Odler Zsolttal, a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályának vezetőjével néztünk be néhány, a közönség által nem látogatható területre.

A műtárgyak nagy része a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban kap végső helyet, ahol a Néprajzi Múzeum a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával osztozik a 21. századi, magas szakmai igényeknek megfelelő épületen. A négy felszín alatti és három afeletti szinten műtárgyraktárakat, restaurátor-műhelyeket, fotóműtermet és kutatószobákat alakítottak ki.

Nemhogy hazai, de még közép-európai minta sem volt hasonló volumenű költözésre, ezért a lebonyolítás know-how-ját is a múzeumnak kellett kialakítania. A hatalmas logisztikai és adminisztrációs feladat tervezése ezért már 2017-ben elkezdődött, holott az első műtárgy csak 2020. november 2-án érkezett meg az épületbe. A tervezés során kalkuláltak az állománygyarapodással is, így nagyjából húsz százaléknyi hely marad még a raktárakban az újabb gyűjteményi daraboknak.

Mivel a kicsiny tárgyaktól kezdve – mint amilyenek például a fokosfejek vagy a tükrösök – egészen nagy méretű darabok – kenuk, szekerek – is találhatók a gyűjteményben, változatos polcrendszereket kellett kialakítani a tároláshoz. Ráadásul a különböző tárgyak eltérő klimatikus viszonyokat igényelnek, ezért mind a 28 raktárban szabályozható a hőfok és a páratartalom is. Van, ahol kellemes 22 fokban pihennek, máshol viszont jóval alacsonyabbat, nyolcat-tízet kell nekik biztosítani az állagmegóvás érdekében.

A Kossuth utcai régi épületből átszállított műtárgyak először légzsilipekbe kerülnek, ahol kicsomagolják őket. Mielőtt a végleges helyükre vándorolhatnának, számosat közülük úgynevezett fagyasztásos módszerrel kell fertőtleníteni. Egy héten át mínusz 24,5 fokon tartják őket, amivel elpusztítják az apró, akár csak elektronmikroszkóp alatt látható élősködőket. Vannak olyan tárgyak – például ónból, fából, bőrből készült alkotások –, amelyeknél ezt a módszert nem lehet alkalmazni, ezeket nitrogénes-gázos kezelésnek vetik alá.

A kártya- és ujjlenyomat-olvasóval őrzött, többszintes beléptetési rendszerrel működő raktárakban az adott gyűjteményért felelős muzeológus irányítja a tárgyak elhelyezését. Rendkívül precíz raktározási módszert használnak: minden műtárgy egyedi, saját gyártású QR-kódot kap, amely össze van kötve a szakmai adatbázissal. Minden tárgy helyét hármas koordináta-rendszerben rögztik: hányadik szint melyik raktárának mely sorában és polcán található meg.

Jelenleg a mintegy százötven múzeumi dolgozó élete szinte teljes egészében a költözés körül forog, de annak augusztusi befejezése után sem pihenhetnek sokáig, hiszen a Néprajzi Múzeum új épülete a tervek szerint 2022 márciusában, a gyűjtemény százötven éves jubileumára időzítve nyit meg. A megnyitóig tízezer tárgyat kell még „felkészíteni”, majd átszállítani a háromezer négyzetméteres állandó kiállításra, ahol a jelentős önálló kerámiatárlat is helyet kap. A kiválasztott műtárgyak alapos tisztítás, műtermi fotózás, digitalizálás után kerülnek majd be az új vitrinekbe.

Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu