Erkel Ferenc elfeledett műve is felcsendül az Operaházban
A cseh, lengyel, szlovák és horvát opera- és zeneirodalom gyöngyszemei mellett Erkel Ferenc egyik elfeledett operáját is megidézi a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának Aranykor – Szlávok című hangversenye.
Az Opera 2023/24-es Szláv szezonját lezáró június 2-i hangverseny első részében a közép-kelet-európai szláv nemzeti romantika emblematikus műveiből csendülnek fel részletek.
Bedřich Smetana második operája, az 1866-ban komponált Az eladott menyasszony Csehországban a hazai operarepertoár legnépszerűbb darabja és az első, ami helyet kapott a nemzetközi operarepertoárban. A bájos vígopera nyitánya sodró lendületű, játékos és vidám zenekari darab, ami sokat merít a cseh népzenei hagyományokból, és szimfonikus koncerteken is gyakran hallható.
A lengyel nemzeti opera műfaját megteremtő Stanisław Moniuszko húsz színpadi műve közül kétségkívül a legfontosabbnak az 1846–47 között komponált Halka bizonyult. A tragikus falusi szerelmi történet hősnője második felvonásbeli áriájában még reménnyel telve énekel az őt elhagyó Janusz iránt érzett, olthatatlan szerelméről. A Kriszta Kinga tolmácsolásában hallható lírai áriát az opera lengyel népzenei hagyományokat idéző, ünnepélyes mazurkája ellenpontozza.
Ezt követi Erkel Ferenc Brankovics György szerb despotáról írt, 1874-es operájának két részlete. A Kóló, vagyis körtánc címet viselő kórustétel után Brankovics lánya, Mara románca lesz hallható, ugyancsak Kriszta Kinga előadásában. Az elfeledett Erkel-opera egészen új oldaláról mutatja meg a Hunyadi László és a Bánk bán szerzőjét, aki az elhangzó részletekben szerb népzenei motívumokat és wagneri stílusjegyeket is felmutat.
A délszláv tematikát folytatva csendül fel Ivan Zajc horvát szerző mesterműve, az 1876-ban komponált Zrínyi Miklós című opera, ami Szigetvár hősének állít emléket horvát szemszögből. A zeneiségében Verdit idéző műből ezúttal a bán és felesége, Éva horvát hazafias érzelmekkel átitatott duettjét hallgathatják meg az érdeklődők Kelemen Zoltán és Kriszta Kinga interpretálásában.
A műsor első felét Eugen Suchoň, a 20. századi szlovák komolyzene kiemelkedő alakjának és a szlovák nemzeti opera megteremtőjének háromtételes zenekari műve, a Hegyi szvit zárja. Az 1957-ben bemutatott, csaknem negyedórás szimfonikus költemény ugyancsak a szerző hazája népzenéből építkező grandiózus, ünnepélyes alkotás.
A szünet után Antonín Dvořák 9. szimfóniája szerepel az est programján. Az Opera idei repertoárján Ruszalka című színpadi művével is megtalálható cseh szerző már Európa-szerte elismert alkotónak számított, mikor az 1890-es évek elején meghívást kapott, hogy legyen a New York-i Amerikai Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatója. Ottléte során nagyban hatottak rá az amerikai őslakosok zenéi és az afrikai-amerikai közösségek spirituáléi, amelyek nyomán a kiutazását követő évben megírta négytételes szimfonikus művét, amelynek alcíme „Az Újvilágból” lett. Az 1893-ban a Carnegie Hallban bemutatott darab kiváltképp 4. tételének főtémája révén azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát az eseten Andriy Yurkevych vezényli. Az ukrán születésű, többszörösen díjazott karmester 2022 óta a Prágai Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatója, aki opera és koncertkarmesterként is jelentős pályát tudhat magáénak, és hazáján kívül az elmúlt két évtizedben többek közt Athén, Barcelona, Berlin, Brüsszel, Monte-Carlo, München, Róma, San Francisco és Santiago de Chile rangos operaházaiban is vezényelt.
