SCHEFFER VIKTOR (Budapest, 1900. december 14. – Budapest, 1966, december27.) gépészmérnök, geofizikus, a hazai szénhidrogén kutatás jeles alakja, a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet. 1933-ban kapcsolódott be a szénhidrogének torziós és gravitációs mérésekkel végzett kutatásába. Ennek alapján jelölték ki a Dunántúlon a bázakerettyei és a lovászi kutatófúrások helyét. Külföldön is több helyen végzett graviméteres kutatásokat. Fontos összefüggéseket ismert fel a gravitációs és a geodéziai mérések adatai, valamint a kéregmozgások között. Rendszerbe foglalta a Dunántúl jellemző geofizikai adatait, tanulmányt írt a Kárpát-medence regionális geotermikus viszonyairól. A hatvanas években a lipcsei egyetemen is tanított.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Bolyai János születésnapja – 1802
A matematikatörténet egyik legnagyobb lángelméje, az abszolút geometria megalkotója, BOLYAI JÁNOS (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) apja, Bolyai Farkas segítségével sajátította el a matematika alapjait és ismerte meg a később életét meghatározó, a párhuzamosokra vonatkozó problémát. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta, ahol korán kiemelkedett matematikai tudásával. Egy iskolai jegyzetfüzetében már 17 éves korában szellemes szerkesztési módszert adott a szögharmadolás problémájának megoldására. Katonai tanulmányainak befejezése után Temesvárra helyezték. Innen írta édesapjának legendássá vált sorait geometriai felfedezésével kapcsolatban: „…semmiből egy új, más világot teremtettem”. Az apa a levélbeli, és később a szóbeli kifejtés alapján sem ismerte fel először fia gondolatainak jelentőségét. Ugyanígy nem talált támogatóra Bolyai János bécsi matematika tanáránál, katonai elöljárójánál, sőt a kor híres tudósánál, Gaussnál sem. Az „abszolút geometria” csak 1831-ben jelent meg nyomtatásban, latin nyelven, Bolyai Farkas Tentament című könyvének függelékeként. Ezért emlegetik azóta is „Appendix”-ként. Az „abszolút igaz” geometria keretében Bolyai János főként azokat a tértani tulajdonságokat kutatta, amelyek az euklidészi és nem-euklidészi geometriában egyformán érvényesek. Hosszas betegeskedés után 1833-ban nyugállományba vonult. Domáldon, majd Marosvásárhelyen tudományos kutatással töltötte élete hátralevő részét. Raumlehre című munkájában találhatók az irányítható zárt felületekre vonatkozó fejtegetései, amelyek a topológia egyik előfutárává teszik. Matematikai munkássága nem korlátozódott a geometriára. 1837-ben egy lipcsei pályázatra beküldött Responsio című tanulmányában a komplex számok értelmezésének és alkalmazásának kérdéseivel foglalkozott. Korát megelőzve függvénytani alapon értelmezte a komplex számok hatványait és logaritmusait. Jelentős alkotásokat hozott létre a bölcselet, a matematikai logika, a nyelvfilozófia, a jeltan és az információelmélet terén is. Virtuóz hegedűművész is volt; Muzsikatanában a zenei nyelv megújítására törekedett. Befejezetlen, az egész emberi tudás összegzését és rendszerezését célzó munkájának egyik fontos fejezete az Üdvtan, amelyben azt fejtegeti, hogyan lehetne elérni egyidejűleg, egymást nem kizárva, hanem feltételezve, a közösség és az egyén boldogságát. Hatalmas, eddig még feldolgozatlan további iratanyag maradt utána; ezek értelmezése, megismerése és megismertetése a jövő nemzedékekre vár.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Bártfay (Paczona) József születésnapja – 1865
BÁRTFAY (PACZONA) JÓZSEF (Pest, 1865. december 15. – Balassagyarmat, 1937. július 14.) meteorológus, csillagász az ógyallai csillagvizsgálóban dolgozott, majd a budapesti Müegyetemen Kruspér István asszisztense lett, műszerek fejlesztésében vett részt. 1884-ben indította meg az első – bár rövid életű – magyar csillagászati folyóiratot, az Uraniát. Dolgozott a Műegyetem gyakorló csillagvizsgálójában és ellátta az országos pontos idő szolgálatot.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)
December 15-én történt
A budapesti Keleti pályaudvarról 1934-ben ezen a napon indult Bécsbe első menetrendszerű útjára a MÁV Árpád nevű sínautóbusza, amely a világon elsőként nemzetközi éjjel-nappali összeköttetést valósított meg a magyar főváros és Bécs között. A Ganz gyár mérnökei által tervezett jármű 110 km/óra utazósebességgel haladt, így alig három óra alatt lehetett megtenni a két főváros közötti távolságot.
December 15-én történt
1467 Hunyadi Mátyás Moldvabányánál vereséget szenvedett III. (Nagy) István moldvai vajda seregeitől, és visszavonulásra kényszerült.
1916 Az I. világháborúban a németek leállították verduni támadásukat, amely ugyan eredményt nem hozott, de a csatatéren 338 ezer német és 364 ezer francia katona maradt holtan.
