Egyelőre nem nyitják meg az izraeli pavilont az idei Velencei Biennálén

Kultpol

Nem nyitják meg az izraeli pavilont az idei Velencei Biennálén egészen addig, amíg nem sikerül tűzszünetet kötni a Gázai övezetben háborúzó izraeli hadseregnek és a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek, illetve megállapodás nem születik az övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon engedéséről – jelentette be kedden Ruth Patir, az Izraelt képviselő művész a pavilon kurátoraival közösen.

Olasz katonák Izrael pavilonja előtt a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén 2024. április 16-án, négy nappal a kortárs művészeti kiállítás megnyitója előtt. Fotó:  Colleen Barry / MTI / AP
Olasz katonák Izrael pavilonja előtt a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén 2024. április 16-án, négy nappal a kortárs művészeti kiállítás megnyitója előtt. Fotó: Colleen Barry / MTI / AP

A nemzetközi kulturális élet kiemelkedő rendezvénye szombaton kezdődik Velencében, és egészen november végéig látogatható. A The New York Times című amerikai lap jelentése szerint a helyszínen az izraeli pavilon bejáratára is kifüggesztették a nyitás elhalasztását. Tamar Margalit kurátor közlése szerint Patir egyik videója látható lesz a zárt pavilon ablakán keresztül.

Ruth Patir a honlapján kifejtette: a döntés nem arról szól, hogy lemondanák a részvételt a kiállításon, hanem így akarják szolidaritásukat kifejezni a túszok hozzátartozóival és mindazokkal Izraelben, akik változást akarnak. Szavai szerint nem kulturális bojkottról van szó, hanem így akarják felemelni a hangjukat és követelni az azonnali tűzszünetet és a foglyok kiszabadítását.

 „Ha már egy ilyen kiemelkedő megjelenési lehetőséget kaptam, akkor azt akarom, hogy jelentősége legyen” – írta a művész az Instagramon, hozzátéve, úgy érzi, ez most nem a megfelelő idő a művészetre.

Február végén az ANGA nevű művészeti kollektíva petíciót indított, amelyben Izrael kizárását szorgalmazták a Velencei Biennáléról a gázai övezeti háború miatt. A kezdeményezők azt hangoztatták: „elfogadhatatlan, hogy a biennálén olyan országot képviselő művészeti alkotásokat is bemutassanak, amely jelenleg rémtetteket hajt végre a palesztinokkal szemben.” A nyílt levelet mára több mint 23 ezren írták alá, köztük művészek, kurátorok és múzeumigazgatók.

Korábban Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter határozottan kiállt Izrael részvétele mellett. Februári közleményében a tárcavezető leszögezte, hogy Izraelnek „nemcsak joga van művészei alkotásainak bemutatásához, hanem kötelessége is, hogy tanúságot szolgáltasson”, miután „könyörtelen terroristák” támadtak rá a népére.

Geopolitikai megfontolások korábban is szerepet játszottak a Velencei Biennálé történetében: a szervezők kitiltották a Dél-afrikai Köztársaságot annak apartheidpolitikája miatt. Két évvel ezelőtt orosz művészek lemondták részvételüket, hogy így tiltakozzanak Moszkva Ukrajnával szemben indított háborúja ellen. Az idei rendezvényre pedig Oroszország nem is jelezte részvételi szándékát.