Erdélyi tájegységgel bővül a Skanzen

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen)

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: az ezredfordulón fogalmazódott meg először az igény, hogy a szentendrei Skanzennek be kell mutatnia a határon túli magyarság népi építészetét és életmódját is, Erdély pedig mindig egy különálló egység volt önálló történetével, gazdasági és földrajzi viszonyaival. Mint mondta: az elmúlt másfél évtizedben kiterjedt kutatási programok, terepmunkák és tárgygyűjtések körvonalazták a tervezett tájegységbe beemelendő kisrégiók, épületek és műtárgyak állományát, majd számos konferencián vitatták meg az eredményeket és az előkészítésbe bevonták a magyar egyetemeket, valamint az erdélyi múzeumokat is.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár egy korábbi sajtóeseményen

Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a nagyközönség előtt várhatóan 2022-ben megnyíló kiállítás 15 hektáron mutatja be a trianoni békeszerződés által elszakított részek népi kultúráját egy olyan időszakban, amikor az ott élők kisebbségi létbe kényszerültek.

dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója egy korábbi eseményen

Az épülő kiállítás a legjellegzetesebb erdélyi kistáji egységeket a Szilágyságtól Kalotaszegen át Gyimesig, Háromszéktől Gyergyóig huszonegy portába sűrítve, áttelepített vagy másolatban fölépülő épületekkel mutatja majd be. A terület építészeti, társadalmi, kulturális és életmódbeli sokszínűségéből kifolyólag az épületek között szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena is.

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond