A Bikini az őszinte szerelem híve, de nem fukarkodik az erotikus célzásokkal

Popkult

Negyvenéves a Bikini Ezt nem tudom másképp mondani című albuma, amely az 1983-as, még Nagy Feróval felálló zenekar Hova lett? című korszakos munkája mellett némiképp háttérbe szorult. Igaz, a Bikini bemutatkozását sokan minden idők legjobb magyar poplemezének tartják.

Daczi Zsolt és D. Nagy Lajos, a Bikini együttes tagjai 1987-ben. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
Daczi Zsolt és D. Nagy Lajos, a Bikini együttes tagjai 1987-ben. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A hasonlóan frenetikus, szintén Nagy Feró koncepciójára épülő XX. századi híradóra (1984) is kevesebb fény vetült, pedig majdnem ennyien vannak, akik azt mondják: az első két Bikini.lemez egyenértékű, párba lehetne állítani azokat. De a legrosszabbul a hármas album járt, ami csak egyszerűen más, mint az első kettő, de túl jó ahhoz, hogy száműzzük a legfontosabb magyar poplemezek képzeletbeli listájáról. Ugyanis bizonyos szempontból ez a legjobban sikerült, Hungaroton kiadásában megjelent magyar new wave lemez. Azzal a fenntartással, hogy a Piramis 1982-es Plusz albuma nem állt jól Som Lajos hard rockot maga mögött hagyó zenekarának, a KFT lemezeiben pedig annyi groteszk és avantgárd motívum volt, hogy ők külön kategóriát alkotnak, ahogy a Bizottság is inkább képzőművészek dadaista kabaréja volt, mintsem „rendes zenekar”.

Ott van még a Prognózis Előjelek című kiváló bemutatkozó albuma, ami új hullámos karakterű volt ugyan, de a new wave-es motívumokat a Hanglemezgyár erőltette a Radics Béla szellemével meghitt viszonyt ápoló Vörös Istvánra, tehát a Prognózis nem volt önazonos. Persze mondhatjuk, hogy a Bikini sem, hiszen Németh Alajos a prog rock Miniből és a hard rock Dinamitból érkezett, és szintén a Dinamitban játszott korábban Lojzi testvére, Németh Gábor is, Gallai Péter pedig a Piramisból jött, míg Vedres József az 1981 elején már kimondottan punkos műsorral előálló Beatricéből. És ott van D. Nagy, aki a legjobb honi new wave bandából, a Rolls Frakcióból igazolt át, de korábban a Rolls is hard rockot játszott, azaz a Rolls Trunkos András szavaival élve egy „bálozós-korálozós”, vidéki hard rock banda volt, amíg ő át nem vette az irányítást.

És igaz, hogy készített egy izgalmas új hullámos albumot, de akkor már lényegében nem is létezett a csapat. Az 1982-es Rolls Frakcióhoz képest az albumon erőtlen volt a megszólalás, jellemző, hogy mire megjelent az album, a Rolls már fel is oszlott.


De nemcsak a Rolls, hanem a Nagy Feró-féle Bikini is, így aztán Németh Lojzi elcsábította az akkor zenekar nélkül maradt D. Nagyot, a két formáció tehát egyesítette erőit, és létrejött egy olyan műsor, amely még őrizte az ős-Bikini és a Rolls Frakció szellemiségét is. Az 1985-ben megjelent Ezt nem tudom másképp mondani album intelligens, energikus, slágerorientált új hullámos produkció, amely minden populáris gesztusa ellenére zavarba hozta a közönséget, jellemző, hogy a D. Nagy-féle formáció igazi áttörésére 1987-ig kell várnunk, amikor megjelent a Mondd el című album,

olyan slágerekkel, mint a Fagyi vagy a Nehéz a dolga a katonának, vagy a Rolls Frakcióból átörökített Adj helyet magad mellett.

Érdekes, hogy a borítón látható Bikini-logón még ott a Beatricére utaló korona, amit az 1987-es Mondd el albumról már lehagyott Kapusi Gábor művészeti vezető. (Igaz, a Ha volna még időm című albumon alig látható módon visszatért, de később már nem. Kapusi nagyban járult hozzá ahhoz, hogy a nyolcvanas évek közepétől a Bikini cool brand lett Magyarországon. Nemcsak a későbbi Bikini-albumokat – Mondd el (1987), Ha volna még időm (1988), Közeli helyeken (1989), Temesvári vasárnap (1990) – tervezte, az ő munkája Cseh Tamás Utóirat (1987) és Mélyrepülés (1988) című lemezeinek tasakja, illetve a Bonanza Banzai A jel című lemezének arculata is.

