A történet daliás főszereplője – akit a korszak egyik legnagyobb férfisztárja, Szilassy László alakít – egy őrült feltaláló segítségével átugrik a múltba, és ott találkozik egy csodálatos nővel – Karády Katalin –, akit visszatérve saját időzónájába, szerencsére ismét megtalál. A filmes mese Herczeg Ferenc regényéből született, aki több mint százharminc évvel ezelőtt rájött ugyanarra, amit harminc éve fedezett fel a francia Christian Clavier (Jöttünk, láttunk, visszamennénk), miszerint az időutazás vicces helyzeteket produkálhat. Ráadásul mint Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának kutatási és gyűjteményi vezetője rámutatott, H. G. Welles időutazós scifi regénye, Az időgép 1885-ben jelent meg, Herczeg regényét pedig egy évvel korábban, 1884-ben ismerhették meg az olvasók.
A Szíriusz megúszta, de Muki a Dunába került
A Szíriusz című film megmenekülésének története önmagában is izgalmas téma. Magyarországon a világháború után sok mindent gyorsan átértékeltek. Ennek részeként az 1945-előtt készült filmeket is, és amelyikről okkal vagy ok nélkül úgy gondolták, hogy bármi köze lehetett a nyilas, fasiszta eszmékhez, azt nemcsak betiltották, hanem el is pusztították az elérhető kópiákat. Erre a listára került a kor ünnepelt írója, Herczeg Ferenc írásából készült filmes adaptáció is, amelyet a háború előtti filmgyártás egyik legtehetségesebb rendezője, Hamza D. Ákos készített el. A Szíriusz talán annak köszönhetően kerülte el a végleges megsemmisülést, hogy az eredeti kameranegatívot a filmlabor raktárában tárolták, amit persze nem lehet moziban vetíteni.
– A mai napig szokás, hogy a forgatott negatívot a laborban hagyják, hiszen úgyis itt készítik róla a szükséges kópiákat – magyarázza Kurutz Márton. Kurutz úrral veszélyes beszélgetni, mivel nemcsak ismeri, hanem imádja is a magyar filmtörténetet, így bármilyen témába kezd bele, néhány perc múlva már a némafilmkorszak sminktechnikájáról beszél, majd rátér a negyvenes évek neves hangmérnökeire, ennek révén megemlít néhány ismertebb norvég forgalmazó céget az Anschluss előtti évekből. Viszont kérésre bármikor visszatér az eredeti témához is, ám előtte egy apró kitérő során megtudtuk, hogy egy jelenleg 80 éves úriember, egykor filmgyártó nagypapája szintén dolgozott Szilassy Lászlóval.
A Szíriusz valahogy meglapulhatott egy raktárban, ami óriási szerencse, hiszen a negatívon dolgozva kiválóan lehetett restaurálni a filmkockákat, ráadásul előkerült a forgatókönyv, számos fotó, sőt még a filmnovella is. Mi több, egy hagyatékból felbukkant egy pár perces werkfilm is, ami a film külső forgatásán készült.
Nemzetközi siker és hazai sikersorozat
Kurutz Márton leszögezi, hogy Hamza D. Ákos a korszak egyik legnagyobb rendezője volt. Talán ezért is az ő filmjét küldték az 1942-es Velencei Biennáléra, amely az akkori idők egyetlen nemzetközi filmfesztiválja volt. A Szíriusz hatalmas szakmai és közönségsiker volt.
A produkció a maga 350 ezer pengős költségével igen drága filmnek számított abban az időben, amikor átlagosan százezerből ki lehetett hozni egy filmet. Nem csoda, hiszen a legnagyobb sztárok játszottak benne, kosztümös történet, és még egy időgépet is építeniük kellett hozzá.
Maga a történet nem volt ismeretlen az akkori közönségnek, hiszen a kor ünnepelt írója, Herczeg Ferenc 1894-es elbeszéléséből készült, ami annak idején többször is megjelent nyomtatásban, ráadásul A Hét című újság folytatásokban is közölte. Később színdarabként is bemutatták a Magyar Színházban, ahol Csortos Gyula és Somlay Artúr játszották a főbb szerepeket. A harmincas, majd a negyvenes évek elején két rádiójáték is született belőle.
A szakember szerint egy oka lehet, hogy az utóbbi évtizedekben sehol nem vitték színre a darabot, illetve senkinek se jutott eszébe, hogy remake alapanyagnak is kiváló lehet, mégpedig az, hogy elfeledkeztek róla. Ez részben érthető, hiszen Herczeg Ferenc irodalmi emlékezetét meglehetős alapossággal igyekeztek kitörölni a szocializmust építő marxista-leninista esztéták a nemzet memóriájából.
A Szíriusz tehát a háború előtti magyar filmgyártás egyik utolsó nagy dobása volt. Kurutz Márton szerint a történet befejezésében vastagon meg is jelenik a kor hangulata, az elégikus befejezés egyértelműen azt sugallja, hogy bizony jó lenne valahol nagyon messze, egészen más helyen és időben lenni.
