A kanadai énekes-zongorista jazzéletműve immár impozáns méretű: az 1993-as Steppin Out LP óta 14 további stúdióalbumot, egy EP-t, egy koncertanyagot és négy kislemezt készített, emellett hét hivatalos videóklip is fűződik a nevéhez.
Magyarországon eddig nyolc alkalommal járt, legutóbb 2023. május 21-én a Budapest Sportarénában. Nem ez volt az első alkalom, hogy egy ekkora méretű helyen lépett fel (méretben a Művészetek Palotája már régóta szűk neki), de a nagy tér ellenére bensőséges hangulatú koncertjével ezúttal is kellően elbűvölte a hazai közönséget.
Diana Krall – The Look of Love (Burt Bacharach & Hal David tribute, 2012)
Igazi zenészcsaládba született: édesapja zongorázott, édesanyja egy kórusban énekelt, a nagymama pedig egykoron énekesnőként tündökölt. A vasárnaponkénti familiáris együtt zenélések és az apai lemezgyűjtemény alakítgatta érdeklődését. Négyéves korától a billentyűket verte, szülei később beíratták klasszikus zongoratanulmányokra, de Krall inkább a nanaimói iskolai jazzbandben érezte jól magát, tizenöt évesen már hetente három estét játszott végig szólóban egy helyi étteremben.
A Vancouver Nemzetközi Jazzfesztivál támogatásával tizenhét évesen ösztöndíjat nyert a jazzvilág köldökének számító bostoni Berklee College of Musicban, ahol három szemesztert húzott le, de patrónusa, az Oscar Petersonnal és Ella Fitzgeralddal sokat dolgozó Ray Brown tanácsára inkább Los Angelesbe költözött. De egy rövid kanadai kitérő után ismét átszelte a kontinenst, ezúttal New Yorkba tette át a székhelyét, ahol azóta is él és készíti albumait.
Debütáló CD-je 1993-ban (rajta a bőgős John Clayton és a dobos Jeff Hamilton kísérte), a legutóbbi (This Dream Of You) 2020 szeptemberében jött ki (igaz, 2016-os és 2017-es felvételeket tartalmaz), a kettő között pedig bő egytucatnyi, megbízható színvonalú korongot gurított elénk, melyet összesen 16 millió példányban értékesítettek világszerte. Az 1997-es Love Scene – ezen a két társa a gitáros Russell Malone és a bőgős Christian McBride – volt az első, amely feljutott az amerikai slágerlistára (kétszeres platina), két évvel később a When I Look In Your Eyes már egészen az 56. helyig jutott a Billboardon (pedig összesen 70 héten át szerepelt rajta).
A 2001 szeptemberében publikált The Look Of Love viszont elsőként került be a Top 10-be. Bár későbbi munkái a CD formátum meredek hanyatlásának időszakában egyre kisebb példányszámban keltek el, azok döntően mégis ott végeztek.
Csupa olyan énekesnő tehát, aki mellesleg zongorázni is tudott. Valamint ott van az abszolút favorit, Nat King Cole, akinek tiszteletére 1996-ban készítette el a nagy áttörést jelentő All For You: A Dedication To The Nat King Cole Trio című albumát.
Nagyjából ezzel egy időben szakított a korábbi munkáit jellemző hagyományos trió felállással és hangzással, ettől fogva albumain egyre több dal kapott karakteres(nek szánt), bár erősen érzelgős nagyzenekari hangszerelést. S nagyjából azóta osztja meg a jazzvilágot kiugró példányszámban fogyó, kellő odafigyeléssel elkészített, mégis felemásként ható albumaival. Melyeken Diana elegáns, nőies, alapvetően visszafogott éneke és zongorajátéka időnként túl sok felesleges szentimentális körítést, érzelmi túlhangsúlyozást kapott. Így alapvető értéke halványult gyakorta el: megnyerő bája és intimitása.
Diana Krall: Stop This World (2003)
2003 decemberében férjhez ment a veterán brit rocksztárhoz, Elvis Costellóhoz, 2006 decemberében megszülettek az ikrei (Dexter Henry Lorcan és Frank Harlan James), miközben Costello segítségével készítette el azt a lemezt, amely úgy tűnt, fordulatot hozhat a pályáján. Rajta első (és ez idáig egyetlen) alkalommal tett kísérletet arra, hogy szerzőként is letegye névjegyét, valamint hogy ne csak régi jazzstandardeket játsszon, hanem kurrens popdalokat is.
De a The Girl In Te Other Room hiába lett talán legszemélyesebb és legszenvedélyesebb lemeze, a decens díváért, annak múltba tekintő repertoárjáért rajongó jazzpiac mindezt kevésbé díjazta. Azóta pedig Diana Krall visszazökkent a régies, divatosan crossoveres kerékvágásba, és a későbbiekben is maradt ezen a nyomvonalon.
Diana Krall – Live in Paris (2004, teljes koncert)
A 2020 őszén a boltokba került This Dream Of You lemezen – melyet Bob Dylan egyik kései dala ihletett – Krall még a legendás producerrel, Tommy LiPumával dolgozott (a nyolcvanévesen 2017 márciusában meghalt LiPuma olyan nagyságok albumait egyengette, mint Barbra Streisand, Miles Davis, Bill Evans, George Benson, Al Jarreau, Anita Baker, Natalie Cole, Szabó Gábor vagy Paul McCartney), és a kanadai jazzénekes-zongorista több mint harminc felvétel közül válogatta ki azt a tizenkettőt, amely a CD-re került.
Javarészt ezek is jazzklasszikusok még a múlt század elejéről, rengeteg közreműködővel, de aki szereti decens, mégis érzéki hangját és klasszikus jazz-zongorastílusát, az továbbra sem fog csalódni benne.
