Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

Kevés olyan sokrétű alkotás van a világirodalomban, mint Mihail Bulgakov zseniális regénye. A Mester és Margarita számtalan társadalmi, vallási, filozófiai, művészetelméleti és politikai kérdést vet fel, az értelmezési lehetőségek végtelen tárházát felsorakoztatva – így minden alkalommal újabb és újabb rétegei tárulnak elénk. Ez az a könyv, amiről túlzás nélkül állítható, hogy egyszer az életben muszáj elolvasni. Az életpályáját lezáró műben Bulgakov több síkra helyezte a cselekményt, így nemcsak a harmincas évek Moszkvájának szatirikus képe tárul elénk – benne a Sátánnal (aki nagyon is esendő) és díszes kíséretével –, hanem a Mester és Margarita rendkívüli eseményekkel átszőtt szerelmi története is. A betétregényben pedig – ami a Mester irodalmi alkotása – Pilátus és Jézus összecsapásán keresztül lehetünk tanúi a hatalom és a jóság konfliktusának.

211009_gyongyosi_mester_margarita_c_lisztunnep_rakossy_peter_web.jpg
Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita
Fotó: Rákossy Péter

Miután Bulgakovot egy színdarabja miatt a szovjet hatalom a perifériára szorította, a főművének tartott A Mester és Margarita csak negyedszázaddal halála után jelenhetett meg – azóta viszont töretlen sikernek örvend. Az ikonikus mű azonban nemcsak regényként népszerű, számtalan adaptációja született már. Gyöngyösi Levente opera-musicaljében – amelyet október 9-én tekinthet meg a közönség az Eiffel Műhelyházban – eddig sosem látott, különleges formában, a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Légtornász Egyesület művészeinek közreműködésével, Szente Vajk rendezésében kel életre a Liszt-ünnepen.

Dante: Isteni színjáték 

Milyen érvényes üzeneteket fogalmazhat meg a modern ember számára egy hétszáz éves klasszikus? Az olasz költőfejedelem, Dante Alighieri monumentális műve nemcsak a középkori ember gondolkodásmódját vetíti elénk, hanem általánosságban fest képet számunkra az emberről és annak természetéről. És épp emiatt örök érvényű ez az egyébként is rendkívüli kalandregény, amelyben a főhős az emberi lét alapproblémáira keresi a választ, és miközben a világ szerkezetét igyekszik felfedezni, önmagát is jobban megismeri. „Dante művének lényege nem a gyönyörködtetés, sokkal inkább a mesélés, a tanítás, az értékőrzés, a példákkal figyelmeztetés” – mondta róla Nádasdy Ádám, aki néhány évvel ezelőtt újrafordította az Isteni színjátékot, amely az évszázadok során számos nagy művészt ihletett meg.

dante_lisztunnep_magyar_iskola.jpeg
Dante Alighieri. Forrás: floreceinferno.com

Liszt Ferencet például egy egész életen át foglalkoztatta Dante – illetve kortársa, Petrarca – költészete, amely nagy hatást gyakorolt zenei életművére. Hogy milyen csodás zeneművek születtek ebből az ihletettségből, az kiderül Kiss Péter október 10-i zongorakoncertjén, amelyen a két költő szövegei, illetve e szövegekhez kapcsolódó Liszt-kompozíciók szólalnak meg, és amelyet izgalmas fénytechnika tesz majd egyedivé és különlegessé. Az eseményt megelőzően – az előadást kiegészítve – Liszt és Dante kapcsolatát bemutató kiállítás nyílik a Zeneakadémia Solti Terme mellett található Átriumban. A Nemzeti Énekkar koncertje pedig egy igazán különleges helyen, a nem is olyan régen felújított Párisi Nagy Áruház impozáns Lotz-termében, hazai és külföldi zeneszerzők kóruskompozícióival tiszteleg Dante öröksége előtt.

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb

„Az emberrel általában nem történik semmi különös. Reggel felkel, munkába megy, meglátogatja a nagyszüleit, vagy csak elmegy fogkefét venni. De ha közelebbről nézzük, az ilyen eseményekben is felfedezhető valami nem mindennapi. A molyolós fogkefevásárlás mögött ott van a másik ember elengedésének nehézsége. A nagyszülőknél töltött nyaralás szinte idillikus képe mögött a veszteségekkel való szembenézés” – így mesélt első novelláskötetéről a Litera.hu-nak Harag Anita. Szereplői, bár magányosak, még sincsenek egyedül – ahogy a szerkesztő, Turi Tímea fogalmazott: mind kapcsolódnak egymáshoz magányukban. Traumáik állandó kísérőik az útjukon, és annak ellenére, hogy történetük látszólag nagyon is hétköznapi, ebben a hétköznapiságban ott lapul minden, ami az ember egyéni univerzumában jelentős – s ami egyedivé teszi a történetet.

Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével üstökösként robbant be a kortárs irodalmi szcénába. Első kötetes szerzőként rögtön elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat, szerepelt az Aegon Irodalmi Díj shortlistjén, Margó- és Petri György-díjas lett. De nemcsak kiváló író, hanem megnyerő személyiség is, akivel október 13-án a Müpa Üvegtermében találkozhattok személyesen a neki szentelt irodalmi esten.

Harag Anitával készült interjúnkat olvastad már?
harag_anita_lisztunnep.jpg
Harag Anita. Fotó: Valuska Gábor

Esterházy Péter: Fuharosok

„A sparhertban azért ég a tűz. A konyhaasztal felborult, csirkecsontok szanaszéjjel. Nincs kutya a csonthoz. Combom a plédhez ragadt, belülről fázom, nyílt seb vagyok, büdös vagyok, csatornaszagú, szét vagyok, vigy el, Uram, olyan magányba is, ahová magamtól sose merészkedtem volna.” 

Nem túlzás azt állítani, hogy Esterházy óta másképp olvasunk, másképp tekintünk a nyelvre. Az idézet a Fuharosok című regényéből való, melynek elbeszélője egy kamaszlány, Zsófi, ő mesél nekünk nővé éréséről, felnőtté válásáról. Arról, hogyan ismerte meg ugyanazon a napon a szerelmet és az erőszakot is, és sejtett meg valamit általa a világ kegyetlen működéséről, amikor az anyja „eladta” az egyik fuharosnak. Ők azok, akik a történetben – a hatalom megtestesítőiként – időről időre meglátogatják a házukat, dorbézolnak, rombolnak, züllesztenek, kényük-kedvük szerint bánnak az udvarházzal és az ott élőkkel, majd az éj leszálltakor távoznak. 

211021_vajda_gergely_c_lisztunnep_posztos_janos_web_1.jpg
Vajda Gergely. Fotó: Posztós János

Vajda Gergely a balladisztikus elbeszélés nyomán írta mono-koncert-operáját, amelyet október 21-én láthat a közönség a Müpában. Művében, amelyet mezzoszopránra és kamaraegyüttesre komponált, egyetlen szereplő, a zseniális operaénekesnő, Molnár Anna – három alakban megjelenve, több figura bőrébe bújva – énekli végig az Esterházy által megrajzolt gyereklány megbecstelenítésének történetét.

Vajda Gergellyel készült interjúnkat itt olvashatod el.

Az irodalom fellegvára: Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár

211014-17_margo_image_001_c_valuska_gabor_web.jpg
Fotó: Valuska Gábor

Utolsó ajánlásunk nem is egyetlen mű, hanem maga az esemény, amelyen mindezeket a köteteket be tudjátok szerezni – és még megannyi remek olvasmányt a borús őszi napokra. Az idén tízéves Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár az irodalom ünnepe maga, amelyen a frissen megjelent kötetek mellett testközelből találkozhattok a hazai és nemzetközi kortárs irodalom legizgalmasabb alakjaival. 

Az újdonságokkal jelentkező honfitársainkon kívül ugyanis idén a Margó olyan rangos külföldi alkotókat lát vendégül, mint az Unortodox című, nagy sikerrel megfilmesített könyv írója, Deborah Feldman, a Menny és Pokol-trilógia szerzője, Jón Kalman Stefánsson, a New York Times-bestsellert író Jennifer Teege, az év svéd könyvét jegyző Alex Schulman, az Európai Unió díját elnyerő francia Gaëlle Josse vagy a fiatal katalán irodalom legfontosabb alakja, Irene Solà. Persze nemcsak az írott szóé lesz a főszerep, az irodalmi programokat ugyanis ezúttal is koncertek színesítik.

A nyitóképet Posztós János készítette.

A cikk a Liszt-ünnep hivatalos blogján, a lisztunnep.hu oldalon jelent meg.