– A magyar nézők szerették a Szíriuszt. Pontos számok nem maradtak fenn, de az tény, hogy hosszú hetekig játszották a mozik, vagyis nem lehetett levenni a műsorról – tette hozzá Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum igazgatója, aki interjúalanyként szintén nem veszélytelen szerelmese régi filmjeinknek. A szakember úgy saccolja, hogy nem kizárt a milliós nézőszám sem. Becslését többek között arra alapozza, hogy egy 1939-es moziműsorban csak Budapesten több mint 100 filmszínházat soroltak fel. Viszonyítási alapul azt is megemlíti, hogy Jancsó Miklós 1965-ös, Szegénylegények című filmje szintén hetek alatt elérte az egymillió nézőt.
A mese az eredeti regényben a 19. század végén indul, a rádiójátékos változatokban 1932-ben, a filmben pedig 1942-ben kezdődik a történet. Eszerint egy könnyelmű gróf, aki egy jelmezes estélyen huszárnak öltözik, az átmulatott éjszaka után talál egy házassági hirdetést. Ebben az áll, hogy egy Szergiusz nevű professzor a lányát és a vagyonát odaadná egy vállalkozó szellemű fiatalembernek. A kíváncsi fiatalember meg akarja nézni magának ezt a bizonyos Szergiuszt, akiről kiderül, hogy elég különös ember, nem kizárt, hogy bolond, mindenesetre feltalált egy időgépet. Ennél a résznél Kurutz Márton hozzáfűzi, hogy a tudóst alakító Baló Elemér híres baloldali színész volt, ismerték az illegális kommunisták, de a forgatókönyvíró és a rendező is aggódva figyelte az ország jobbra tolódását. Hamza ezzel együtt 1948-ban szintén jobbnak látta disszidálni Dél-Amerikába. Oda egyébként rengetegen menekültek ebből a filmből a háború után: a rendező, az operatőr, a producer, a díszlettervező, de még a két főszereplő, Karády és Szilassy is ott kötöttek ki.
Az érdekes vargabetű után elmesélik, hogy a filmbéli fiatalember az 1700-as évekbe ugrik át, véletlenül épp az ükapja kastélyparkjában szállnak le, ahol menyegző zajlik. Találkozik egy gyönyörű, húszéves lánnyal, egy bizonyos Rozina Beppóval is, akit a filmen a 31 éves Karády Katalin alakít rengeteg bájjal. A film kifejezetten humoros és nagyon színvonalas – szögezi le mindkét szakember –, Herczeg Ferenc kiváló érzékkel teremt komikus helyzeteket.
Nem varázslat, de annak tűnik
Ráduly György elmeséli, hogy 2017 óta programszerűen restaurálják a régi magyar filmeket. A Szíriusz felújításában egy nemzetközi szervezet is a segítségükre volt. A képeket a kameranegatív alapján digitálisan újították fel, ami ma már nem újdonság, ám a hangrestaurálás valódi magyar csoda. Mindkét szakember állítja, hogy minimum a világ élvonalához tartozik az eljárás, amit egy magyar hangmérnök, Böhm Dániel dolgozott ki. Az eljárás lényege abban áll, hogy nem hangkeverő szoftverrel dolgoznak a régi hangsávokon, amivel a legjobb szándékkal sem lehet eltüntetni a háttérzajokat. Ehelyett képként szkennelik be a hangcsíkot, amin ezt követően képrestauráló módszerekkel dolgoznak az erre a célra kifejlesztett szotfver segítségével.
– hangsúlyozzák mindketten.
Egy Tanú mind felett
Ráduly György arról is beszélt, hogy minden évben lehetőség nyílik egy több mint tízezer eurós támogatásra a filmek restaurálásához, illetve a restaurált filmek promotálásához a Season of Classic Films program révén.
– Ráadásul a programhoz csatlakozott a felkérésünkre az ARTE Európai Televíziós csatorna is – teszi hozzá az igazgató. – Ez azért fontos, mivel európai filmcsatornáról van szó, 27 országban lehet elérni a programot online, és 6–7 országban televíziós broadcast formájában is. Több mint egy tucat nyelven feliratozzák a filmeket, amelyek megjelennek a csatorna online platformján. Ennek köszönhetően ma már majdnem 15 magyar restaurált film látható az ARTE televízión és online platformján, köztük olyan klasszikusok, mint például a Mészáros Márta-filmek és a Körhinta.
Ismét a Szíriuszon landolva, arról is beszél, hogy miért erre a különleges tudományos-fantasztikus filmre esett legutóbbi választásuk. A döntés egyik oka, hogy ez a műfaj ritka a magyar filmtörténetben. A másik fontos szempontjuk pedig az volt, hogy a Szíriusz „feltámasztásával” tovább rombolhatják a szocialista évtizedekben felépített sztereotípiát a háború előtti magyar filmgyártásról, miszerint akkoriban kizárólag filmművészetileg értéktelen, felszínes munkák készültek.
A felújított Szíriuszt december 6-án mutatták be a Filmarchívum vetítőjében, és január 1-ig ide kattintva ingyenesen megtekinthető az NFI Filmarchívum videómegosztó csatornáján.
„Az a vágyunk, és ezúton is szeretném felhívni a vállalkozó kedvű moziüzemeltetőket, hogy országszerte is láthatóvá tegyük. Szívesen kölcsönözzük ezt a filmritkaságot mozivetítésekre, és szeretnénk, ha minél többen bemutatnák, hogy nagyvásznon is láthassa a közönség. Természetesen nemsokára a magyar filmek legnagyobb streaming felületén, a Filmio kínálatában is nézhető lesz” – mondta a beszélgetés végén az NFI Filmarchívum igazgatója.
