Egri modern

 Agria Park – bevásárlóközpont, 2009.

Az épületegyüttes kialakításakor a tervező Schön Építész Iroda számára fontos volt megtartani a terület ipari emlékét, a Víztornyot és azokat az értékes épületeket is, amelyek őrzik az utcák történelmi karakterét. Az új épületek integrálásával belső, védett, nagy zöld területtel bíró, városias keret jött létre.

A kereskedelmi funkció ellenére az épület befelé fordul, nincsenek kifelé forduló üzletfrontok. A Törvényház utcai főbejárat felől érkező számára azonban feltárul az ingatlan belseje, illetve a díszpark.

Az építkezés során a Víztorony két földszintes oldalhajója helyén parkolószintet alakítottak ki. A tornyot keresztgerendás látható faszerkezettel építették újjá, amely így illeszkedik a bevásárló utca reprezentatív üvegfalához és udvari bejáratához.

Gárdonyi Kert

Gárdonyi Géza 1897-ben a kerttel együtt vásárolta meg azt a házat, amely légvonalban 150 méterre fekszik az egri vár észak-keleti sarkától. A történelmi hely közelsége megtette kellő hatását: a várnak is köszönhető, hogy 1901-ben megszületett a nagyregény, az Egri csillagok. Még Gárdonyi életében újabb szőlőskertekkel bővült a birtok, és felépült a családi ház is.

A jelenlegi Gárdonyi-emlékház az író dolgozó-, valamint hálószobájából áll, korabeli berendezési tárgyakkal és könyvtárral. Gárdonyi szenvedélyes botanikusként olasz-, illetve franciaországi útjairól hozott növényekkel parkosította a kertet, ezek a növények ma is ott láthatók.

2013-ban, amikor az Arkt Építész Stúdió azzal a szándékkal kereste meg az önkormányzatot, hogy a helyén nyitott, látogatható közparkot hozzon létre, a kert rendkívül leromlott állapotban volt. A kert revitalizációját 2020 végére fejezték be, azóta közösségi kertként funkcionál. A park nyugati felében könnyűszerkezetes, fedett, nagyrészt nyitott pavilon épült, és felújították a területet határoló, 400 méter hosszú kerítést is. A kert és a Gárdonyi-emlékház nyitva áll, szabadon használhatók a kültéri bútorok, a játszótér, itt családi, baráti, kisközösségi programok szervezhetők.

Az Eszterházy Károly Egyetem Leányka utcai kampusza

215 darab napelem, 40 méteren elnyúló üvegfelület, környezettudatosság, energiatakarékosság, fényár és remek panoráma jellemzi a Kormos Gyula tervei által felújított Eszterházy Károly Egyetem kampuszát. Az átadás évében, 2016-ban ez volt Magyarország első felújított és közfunkciót ellátó aktív háza, amely több energiát termel, mint amennyit fogyaszt.

2020-ban adták át az egyetem következő, a megújulási fázisban lévő Leányka úti kampusz DELTA épületét, a Kutatási és Fejlesztési Központ részét képező, korszerűen felszerelt Egészség és Sportdiagnosztikai Központot. Az intézményben sportdiagnosztikai, illetve művészeti oktatást segítő eszközök és hallgatói munkaállomások találhatók.

A Kormos Gyula tervei alapján megújult épület kicsit más, mint a kampusz többi épülete: nemcsak színesebb, hanem karakteresebb is, így utalt a tervező arra, hogy az épületnek a funkciója is más, hiszen a művészeti oktatás egy interaktív, kevésbé időhöz köthető folyamat.

Kepes Központ

2011-ben Botos Judit építész másodszor dolgozhatott az egri belváros 19. századi klasszicista stílusban épített Spetz-házának újratervezésén, ezúttal az ingatlan funkciója is megújult. A nyertes pályázattal az alkotónak esélye nyílt arra, hogy megtisztítsa az épületet a 150 év alatt rárakódott sallangoktól és újraértelmezze az épített környezetet.

A II. világháború előtt kaszinóként, a szocializmus alatt szakszervezeti székházként funkcionáló épületet először a nyolcvanas években alakították át, akkoriban új funkciót kapott, ifjúsági házként, a fiatalok művelődési központjaként éledt újjá. Az ingatlant kisebb, hangulatos, élhető terekre tagolták, a belső udvar lefedésével új, átriumos közösségi tér keletkezett.

A rendszerváltás után folyamatosan veszített funkciójából, ma már csak részben használják az eredeti rendeltetésnek megfelelően. A leválasztásokkal megszaporódó terekben egyre több cég és nem odaillő tevékenység költözött. 2009-ben másodszor kapta a feladatot Botos Judit építészeti irodája, hogy egy európai uniós pályázat keretében új funkcióval álmodja újra a sokat megért épületet. Az Alapítvány a Komplex Kultúra Kutatásáért közhasznú társaság a Kepes-hagyaték bemutatására és időszaki kiállítások megrendezésére alkalmas modern művészeti galéria létrehozására adott megbízást.

A tervező kívül-belül rekonstruálta az eredeti állapotot, a leendő galériának megfelelően újraszervezte a belső tereket. Így a digitális környezethez szokott 21. századi közönség számára Kepes Györgynek, a vizuális kultúra 20. századi világhírű teoretikusának örökségét, illetve fajsúlyos modern műalkotásokat bemutatni képes teret hoztak létre. Az eredmény a tervező team vezetőjének szavaival: „A mindenkori látogatók egy hitelesen helyreállított klasszicista épület kapuján lépnek be, és egy 21. századi, sajátosan modern világba érkeznek, ahol minden őket és a művészetet szolgálja.”

Borterasz és Venyige Spa

Elkészültének évében, 2014-ben nemzetközi építészeti elismeréssel, Piranesi-díjjal jutalmazták a projektet. Ahogy az indoklásban írták: „... a projekt mesteri tájba illesztése tiszteletteljes és szerény. A zsűri kiemelte a telepítés eleganciáját, amelyet tovább erősít az épületek anyagszerűsége. A központi épület teteje egyszerre hagyományos és modern, játékos megoldás.”

2007-ben a terület új tulajdonosai egy elhagyott, elvadult szőlőbirtokot találtak, amelyen felfedeztek egy évtizedek óta természetes körülmények között növekvő kékszőlőt – érseki szőlőnek nevezték el. Az épületek és a terület újrahasznosítása során fő szempont volt, hogy megtartsák a természet jelenlétét és a terület eredeti karakterét. A tervekben szerepelt egy fogadóépület, kiszolgálóterasz, több kunyhó és egy kilátó.

Az építkezés helyszínén tufakő zúzalékot, az egri pincék kivájása során keletkező építési hulladékot találtak. Ezt a rendelkezésre álló anyagot használták fel az építkezéshez. A tervezők hosszú kísérletezés után kidolgoztak egy újszerű receptet, egy technológiát, amellyel földbeton vagy kőbeton szerkezetet hoztak létre. Ez az anyag textúrájában és szerkezetében nagyon hasonlított a kivájt falakra, ugyanolyan rétegzettséget és tufakő-lerakódást mutatott. A helyi építészeti hagyományok is hasonlóan építettek évszázadokon keresztül: helyi anyagokból, kézi módszerrel.

Irodalmi sznoboknak különösen ajánlott a hely: szinte megjelenik szemünk előtt Hamvas Béla, amint az egyik kunyhó teraszán írja legnépszerűbbé vált művét, A bor filozófiáját.

Fotók: Beliczay László / Kultúra.hu