Az Ezt nem tudom másképp mondani friss, modern és elegáns megszólalása revelatív volt a nyolcvanas évek közepén, akkor, amikor a magyar pop az egyik legnagyobb válságát élte. Leállt az LGT, feloszlott a P Mobil, a Korál, a Karthago, a P. Box, akkor, amikor kiderült, hogy az új hullám nem hozott jelentős változásokat a magyar rock and rollban, amikor épp mindent vitt a ZiZi Labor és a Modern Talkingot imitáló Modern Hungária. A Bikininek remek volt a kiállása, és igaz, hogy D. Nagy akkor már nem mozgott annyit, mint a Rolls Frakció idején, inkább lecövekelt a mikrofonállványa mellé, de még mindig ő volt az egykori new wave-es botrányhős.

Márkus József Bikininek készített videói voltak az első olyan magyar klipek, amelyeket a Music Television is leadhatott volna.

Ezekben visszatérő szereplő volt Nagy Csilla modell, aki már egy új szépségideált jelenített meg Bíró Ica generációja után, egy törékeny, franciásan elegáns karaktert, akit simán el tudtunk volna képzelni a pont abban az időben forgott James Bond-film, a Halálvágta Bond-girljeként is. (Nagy Csillát láthatjuk még többek között a Nehéz a dolga a katonának című dal klipjében is.) A cinikus hangütésű Ahogy ti zenéltek, én úgy táncolok című dal folytatása az 1984 végén megjelent Rolls-lemez szellemiségének (vö: „Megadtam magam a mának”, vagy „Megadom magam uram, létezni akarok”), az Őszinte szerelem Police-ra emlékeztető reggae, és ezután jön a Bikini-életmű egyik magaslati pontja, a monumentális intróval induló Nagy barátkozások.

A dal egy osztálytalálkozót mesél el, afféle nosztalgikus kesergő, de a Bereményi-féle lírázás helyett nyers és ironikus („Nem lettem senki, összesen ennyi”).

A Te szeretnéd, nekem elégnél ellépünk a magánbűnök terepéről a közerkölcsök felé, a dal közérzeti líra, figyelemre méltó egzisztenciális többlettel. És ott van a végén egy finom kis csavar, Gallai Péter az Adj helyet magad mellett szólótémájára emlékeztető orgonajátékkal fejezi be a kompozíciót, hogy a következő felvételen már ő énekeljen. A Jaj-jaj skás pulzálása inkább csak színezék a lemezen, afféle szórakoztató közjáték, mégis rendben van.

Árnyalja Gallai a nyolcvanas évek elején kialakult new wave-es profilját, amely a Piramis Plusz című albumával kezdődött, de emlékeztet filmzenés munkáira is, eszünkbe juthat például Szurdi Miklós Hatásvadászok című 1983-as filmjében a Trió Da-Da-Da-ját idéző dal, a No Need For Me is. Az Indokolatlan jókedv szintén skás regiszterben mozog, és ez az alkoholt tematizáló dal („Miért iszom, ha nem vagyok szomjas”) lesz évek múlva a Részegen ki visz majd haza ikerpárja.

Az album romantikus zsánerét az erős szexuális célzások teszik idézőjelbe.

„A virslimről a mustár a ruhádra folyt, és csak annyit mondtál kedvesem: ügyetlen!” (Ügyetlen szerelem), de ott a Mielőtt elmegyek kétértelmű sora: „Négy szürke fal, egy rádió, egy asztal, / Egy nagy trikó, ezt még tőled kaptam.” A trikó a tripper nevű nemi betegség szlenges elnevezése. Rossz az, aki rosszra gondol, de a „lassan szopogasd a cukrot, akkor tovább tart” sornak is van némi érzéki áthallása. És ha figyelünk, mintha a vokálokban Nagy Ferót is hallanánk, de ő Trunkos Andrással együtt már alapvetően csak a dalszövegeket jegyzi. És persze ki kell emelnünk Németh Alajos dalszerzői, hangszerelői kvalitását is, amely először ezen a lemezen mutatkozik meg a maga teljességében.

Az album keretes szerkezetű, az intró az Ezt nem tudom másképp mondani című utolsó dal rövid részletével kezdődik: „Csak azt szeretném mondani, így egyszerűen… Ezt nem tudom másképp mondani…” Az utolsó felvételből derül ki, hogy mi az, amit D.  Nagy nem tudott másképp mondani („Szeretlek”), mi az, amit közel negyven percig nem tudott kimondani. Kihagytunk valamit? Persze, sok mindent! A „segíts másokon, verd el magad” sor eredetileg így hangzott: „Segíts a rendőrön, verd el magad!” Az album nem árul zsákbamacskát, azt mondja D. Nagy, hogy „ahogy ti zenéltek, én úgy táncolok”. És szerencsére a Bikini a mai napig nagyon jól zenél.

Bikini, Ezt nem tudom másképp mondani (1985). Hungaroton Start. 10 szám, 41 perc