A fiatalok kétharmada tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) használata felvethet szerzői jogi aggályokat, mégis kevesebben vannak, akik pénzt is adnának az ilyen módon előállított tartalmakért. A streamelhető filmekért sokan fizetnek, de a sportközvetítéseket tévén nézik – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásaiból.

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto via AFP
Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto via AFP

A hivatal 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerésére. Az idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát.

A kutatás szerint tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián alapuló eszközt, három pedig találkozott vele, de még nem használta. A használat legnépszerűbb célja a Chat GPT-vel való „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatírásnál és a munkavégzésnél is.

A felmérésből kiderült az is, hogy a zenehallgatás legelterjedtebb platformja évek óta a YouTube, ugyanakkor jelentősen nőtt a regisztrációhoz kötött zenei streamingszolgáltatások használata is a fiatalok között.

Továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46 százaléka volt regisztrált felhasználója. A streamingalapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is.

Az internetes rádió streaming zenehallgatása nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor tízből hatan hallgatnak olyan, nem zenei online tartalmakat, mint a podcast.  

Több mint duplájára, 34-ről 73 százalékra emelkedett a fizetős streaming platformok használata. Ez a tendencia különösen a filmeknél látványos, az ingyenes streaminghasználók aránya pedig erőteljesen csökkent.

A sportműsorok tízből hét férfit, míg a nők esetében tízből négyet érdekelnek. Sportot elsősorban a hagyományos tévés közvetítéseken néznek, ugyanakkor sokan veszik igénybe a tévécsatornák internetes streamjeit is.