A csernobili katasztrófa közel négy évtizede, 1986-ban történt, de most először tűnik úgy, hogy a helyszín sugárzási szintje valóban és tartósan csökken egy új, svájci technológia révén. Az Exlterra nevű mérnöki cég fejlesztette ki az NSPS (Nucleus Separation Passive System – atommag-elválasztó passzív rendszer, a szerk.) nevű rendszert, amely 47 százalékkal csökkentette a levegőben mért sugárzást Csernobil elzárt zónájában.
Az NSPS forradalmi újítása abban rejlik, hogy nem avatkozik bele a környezetbe: nincs talajcsere vagy vegyszerhasználat. Ehelyett a rendszer földbe telepített rudakon keresztül pozitronokat – az elektronok antianyag párjait – juttat a talajba, amelyek képesek destabilizálni és gyorsabban lebontani a radioaktív izotópokat, például a cézium-137-et vagy a stroncium-90-et. Ezáltal azok biztonságosabb, nem sugárzó formákká alakulnak, anélkül, hogy bármit fizikailag ki kellene termelni.
2023-ban az Exlterra az ukrán állami sugárzás-ellenőrző szervvel, az SSE Ecocentre-rel együttműködve kéthektáros tesztterületen alkalmazta a technológiát. Az egy évig tartó mérések lenyűgöző eredményeket hoztak:
Ez az első alkalom, hogy a természetes lebomlási folyamatot ilyen mértékben sikerült felgyorsítani. Ez az eredmény annak fényében különösen nagy áttörésnek tűnik, hogy a tudósok egykor úgy becsülték, hogy bizonyos területek akár 24 ezer évig sem térnek vissza a biztonságos háttérsugárzási szintre.
A technológia ráadásul biztonságos: nem keletkezik másodlagos szennyezés, nincs káros melléktermék, és az alkalmazása nem jelent kockázatot sem az emberekre, sem az ökoszisztémára. A pozitronok rövid életűek, így nem halmozódnak fel a környezetben.
A siker nemcsak Csernobil jövőjét írhatja át – ahol a zóna akár újra lakhatóvá vagy művelhetővé válhat –, hanem globálisan is új megközelítést nyithat a nukleáris katasztrófák kezelésében. A módszer alkalmazható lehet Fukusimában, egykori atomkísérleti helyszíneken vagy ipari sugárszennyezések területén is. Ráadásul gyorsabb, olcsóbb és kockázatmentesebb alternatívát kínál a hagyományos módszerekhez képest.
A cikk forrása itt olvasható.
