A fesztivál zenei művészeti vezetőjeként tér vissza Pannonhalmára a zongoraművész házaspár: Simon Izabella és Várjon Dénes. A két előadóművész a hely szelleméből és az évad tematikájából ihletet merítve állította össze a zenei programot. A fesztivál időívei hagyományosan egy kortárs és egy klasszikus zeneszerzőt kötnek össze. Simon Izabella és Várjon Dénes két zseniális német komponistának, Felix Mendelssohn Bartholdynak és Jörg Widmann-nak a műveiből válogatva állította össze az öt koncert műsorát.
„A két zeneszerzőt mintegy másfél évszázad választja el egymástól, az idő ívén keresztül mégis számtalan szál köti össze őket. Jörg Widmann előadóként is Mendelssohn világszerte egyik legnagyobb, leghitelesebb tolmácsolója, zeneszerzőként pedig folyamatos inspirációs tér alkotóművészete számára a német romantika” – fogalmaztak. Simon Izabella a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Jörg Widmannhoz évtizedes szakmai és emberi barátság fűzi őket. A zeneszerző igazi reneszánsz egyéniség, a zene számos területén mozog otthonosan. Mendelssohn mindhármunknak kedves zeneszerzője – fűzte hozzá. – Sokat foglalkoztam a Mendelssohn család életével, és példaértékű volt számomra a család lelki tisztasága és a szeretet, ahogyan viszonyultak egymáshoz, így kézenfekvő volt a választás. Számunkra is fontos, hogy a fesztiválon lelki közösség is létrejöjjön.
Különlegességnek ígérkezik – a Szentivánéji álom ihletésére létrejött – éjszakai koncert a Boldogasszony-kápolnában. – Szeretem hallgatni a csend hangját, és ez éjszaka a legerősebb, ilyenkor a lelkünk hangja szólal meg – vélte Simon Izabella.
Jörg Widmann személyesen is jelen lesz a fesztiválon, és fellépőként közreműködik a koncerteken. Mellette olyan kiválóságokat hallhat a közönség, mint a világhírű Chamber Orchestra of Europe, Csővári Csilla ének-, Nicolas Altstaedt cselló-, Osztrosits Éva hegedű-, Langer Ágnes hegedű- és Karasszon Eszter csellóművész, valamint a művészeti vezetők zongorajátékát is élvezheti a nagyérdemű.
A zenei programot kaleidoszkópszerű sokféleség jellemzi. – A dalirodalom, vonósszimfóniák, zongoraművek és a kamarazene kimeríthetetlen világán keresztül szeretnénk találkozni közönségünkkel, és átélni a zene rezgéseivel a hit, a barátság és az összetartozás élményét – fogalmaztak a zenei művészeti vezetők.
Az irodalmi programok középpontjában Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas költő, író, műfordító munkássága áll. A szerzőt a vele folytatott beszélgetésen és a műveiből összeállított felolvasó-színházi előadáson keresztül ismerheti meg mélyebben a közönség.
Az író az idei Kert évadhoz való kötődéséről így vall: „Azt hiszem, van valami közös abban a késztetésben, ami a kertészkedésre, és abban, ami az írásra vagy festésre ösztönöz. Fáradozni annak érdekében, hogy valamit létrehozzunk, ami eddig nem volt, és az öröm – talán a legnagyobbak egyike –, ha sikerül, ha nagyjából olyan, amilyennek elképzeltük, vagy éppenséggel valami váratlan mutatkozik meg a munka – szó szerinti vagy átvitt értelmű – gyümölcsében, amit eddig nem sejtettünk előre, valami több, mint amire számítottunk. És ami talán a legfontosabb: mindegy, hogy íráson, festésen, zenén vagy kertészkedésen keresztül, de az a lényeg, hogy kapcsolatban legyünk valami magasabbal, hogy részesei legyünk, méghozzá tevékeny részesei, valami magunknál nagyobbnak.”
A sajtótájékoztatón hozzáfűzte: – A szakralitás búvópatakként jelenik meg az életemben. Gyerekként jártam hittanra, ez mély nyomokat hagyott bennem, és máig ezeken a kérdéseken gondolkodom, a verseim közt is akad olyan, amelyik – akár csak áttételesen – ezzel összefügg. Nehéz a szakralitást definiálni, de vannak műalkotások, amelyeken mintha áttetszene rajta valami magasabb.
Az idei Arcus képzőművészeti programjai is mind a Kert hívószóra reflektálnak: Ösvények és átjárók kortárs kiállítás, a Kelet-Európa közös kertje, a groteszk fotótárlat, valamint a Képzőművészeti és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak performatív előadása szintén ezt a témát járják körül.
A fesztivál lelki-szellemi mélységét a Pannonhalmi Főapátság szerzetesei által vezetett imádságok, beszélgetések és séták adják a monostor különleges természeti és épített környezetében. A bencés hagyományban a kert, különösen is a monostor kertje a gyógyulás, a csend és az Istennel való találkozás helye. „Az Arcus Temporum idei zenei, képzőművészeti, irodalmi és spirituális programjain is meghívást kapunk arra, hogy elidőzzünk Isten jelenlétében, az évezredes falak által nyújtott meghittségben és csendben. A szerzetesközösség imádságos napirendje, amely a fesztivál keretét adja, emlékeztet mindannyiunkat, hogy Ő áll életünk középpontjában” – vélte Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a fesztivál igazgatója. Arról is beszélt, hogy a Pannonhalmára érkezőknek a programokon keresztül felkínálják a szakralitás lehetőségét, de tapintattal. Mindenki maga dönti el, meddig engedi bele magát ebbe. – Aki szeretne, az részt vehet a szerzetesek reggeli és esti imádságán is.
Az Arcus Temporum házigazdája Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, színigazgató, aki számára a főapátság gyermekkorának egyik meghatározó helyszíne. Nagy örömmel készül a fesztiválra. „A kert engem, akár keményen dolgozom, vagy csak vagyok benne, mindig kikapcsol, ahogyan a komolyzene is. Kioltják a megfelelést, a felesleges zajokat, és a puszta létezés örömét hívják elő belőlem, egyszerűen sejtmegújító és gyógyító hatásuk van” – fogalmazott.
A Kert éve arra is invitálja az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál vendégeit, a szerzetesközösséget, a főapátság munkatársait, barátait és látogatóit, hogy összpontosítsunk arra az egyedülálló, de veszélyeztetett kincsre, amelyet évszázadok óta őriznek és gondoznak a monostor szerzetesei és munkatársai. A fesztivál pedig idén is lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit megálljunk, elcsendesedjünk, elmélyüljünk és inspirálódjunk a művészet és a spiritualitás találkozási pontján.
A tavalyi fesztiválról szóló beszámolónkat itt olvashatják.
Fotó: Hajdú D. András
