(MTI) - Kilencvenéves korában hétfőn elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író - tudatta az alkotó titkára az MTI-vel.
Tasi Géza elmondta, hogy az írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.
Szabó Magdát az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. Az OKM fájdalmát és megrendülését fejezte ki, mint közleményében írta, az író búcsúztatásáról később intézkednek.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudomány-egyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.
Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt.
Szabó Magdát az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. Az OKM fájdalmát és megrendülését fejezte ki, mint közleményében írta, az író búcsúztatásáról később intézkednek.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Tanulmányait szülővárosában végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját, a Tisza István Tudomány-egyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott.
Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, állásából elbocsátották, 1958-ig nem jelenhetett meg könyve. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat árnyaltan ábrázolta. A Régimódi történetben családja történetét írta meg, a kötet kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles. Szabó Magda számos ifjúsági művet és meseregényt is írt.
 |
Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban öltött formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.
Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.
Az író 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című, franciául is megjelent regényéért, s elnyerte a Prima Primissima Díjat.
Szabó Magda 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára volt.
 |
Főbb regényei közé tartozik a Freskó (1958), a Mondják meg Zsófikának (1958), Az őz (1959), a Sziget-kék (1959), a Bárány Boldizsár (1959), a Disznótor (1960), a Születésnap (1962), a Pilátus (1963), A Danaida (1964), a Tündér Lala (1965), a Katalin utca (1969), az Abigél (1970), A szemlélők (1973), a Régimódi történet (1977), Az ajtó (1987), a Merszi, Möszjő (2000), a Für Elise (2002). Összegyűjtött hangjátékait 2006-ban adták ki, Békekötés címmel.
Szabó Magda halálára
Büszkeségünk volt ez a kilencvenévesen is nőies, törékeny, mandulaszemű asszony. Egyben a reménységünk is. Példa arra, hogy mégiscsak lehetséges életfogytig megőrizni tartást, hitet, nyitottságot, szeretetet, lélekmeleget, jó emlékezetet, írói és emberi formátumot.
Ki ne tudná, hogy Debrecenben született, ott is nőtt fel, s szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát. (Hiszen miután olvastuk a Régimódi történetet, szinte jobban ismerjük Szabó Magda egykori családját, mint a saját felmenőinket!) A fiatal pedagógus eleinte Hódmezővásárhelyen tanított, majd Pesten, a minisztériumban dolgozott, s közben megjelent két ígéretes verseskötete. 1949-től azonban fagyos évek következtek: állásából elbocsátották, a neki ítélt Baumgarten-díjat visszavonták, s közel tíz éven át csak az asztalfiók számára írhatott.
De az írói tehetség és mondanivaló nem veszett el, nem is alakult át, hanem szépen kivárta, míg a világ kiérdemelte. A regények (a Freskótól Az őzön, az Ókúton, A pillanaton át Az ajtóig vagy az utolsóvá lett Für Elise című memoárig), a drámák (az Az a szép fényes naptól a Debrecenben a múlt hónapban bemutatott A macskák szerdájáig) elnyerték méltó helyüket a könyvespolcokon, az irodalomtörténetben, a színpadokon és a köztudatban.
Élete utolsó éveiben, díjaktól és elismerésektől övezve már nemzetközi körökben is úgy tartották számon Szabó Magdát, mint a magyar irodalom nagyasszonyát. És ő közben semmit nem változott. Bölcs, bájos és barátságos maradt. Ha úgy hozta volna a sors, hogy férje, Szobotka Tibor túlélte volna őt, akkor most írhatna egy regényt csodálatos asszonyáról, társáról, nagyra hívatott írókollégájáról. Megmaradt Szabó Magdának címmel.
Stuber Andrea
Szabó Magda magyarságát és a magyarságában európaiságát hangsúlyozta Barna Imre, a hétfőn elhunyt író köteteit gondozó Európa Könyvkiadó vezetője az MTI-nek.
Szabó Magdánál "magyarabb és a magyarságában európaibb szerzőt (...) elképzelni sem lehetne" ilyen hagyományosan világirodalmi profilú könyvkiadónak mint az Európa Könyvkiadó - mondta a Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt méltatva Barna Imre.
Életművének "valóságos reneszánsza" van - folytatta Barna Imre -, kiemelve, hogy a hatalmas életmű nem tehető múlt időbe: az írónak nemcsak a régi munkái arattak közönségsikert, nemcsak a korábbi művei keltek "új életre" az elmúlt 10 évben, hanem olyan új alkotás is született, mint a Für Elise, amely "az Európa elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere".
A könyvkiadó vezetője úgy fogalmazott: "Az életmű jelen időben él(...), jelen idejű szerzőről van szó".
Életművének "valóságos reneszánsza" van - folytatta Barna Imre -, kiemelve, hogy a hatalmas életmű nem tehető múlt időbe: az írónak nemcsak a régi munkái arattak közönségsikert, nemcsak a korábbi művei keltek "új életre" az elmúlt 10 évben, hanem olyan új alkotás is született, mint a Für Elise, amely "az Európa elmúlt évtizedének egyik legnagyobb sikere".
A könyvkiadó vezetője úgy fogalmazott: "Az életmű jelen időben él(...), jelen idejű szerzőről van szó".
A kulturális tárca közleménye
Egy ország köszöntötte 90. születésnapján, most pedig egy ország búcsúzik tőle. Szabó Magda elment közülünk.
Nem hirtelen, de mégis váratlanul.
Hiszen még alig pár hete hagyta, hogy ünnepeljük őt a különleges napon, hogy együtt örvendezzünk vele mindannyian. Nézők a színházakban, olvasók a könyvtárakban, diákok az iskolákban, cívisek Debrecenben, taljánok Rómában és gallok Párizsban.
Mind szerettük őt. Ronggyá olvastuk műveit, élveztük történeteit, örültünk az elismeréseinek. Büszkék voltunk rá.
Óriásként távozott közülünk. Óriás volt tehetségben, óriás a kultúrában, óriás lélekben. És mi most mind egy kicsit kisebbek vagyunk nélküle.
Szabó Magdát az OKM és Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról a tárca később gondoskodik.
