Závogyán Magdolna a Cziffra György-emlékkoncert-sorozat második, pécsi állomásán kiemelte: a valaha élt egyik legnagyobb zongoravirtuóz őstehetsége, ösztönös zsenije felfoghatatlan körülmények között bontakozott ki a 20. század közepén.
Cziffra csodagyerekként indult, de a roma származású zeneművészt sokan és sokszor „szerették volna roncsként, művészetét pedig beszennyezve” látni.
– sorolta az államtitkár.
Felidézte, hogy a Párizs környéki kisvárosban, Senlis-ben már nagyon rossz állapotban volt a francia királyné által alapított kápolna akkoriban, amikor a magyar zongoraművész már nemzetközi sikerei csúcsán járt. Cziffra György sok munkát és jelentős pénzösszeget fektetett a pusztuló kápolna helyreállításába, s életre hívta benne a Liszt Ferenc Auditoriumot, amely azóta ismert koncertterem, mesterkurzusok és emlékkiállítások helyszíne lett.
A művészt úgy jellemezte, mint aki „nem lázadt a Teremtő akarata ellen, nem tombolt elkeseredésében, nem kérte ki magának a sorsát, nem állt bosszút, nem gyűlölködött, de alázattal viselt minden megpróbáltatást és alig felfogható sikereket egyaránt”. Kiemelte, hogy Cziffra mindig az adott – sokszor szűkös keretek – között igyekezett megtalálni a művészet helyét, élete „a művészi szabadságért való küzdelem jegyében telt, a zseni pedig győztesként került ki ebből a küzdelemből”.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy Cziffra György életművét itthon sokáig nem kezelték hozzá méltóan, ám Balázs János zongoraművész küldetésének és szívügyének érezte és érzi ma is a nagy zongorista szellemi hagyatékának ápolását. A világhírű előadó művészetének, életének és munkásságának emléket állító koncertsorozatot Balázs János, Miklósa Erika és Gubik Petra közreműködésével tartják meg országszerte öt helyszínen. A május 3-i kecskeméti, a szerdai pécsi után május 10-én Győrben, 24-én Debrecenben, 30-án pedig Szegeden lépnek színpadra az előadók. A koncertsorozat a Magyar Zene Házában novemberben megnyíló Cziffra-vándorkiállítás felvezető eseménye.