1934 A budapesti Keleti pályaudvarról elindult Bécsbe az első menetrendszerű útjára a MÁV Árpád nevű sínautóbusza, amely a világon elsőként nemzetközi éjjel-nappali összeköttetést valósított meg a magyar főváros és Bécs között.
1939 Az Egyesült Államokban bemutatták az Elfújta a szél című filmet.
1961 Az izraeli különbíróság halálra ítélte Adolf Eichmannt, aki a náci Harmadik Birodalomban a zsidók deportálását irányította.
1965 Az Egyesült Államokban felbocsátották a Gemini–6 űrhajót, amely még aznap megvalósította az első űrrandevút a Gemini–7-tel.
1978 Jimmy Carter amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok felveszi Kínával a diplomáciai kapcsolatot, Tajvannal pedig megszakítja azt 1979. január 1-jével.
1982 A gyalogosforgalom számára megnyitották az 1969-ben lezárt spanyol–gibraltári határt.
1984 A bajkonuri űrrepülőtérről útnak indították a Vega–1 jelzésű automatikus bolygóközi űrállomást, amely adatokat szolgáltatott a Vénuszról, majd a Halley-üstökösről. A programban Magyarország is részt vett.
1993 Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagországai hétéves tárgyalássorozat után elfogadták az úgynevezett uruguayi forduló záróokmányát Genfben. Ezzel a világkereskedelem történetének legmélyrehatóbb piacmegnyitási, liberalizálási dokumentuma született meg.
1995 Magyarország 1945 utáni történelmében először egész napos országos sztrájkot tartottak a köz- és felsőoktatás dolgozói 25 százalékos béremelést követelve.
1995 Az EU madridi csúcsértekezletén döntöttek a leendő közös valuta, az euró elnevezéséről.
1999 Leégett a Budapest Sportcsarnok.
2000 Végleg bezárták a csernobili atomerőművet.
2001 Olaszországban újra megnyitották a tizenegy évig tartó mentési munkálatok után helyreállított pisai ferde tornyot.
2019 Michelisz Norbert, a Hyundai magyar pilótája nyerte a túraautó-világkupa (WTCR) 2019-es szezonját, megszerezve a magyar autósport első világbajnoki címét.
December 15-én született
1763 Danzer János osztrák katonatiszt, gyorsíró
1802 Bolyai János matematikus. Az OSZK honlapján olvashatunk róla.
1832 Gustave Eiffel francia mérnök
1852 Henri Becquerel Nobel-díjas francia fizikus
1858 Karácsonyi János katolikus püspök, történetíró
1865 Bártfay (Paczona) József meteorológus, csillagász1884-ben indította meg az első – bár rövid életű – magyar csillagászati folyóiratot, az Uraniát.
1873 Kacsóh Pongrác zeneszerző
1900 Scheffer Viktor gépészmérnök
Scheffer Viktor (Budapest, 1900. december 14. – Budapest, 1966, december27.) gépészmérnök, geofizikus, a hazai szénhidrogén kutatás jeles alakja, a budapesti Műegyetemen szerzett oklevelet. 1933-ban kapcsolódott be a szénhidrogének torziós és gravitációs mérésekkel végzett kutatásába. Ennek alapján jelölték ki a Dunántúlon a bázakerettyei és a lovászi kutatófúrások helyét. Külföldön is több helyen végzett graviméteres kutatásokat. Fontos összefüggéseket ismert fel a gravitációs és a geodéziai mérések adatai, valamint a kéregmozgások között. Rendszerbe foglalta a Dunántúl jellemző geofizikai adatait, tanulmányt írt a Kárpát-medence regionális geotermikus viszonyairól. A hatvanas években a lipcsei egyetemen is tanított. Forrás: OSZK/Magyar Szabadalmi Hivatal ( Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
1916 Maurice Wilkins új-zélandi születésű, orvosi Nobel-díjas brit fizikus
1923 Bartha Adorján Széchenyi-díjas állatorvos, akadémikus
1923 Viktor Suvalov olimpiai bajnok orosz jégkorongozó
1928 Szilágyi György író, költő, humorista
1928 Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező
1933 Lázár István József Attila-díjas író, szociográfus, publicista
1938 Kovács Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1943 Perényi Eszter Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, érdemes és kiváló művész
1943 Hesz Mihály olimpiai bajnok kajakozó
1953 Sallay András világbajnok jégtáncos, üzletember
1955 Szakály György Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balett-táncos, kiváló művész
1968 Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
December 15-én halt meg
1263 IV. Haakon 1207–1263 között norvég király
1867 Ganz Ábrahám svájci vasöntőmester, gyáros
1943 Fats Waller amerikai jazz-zongorista, orgonista, dalszerző, énekes
1963 S. William Darling magyar származású Oscar-díjas amerikai látványtervező, művészeti rendező, festő
1966 Walt Disney Oscar-díjas amerikai rajzfilmrendező, producer
2013 Joan Fontaine Oscar-díjas amerikai színésznő
2015 Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétos, a Benkó Dixieland Band alapítója
2018 Geszty Szilvia koloratúrszoprán opera-énekesnő
2019 Benkő Dániel lant- és gitárművész
Fotó forrása: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
