világ egy pici részét ideálisan rendezzük be, azaz a földünkön a rablógazdálkodást, a nyomasztó környezeti terhelést kezeljük. Társadalmunk és az emberiség nagy konfliktusait a kibékülés felé vinni csak összefogva lehetséges. Elkülönülésben, elszigetelődésben nem fog sikerülni.

Pannonhalma műemlékegyüttese segíthet abban, hogy be tudjuk tájolni magunkat, legyen szó hitről, identitásról, ízlésről, környezetvédelemről vagy éppen gasztronómiáról. Maga a monostor egyben bejárást biztosít a történelembe. Például a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár történetébe, amely Magyarország legrégibb gyűjteménye, számos védett kódexszel, ősnyomtatvánnyal, köztük az első magyar nyelvű emlékünkkel a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevelével. Ezek a kulturális kincsek szintén a világörökség részét képezik.

Míg a teremkönyvtár (díszítése a bécsi Joseph Klieber munkája) és a torony klasszicista jegyeket hordoz, addig a Szent Márton-bazilika román kori, a kerengő a gótika jegyeit viseli magán, a monostori épület pedig barokk stílusú. A főapátság templomát, a Szent Márton-bazilikát 1224-ben szentelték fel, de történelme során a templombelsőt többször átalakították. Az utolsó komolyabb beavatkozás 2012-ben történt, amikor is visszaállították a templom szerzetesi karakterét. A szerzetesek naponta többször imádkoznak itt, de a 13.00 órás imán a látogatók is részt vehetnek.

A templom déli oldalán, a kolostor közepén található kerengő kertjét nem kisebb ambícióval hozták létre, mint hogy az legyen az éden kicsiny földi mása. A kerengő észak-nyugati sarkában található az 1890-es években épített és Róth Miksa üvegablakaival díszített Szent István-kápolna. Az ember tehát készen kapja a tájat, de szeretné kiegészíteni a természet adottságait, mert a természet nem épít házakat, például monostorokat sem. Vagyis az ember hozzáteszi a tájhoz azt, ami hiányzik belőle.

Többek között hiányoznak belőle a nyugalmat sugalló meditatív kertek, de ezeket bárki elgondolhatja, miközben saját kertjét gondozza. Ehhez adhat ihletet a kerengő kertje. De további ihletért elsétálhatunk az apátsági arborétum és gyógynövénykertbe, ahol a középkor óta használatos gyógy- és fűszernövényekkel ismerkedhetnek meg a látogatók.

Asztrik atya így folytatja adventi üzenetét:

Magunkba zárva élünk, ravaszkodásainkkal akarunk szeretetet és sikereket szerezni. Te kire bíznád magadat? Én olyanra, akinek van érzékenysége, ideje és egy kis figyelme rám. Advent van… és azt mondjuk: várakozunk. Te mire vagy kire vársz? Hogy megszólítson valaki? Isten a szabadságot hozó szavát szolgájára, fiára bízta. Jézus szavára vár az egész föld. Ő is csendesen vár rád, hátha ebben az adventben hozzászegődsz, hogy te is szolgatársa légy, hogy rád bízza ügyét. Ne feledd: »A világ tele van urakkal, szolga csak egy van, az Isten.«

Magunkba zárva élünk – mondja tehát Asztrik atya. Ugyanakkor Pannonhalma jó példa arra, hogy nyitottnak kell lennünk a hitre, a világra és az épített környezetünkre is. A monostor mozdulatlan történelmi épülete átjárást is biztosít a történelemből a kortárs jelen építészetébe, és mi vagyunk azok, akik képzeletünkre és hitünkre hagyatkozva megmozdíthatjuk ezt az örökséget.

A nyitóképen Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szentmisét mutat be a Pannonhalmi Bencés Főapátságban tartott találkozó alkalmából 2016. február 13-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI