Győrből érkezett a veszprémi Művészetek Háza élére tavaly novemberben. Korábbi szakmai tapasztalataiból mit tud a leginkább hasznosítani a királynék városában?
A Művészetek Háza létrejöttét és funkcióit tekintve is nagyon hasonlít a Győri Városi Művészeti Múzeumhoz – előbbit 1993-ban, utóbbit 1994-ben hozták létre –, amelynek 2009-től a megyei múzeummal való egyesüléséig, 2013-ig voltam az intézményvezetője. Ezek a városi önkormányzatok által fenntartott intézmények a rendszerváltáskor jöttek létre, és a korábbi, elavult megyei intézményrendszerhez képest frissebb szemléletet képviselve már behatóbban foglalkozhattak kortárs művészetekkel. A veszprémi intézménnyel korábban többször volt alkalmam együttműködni, amikor Győrből hoztunk ide kiállítást. Az Európa kulturális fővárosa pályázat során pedig versenytársi pozícióban voltunk a helyi kollégákkal, hiszen én is részt vettem a győri pályázat megírásában, a képzőművészetre vonatkozó részének kidolgozásában.
A 2023-as Európa kulturális fővárosa időszak nemzetközi reflektorfénybe helyezi a várost. Mennyiben igazították ehhez a nagyobb nyilvánossághoz az új, ötéves működési koncepciót?
Egyik legfontosabb feladatunk nemzetközi hírű letéti gyűjteményünk, a Vass-gyűjtemény bemutatása. 2023-ban Vass László kollekciójának legjobb darabjaiból egy best of kiállítást tervezünk, amely az elmúlt évek legfontosabb eseményeit, köztük például a nagy sikerű Sean Scully-kiállítást is összegzi majd. Nemsokára nyílik egy új egység is a Vass-gyűjteményen belül: Cipőtár címen a Vass-cipők készítésének történetébe avatja be a látogatót egy minikiállítás, amely az egyes, kultikussá vált darabokat is bemutatja. Ez egy nagyon érdekes összekötése lesz a legmagasabb nemzetközi szinten jegyzett gyűjteménynek az előzményekkel, hiszen a műgyűjtéshez vezető út Vass László esetében a dizájntevékenységen, a magas minőségű, nemzetközi ismertséget hozó cipőkészítésen át vezetett. Bízunk abban, hogy a tárlattal Vass László személyisége is ismertebbé válhat.
Ha már dizájn: nemrég zárta kapuit az Érintkezések – Contacts című kortárs ékszer- és dizájnkiállításuk. Új profil van kialakulóban?
Dohnál Szonja dizájntörténettel foglalkozó főkurátorunknak köszönhetően a jövőben több kortárs magyar, a dizájntendenciákat, az üvegművészetet, a kerámiaművészetet fókuszba állító kiállítást fogunk bemutatni az érdeklődőknek. Az a távlati tervünk, hogy a páros években megrendezett Tavaszi Tárlat mellé szeretnénk egy nemzetközi ékszerbiennálét létrehozni, amely először a 2023-as Európa kulturális fővárosa évben mutatkozna be Veszprémben.
Pályázatában tartalmi és formai megújulást egyaránt ígért. A legnagyobb tervezett infrastrukturális beruházásuk az új digitális médiaműhely kialakítása, amely az Európa kulturális fővárosa 2023 program támogatását élvezi.
Infrastrukturális megújulásunk elsősorban kiállítótereink korszerűsödését, látogatóbaráttá tételét jelenti. A legnagyobb beruházásunk egy, a kiállítótereink melletti régi étterem rehabilitációjával létrejövő digitális és médiaművészeti műhely lesz, amely több funkciót is betölt majd. Elsősorban wokshopok, kiállítások fognak itt megvalósulni, az építkezés hamarosan megkezdődhet, a nyitást pedig jövő nyárra tervezzük.
A Művészetek Háza Veszprém gondozza az egykori Veszprém Megyei Építészeti Múzeum régi téglagyűjteményét. Pályázata szerint ennek apropóján építészeti vonatkozásokkal is foglalkozna. Milyen programokat terveznek?
A Teguláriumnak – a turisták által nagyon kedvelt – állandó kiállítását a kétezres évek elején rendezték meg a Dubniczay-palotában. Most eljött az ideje annak, hogy kicsit újragondoljuk, újrarendezzük, látogatóbarát tartalmakkal egészítsük ki. A téglagyűjtemény – a modern kiállítások ellenpontjaként – az örökségvédelmet, a régi korok emlékét képviseli az intézményünkben. Ennek apropóján a kulturális örökség napjaihoz is minden évben csatlakozunk, és minthogy október – az építészeti világnaphoz kapcsolódóan – az építészet hónapja is, arra gondoltunk, hogy az évnek abban az időszakában érdemes volna időről időre pop-up kiállításokkal, előadásokkal, épületbejáró felfedező túrákkal bemutatnunk a veszprémi épített kultúrát és a Veszprém–Balaton régió kortárs építészetét.
Az említett események fontos találkozási pontok lehetnek az egyes szakterületek számára. A turisták is könnyen megtalálják programjaikat kiállítótereik várbéli elhelyezkedése miatt. Hogyan vonzzák be a helyieket, akik számára az intézmény kevésbé esik útba?
Fontosnak tartom, hogy az értékeket egymáshoz kapcsoljuk, és kontextusban gondolkodjunk. A Művészetek Háza számos galériateret működtet, de voltaképpen a hivatalos besorolása művelődési ház. Ezért is fontos, hogy ne csak kurátori munkát végezzünk, hanem közösséget is építsünk, külön-külön figyelve a helyiekre, a turistákra, valamint a balatoni régióban csupán hétvégente élőkre is.
Vannak olyan kiállításaink, mint a Tavaszi Tárlat, ahol idén kimondottan a VEB 2023-hoz (a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa hivatalos rövidítése – A szerk.) tartozó régió kap szerepet, hiszen a program fontos küldetése, hogy művészethez kötődő közösségépítést segítsen elő. Szeretnénk erősíteni, megújítani azokat a közösségeket is, amelyek számára helyszínt biztosítunk. Tematikus workshopok, művészeti edukációs programok létrehozását tervezzük. Illetve partneri együttműködéseket kezdeményeztünk a város több kulturális intézményével, például az Agórával vagy a Veszprémi Táncfesztivállal.
Hosszú távon is megcélozzák az országos ismertséget?
Bízom abban, hogy a kiállításprogramjaink ezt fogják elősegíteni. Annál is inkább, mert Veszprém városa nagy turisztikai fejlesztésen, megújuláson megy keresztül, és ebben mi is fontos partnerek vagyunk. Olyan hétvégi programkínálattal várjuk az érdeklődőket, ami az ország minden pontjáról, de akár külföldről nézve is vonzó úti céllá varázsolja Veszprémet.
Fotók: Európa Kulturális Fővárosa
