Csillagok útján - CSILLAGLOVAGLÁS

Egyéb

Felmerül a kérdés, hogy a tradícióval vérszerződést kötött formációnak egyáltalán mekkora a zenei mozgástere. Például Henry Rollins, a Dead Kennedysből ismert Jello Biafra, vagy éppen Iggy Pop (mindhárman szeretik a VHK-t) beszállhattak volna mondjuk a Gyönyörű vágy című dalba, amely a VHK Aláírhatatlan történelem című számának átirata? Vagy mégsem?
A Csillaglovaglás a 2005-ben alakult Vágtázó Csodaszarvas legpopulárisabb lemeze, a Hajnali szél vagy a Tábortűznél című dalokat könnyedén áthangszerelhetné Dévai Nagy Kamilla, és felléphetne velük a Tokaji Írótáborban.
A Csillaglovaglás számai a korábbi VCSSZ-felvételeknél melodikusabbak, de ez nem baj, mert a jórészt 8-10 perces dalok nagy teret igénylő, fokozatosan építkező hangszeres megoldásai bőven ellenpontozzák a populárisabb regisztereket.
A felvételek a zenekar 2010. december 17-i koncertjén készültek, aztán amit kellett, azt újrajátszották egy stúdióban.
 

Az elmúlt három évben írt szerzemények vidámabbak, táncolhatóbbak, mint a korábbiak, több bennük a balkáni és török elem, ugyanakkor a Vágtázó Csodaszarvasnak ezúttal is sikerült felszabadítania azokat az alkotó energiákat, melyek a korábbi, Végtelen Ázsia! című kiváló munkájukon is érezhetőek.

A lemez talán legizgalmasabb felvétele az Éjféli varázs című dal, melynek emelkedettsége, érzelmi telítettsége leginkább az Ének a csillagokig című 2008-as himnusszal rokonítható. Az album másik csúcspontja a Gyönyörű vágy című szám, mely a Vágtázó Halottkémek Aláírhatatlan történelem című dalának az átirata. Bár erősen emlékeztet az eredeti felvétel struktúrájára, mégis a Vágtázó Csodaszarvasnak köszönhetően tágabb lett a horizontja.
A zenekar ezúttal is olyan égi tájakra hív, melyeket még nem mutattak meg nekünk, pedig elég lett volna felnéznünk az égre, hogy meglássuk a végtelent, mely végül bennünk teljesedik ki.