Az Örkény István Színház Stúdiójában Kárpáti Péter saját drámáját állította színpadra Szaturnusz Gyűrűje címmel. Az előadás szövege a színészek élettörténeteinek felhasználásával nyerte el végső formáját.

Mindenki életében van egy szerelem, amelyet sohasem felejt el. Csak keveseknek adatik meg, hogy azzal élhetnek, akivel szerettek volna. Természetesen a világ nem áll meg. Készülhet az ember gyermekáldásra mással. Csinálhat úgy, mintha minden rendben menne. De megérkezni csakis azzal a bizonyossal lehet(ett volna). Ám az idő múlik, és az elárvult szerelmes élete folytatódik. Zsolt mindennek nevezhető, de megalkuvónak nem. Bár halasztja a szembenézést önmagával, eljön a végső pillanat, és felkeresi valamikori kedvesét.

Az Örkény István Színház Stúdiójában Kárpáti Péter saját drámáját állította színpadra Szaturnusz Gyűrűje címmel. Az előadás szövege a színészek élettörténeteinek felhasználásával nyerte el végső formáját. Kárpáti imponálóan sokműfajú színpadi szerző. Kis túlzással minden drámájával újrakezdi pályáját. Az író-rendező, ritkábban színész Kárpáti által vezetett Titkos Társulat emlékezetes szériákat futó darabjaiban (A Pitbull cselekedetei, Díszelőadás, Tótferi) a kisebb csodákkal tűzdelt hétköznapokat a mítoszok kötik össze a mindennapi csodák árnyékos világával.

Nem csak az irodalomban hódít az önéletrajziság szivárvány színeire emlékeztető sokfélesége. Nem egy mostanában készült előadásban szerepelnek a színészek saját (kereszt)nevükön.

Az Örkényben is hasonló produkciót láthatunk, még ha nem is mindenki szerepel saját néven. E produkciókban bizonytalanabb a határvonal, amely a megjelenítendő alakot és a színészt elválasztja egymástól. A néző a szokottnál intenzívebben kényszerül a kukkoló szerepébe.

A Szaturnusz Gyűrűje az Orpheusz és Eurüdiké mítosz modernizálása, amely a hagymázas víziókat idéző történetmondásra és ezáltal a néző elbizonytalanítására törekszik. A szereplők magabiztosan járnak a vágyakból, a (rém)álmokból és a halál előtti utolsó pillanatok gyorsan pergő képeiből oda és vissza. Soha sincsen igazán világos ebben a világban. Balogh Csaba Andor fényeiben homályos foltok és zugok kínálják magukat feltérképezésre a befogadói szemnek. Veronika Keresztesová egyszerre elvont és reális látványterve a holtak birodalmában játszatja a történeteket. Innen Annamárián kívül másnak nem vezet kifelé út. Kárpáti rendezésének közönségvonzó erénye, hogy a szcenika segítségével pontosan kezeli a cselekmény teret és időt érintő hektikus ugrásait.


63f772bd739276d72dc18d78.jpg
Jéger Zsombor, Novkov Máté, Polgár Csaba és Nagy Zsolt a Szaturnusz Gyűrűje előadásban. Fotó: Örkény Színház / Horváth Judit

Az előadás leghosszabb jelenete a tejfakasztó buli. Itt nekibúsult férfiak rontanak önmaguknak. Természetesen elhatározzák, hogy nem néznek a pohár fenekére, aztán szénné isszák az agyukat. Olyanok is elhangzanak, amilyenek máskor nem. Ilyenkor nem szabad az órát nézni, csak remélni, hogy minél utóbb köszöntsenek be a hajnal halovány fényei. Csalódás lesz a józanodás, amely nem fokozatosan, hanem egycsapásra történik meg. Novkov Máté érzékeny valósághűséggel utánozza a miniszterelnököt. Polgár Csaba a sokat tapasztalt férfit adja, aki maga sem hitte volna, hogy egyszer még hétvégi szülő lesz. Jéger Zsomborral megtörténik valamennyiünk rémálma: a kulisszák mögött találkozik saját magával. A manipulatív Ficza István húzza vissza a keserédes valóságba a jócskán elázott társaságot. A tejfakasztó jelenetben azonban a publikum izgalmasan bizonytalan befogadói pozíciója eltűnik.

Összességében erősebbek az előadás azon részei, amelyekben a változékony idő- és térkezelésű szituációk követik egymást.

Orpheusz: Nagy Zsolt. Eurüdiké: Láng Annamária. A kezdőképben utóbbi fogad bennünket lemezlovasként, a keverőgép mögött ülve. A későbbiekben, ahogy a zárlatban is, Zsolt keveri a zenét, ám a gyönyörűen éneklő Láng Annamária a láthatatlan protagonista. Láng úgy áll kívül, hogy mégis Eurüdiké soha nem múló emléke irányítja a cselekményt.

Zsolt annak idején Annamarival együtt alapította a Szaturnusz Gyűrűje nevű zenekarát, amely formáció a siker előszobájában szűnt meg. Elvégre nem sok együttes jut el a Björk-fesztiválra.

A zabolátlan férfi lelkéhez nehéz közel férni. A zord külső érző lelket fed, csak az utóbbit kevesebbeknek van módjuk megtapasztalni. Nagy Zsolt játéka az örök társtalanságról szól. Önmagával küzd ő folyamatosan. Nősülhet, lehet gyereke, élhet a számára igazival – Zsolt magányos marad. Az volt Annamari mellett is. Most meg főleg az lesz Bettivel (Józsa Bettina), aki szíve alatt a férfi gyerekét hordja. A cselekményidőre már sofőrként dolgozó férfi az esetek döntő többségében azt mondja, amit érez, nem törődve azzal, hogy ezzel mekkora feszültséget kelt. Mégis olykor Zsoltban szakad a szó. A továbbgondolásra alkalmas, mert lírai momentumai a legbeszédesebbek. Mesélne ő a gyerekkori élményeiről, de nincs rá lehetősége. Például, ahogy a motoron ült a rettegett-szeretett apja előtt. Máskor Annamarinak mondaná el, hogy mennyire fontos neki a nő, ám a másik beléfojtja szót, mondván: ez már csak a férfi életéről szól, nem az övéről.

Nem könnyű előadás a Szaturnusz Gyűrűje, mert az álomképek nem a legszebb arcunkat mutatják.

Mácsai Pál színházvezetőként nem zárkózik el a társulatát érintő másféle impulzusoktól. Az Örkény István Színház Stúdiójában a független szféra jeles képviselői az elmúlt évadban is bemutatkozhattak. A Szaturnusz Gyűrűje, amely színpadi artikulációját tekintve szikár kegyetlenségében különbözik az Örkény repertoárjában helyet kapó előadásoktól, érvényesen illeszkedik a fenti sorozatba.

Színlap, előadás-időpontok és jegyinformáció az Örkény Színház honlapján.

Nyitókép: Láng Annamária és Nagy Zsolt a Szaturnusz Gyűrűje előadásban. Fotó: Örkény Színház / Horváth Judit