Névtelen terv (8).jpg

Elhunyt Sohár Pál kémikus, az MTA rendes tagja

Életének 89. évében, vasárnap elhunyt Sohár Pál Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA az MTI-vel hétfőn.

Sohár Pál 1936-ban született Budapesten. Vegyészmérnökként szerzett diplomát 1959-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1962-ben doktorált, 1967-ben kandidátusi, 1973-ban a tudományok doktora fokozatot szerzett.

A Gyógyszerkutató Intézetben 1960-ban kezdett el dolgozni. 1970-től a Spektroszkópia Munkacsoport vezetője lett. 1974-ben tudományos tanácsadói munkakörbe került. 1980-tól az EGIS Gyógyszergyár Szerkezetkutatási Önálló Osztályának vezetője volt. 1992 és 2000 között az ELTE Természettudományi Kar Általános és Szervetlen Kémia Tanszékén tevékenykedett, 1999 és 2006 között az MTA-ELTE Spektroszkópiai Szerkezetkutató Csoport vezetője volt. Kutatási területe az infravörös és mágneses magrezonancia-spektroszkópia, elsősorban a szerkezetfelderítés terén. Ő írta az NMR-spektroszkópia első magyar nyelvű monográfiáját és Holly Sándorral közösen az IR-spektroszkópia első magyar kézikönyvét, amiért nívódíjban is részesültek.

Sohár Pált 2001-ben az MTA levelező, 2007-ben rendes tagjává választották. 1990-től 2005-ig elnöke volt az MTA Anyag- és Molekulaszerkezeti Bizottságának. Munkásságát 1994-ben megosztott Széchenyi-díjjal ismerték el.

Ez is érdekelheti

Karikó Katalin Budapest születésnapján az olvasásról beszélget

2025. november 17-én, Budapest napján Karikó Katalin, Nobel-díjas biokémikussal és kiállítással ünnepelik meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, hogy 1873-ban ezen a napon egyesítették Pestet, Budát és Óbudát, és ekkor tartotta első ülését az újonnan megalakult Székesfővárosi Közgyűlés.

„Látja” vagy „láttya”? – 10+1 érdekesség a magyar helyesírás hajnaláról

Helyesírás, jottisták, titokzatos írásjelek – 10+1 érdekességet hozunk az MTA első helyesírási szabályzatából. Vicces? Igen. Hasznos? Nagyon.

Kis ország, nagy szellemek – a Magyar Tudomány Éve

Kétszáz éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, amelyből később megszületett a Magyar Tudományos Akadémia, és vele együtt egy olyan szellemi örökség, amely máig meghatározza Magyarország helyét a világ tudományos térképén. A jubileum alkalmából Magyarország 2025/2026-ot a Magyar Tudomány Éveként ünnepli, november 3-át pedig a Magyar Tudomány Ünnepeként tartja számon.

A Science Expo célja, hogy a kísérletező fiatalok megtalálják a jövőjüket

Magyarország a sportban, tudományban és a kultúrában élen jár - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a 2025-ös Science Expo keddi megnyitóján, a budapesti Millenárison.