"A magányos tárgyak sorát olvasva élettel telnek meg a formák és funkciók. Házak és terek élednek meg, (?), döntéseket kísérnek, érintésükben pedig a találkozás különleges pillanata ígérkezik. Szomorúak, egyediek, egyszerűek, különlegesek. (?) Közel hozzák ? érinthető közelségbe ? az embert: a vívódást, a küzdést, a józan belátást és a szellem értékeinek szeretetét. Létük értelme egykori használójukban és birtokosukban keresendő" - fogalmazott beszédében az Arany János és családja relikviái című könyv bemutatóján Pálinkás József, az MTA elnöke a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Arany János életében különleges szerepet töltött be az Akadémia, hiszen az intézménynek főtitkára is volt, élete végén pedig az MTA szolgálati lakásában lakott. Legjelentősebb relikviái közül több az MTA Könyvtárának Kézirattárában található, így például Arany Petőfitől kapott kokárdája és nemzeti színű karszalagja is, nagykőrösi karosszékét pedig a Tudósklubban állították ki. Az Aranyhoz köthető tárgyak legnagyobb része a huszadik század során elveszett, a legjelentősebb gyűjteményt gondozó múzeum, a nagyszalontai Csonka-torony pedig a mai Románia területén található. Ezért is kiemelkedő jelentőségű, hogy a szerzők összegyűjtötték és egységes formában foglalták össze a Kárpát-medence területén található Arany-relikviák lelőhelyeit és állapotát.
A könyvbemutatón Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója kitért azokra a történelmi eseményekre is, amelyek csonkították az Arany család hagyatékát. "Miután Arany János utolsó pipáját már csak félig szívhatta el, a megmaradt pipadohányt Arany László őrizte meg, és ajándékozta a nagyszalontai múzeumnak, ahol 1945-ig őrizték tovább. Akkoriban a front oda-vissza hullámzott, a pipa maga csodálatos módon mégis megmaradt. Egy ismeretlen 'hős' azonban Arany János szobájában, talán épp egyik székén ülve végigszívta a pipát a sok évtizedes dohánnyal" - mesélte Szörényi László.
A most megjelent kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeum adta ki az MTA és a Nemzeti Kulturális alap támogatásával. A katalógust Ratzky Rita irodalomtörténész állította össze, a könyv szerkesztője és a mutatók készítője Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus volt.
A kötet készítésének első fázisa a tárgyak dokumentálásával telt. Ratzky Rita fotós kollégáival meglátogatta a kiállítóhelyeket, és lefotózták a relikviákat. A bekerülő elemek felmérése után mindegyikről pontos leírás készült. Ezután kezdődött a szerkesztés, amelynek során Thuróczy Gergellyel közösen megállapították a leletek eredeti származási helyeit, és utalásokat kerestek azokra az Arany-életműben.
Thuróczy Gergely elmondta még, hogy a könyv szerkesztése közben is kerültek elő tárgyak. Ekkor derült ki például, hogy Arany János rusztikus meggyfa sétabotját 2008 óta a nagykőrösi Arany János Református Gimnáziumban őrzik. A relikvia különlegessége, hogy az egyetlen fotón, amelyen az Arany család együtt látható, a költő éppen ezt a botot tartja a kezében.
