Margit, vagyis Árpád-házi Szent Margit (1242-1271), IV. Béla királyunk leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Nevét Antiochiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Az ókeresztény vértanút István király és Szent Márton mellett, népünk mindjárt patrona regni-ként tisztelte. Margit a tatárjárás idején fogant. Amikor hetedik gyermeknek megszületett, királyi atyja engesztelésül Istennek ajánlotta. Már három éves korában a veszprémi klastromba vitték, ahol a boldogként tisztelt, stigmatizáltként emlegetett Ilona apáca volt a gondviselője. Tíz éves korában átkerült a Nyulak szigetén emelt Boldogasszony-kolostorba, amelyről IV. Béla alapítólevele ezt mondja: „midőn a tatárdúlás után, amely bűnhődésül bűneinkért zúdult ránk, keményen hozzáfogtunk az országújításhoz... az a gondolatunk támadt, hogy ...a Duna szigetén, kolostori életre alkalmas helyen, Isten anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának tiszteletére templomot, és körülötte monostort alapítunk, amelyben a szerzetesi regulák követelményei szerint jámbor szüzeknek kell a királyok Királyát és a Szűznek Fiát szolgálniok. S hogy Isten előtt ismert jámborságunk, amely nem maradhat rejtekben; másoknak is példa legyen, leányunkat, Margit asszonyt, akit gyermekeim közül annál gyöngédebb szeretettel ölelünk át, minél biztosabban látjuk benne a jámbor, Isten előtt kedves életnek előjeleit, elhelyezzük őt ebben a kolostorban, hogy élte fogytáig szolgáljon Istennek és a dicsőséges Szűznek...”
Piroska, azaz Prisca, ókeresztény vértanú. Temploma az Aventinus hegyén áll. Legendáját a Debreceni-kódexben olvassuk. Eszerint egy római nemesember megkeresztelt lánya volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Ő csakugyan imádkozni kezdett a bálvány előtt, a templom azonban összeomlott. A császár többféleképpen is kínoztatta, de Piroska hű maradt hitéhez. Börtönében éjszakának évadján a mennyei szentek és angyalok dicsérik az Urat. A császár oroszlánok elé vetteti, de ezek lábához heverednek, nem szaggatják szét. Ezután hatalmas máglyát gyújtat, de az Úristen esővel és széllel eloltja. Végül a császár úgy véteti fejét Piroskának. A kivégzés helyén, az Aventinus-hegy tövében templomot emeltek a tiszteletére. A hagyomány szerint abból a lakóházból alakították át, amely Szent Péter római szállása volt.
Piroska nevét patrociniumaink között, alakját, viselt dolgait pedig ikonográfiánkban hiába keressük. Napját és miséjét középkori misekönyveink azonban számontartják, az esztergomi Agendarius (1583) az imádságos ünnepek között említi. A névnek és napnak nyilvánvalóan Piroska, Szent László leánya, a bizánci kereszténységnek Iréne néven tisztelt szentje adott hazai tekintélyt.
Piroska és a farkas Más vélekedés szerint Szent László királyunk leányának – ő volt az első, akiről tudjuk, hogy ezt a nevet viselte, aki ugyanakkor Iréné néven bizánci császárné volt – csupán beceneve volt a Piriska, mégpedig épp az Iréné magyaros becéző alakjaként. (Iri-Piri, Iriska-Piriska az irinyó-pirinyó, Anna-Panna mintájára.) Eszerint a magyar királyleánynak egy keresztény neve lett volna, az Iréné. Egyébként a bizánci ortodox egyház e néven is avatta szentté. Ami tárgyunkat illeti, a Piroska név mindhárom származtatása szerint külön-külön is illik naptári helyéhez.
A Vörös Hadsereg 1944 karácsonya előtt zárta körül a fővárost és kezdte meg ostromát. Pesten 1945. január 18-án szűntek meg a harcok, amikor a Belváros is az oroszok kezére került. Ezt megelőzően a németek Pest ostromának záróakkordjaként a megmaradt hidakat is felrobbantották (január 15.: Horthy Miklós híd, január 16.: Ferenc József híd, január 18.: Erzsébet és Lánchíd).
Január 18-án történt
Ma ünnepli születésnapját Balogh Kálmán cimbalomművész, aki 11 évesen, nagybátyja biztatására kezdett cimbalmozni. A sokoldalú muzsikus a kelet-európai és balkáni népzenék avatott előadója, de játszott klasszikus zenét, készített jazzlemezt és nyitott a vendéglátó-ipari cigányzenei hagyományra is.
Január 18-án történt
1864 Megnyílt a pesti Értéktőzsde, 1968-tól Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT). (1948-ban feloszlott, és csak negyvenkét év után indult újra).
1871 A porosz-német háború után a versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot, amelynek trónjára emelték I. Vilmos porosz királyt.
1918 Háborúellenes sztrájk kezdődött Budapesten, amely a nagyobb vidéki városokra is átterjedt.
1943 A szovjet csapatok áttörték a Leningrád (1991 óta ismét Szentpétervár) körüli német blokádot.
1945 A körülzárt Budapest pesti oldalán befejeződtek a harcok. Felszabadult a budapesti gettó. A visszavonuló német csapatok felrobbantották az Erzsébet hidat, a Lánchidat és a Margit híd még álló budai részét.
1946 Budapesten átadták a forgalomnak a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között álló Kossuth hidat, a főváros második világháború utáni első állandó Duna-hídját. (1960-ban lebontották.)
1990 Az úgynevezett Duna-gate ügy nyomán, a kormány határozata értelmében megszűnt a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége.
2004 Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye, amely 2003 tavaszán jelent meg Olaszországban a Feltrinelli kiadónál, Grinzane Cavour irodalmi díjat kapott Torinóban.
2010 Letöltötte büntetését és kiszabadult törökországi börtönéből Mehmet Ali Agca, aki 1981. május 18-án a vatikáni Szent Péter téren rálőtt II. János Pál pápára.
Január 18-án született
1519 Jagelló Izabella magyar királyné, Erdély kormányzója
1641 François Michel Le Tellier, Louvois márkija, francia politikus, XIV. Lajos francia király hadügyminisztere
1689 Montesquieu francia filozófus és író, a francia felvilágosodás első képviselője
1734 Caspar Friedrich- Wolff német anatómus, embriológus
1869 Tornyai János festő, az alföldi festők jelentős képviselője
1869 Roboz Andor író, irodalomtörténész
1882 Alan Alexander Milne angol író, költő, drámaíró, a Micimackó szerzője
1894 Szenes Béla humorista, író, színpadi szerző
1894 Lucia Moholy cseh származású angol fotóművész, Moholy-Nagy László, a híres magyar festő felesége
1896 Ville Ritola finn hosszútávfutó, ötszörös olimpiai bajnok, a „repülő finnek” egyikeként vált nemzetközileg ismertté
1899 Büky Béla festőművész, rajzművész, bábművész
1904 Cary Grant Oscar-díjas angol születésű amerikai filmszínész
1904 Henri-Georges Adam francia szobrász, grafikus és gobelinművész
1907 Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester, kiváló művész
1914 Jan Macha lengyel katolikus pap, mártír
1928 Keresztes Attila olimpiai bajnok kardvívó
1929 Győri Ilona Jászai Mari-díjas színművész
1949 Tulassay Tivadar orvos, nefrológus, akadémikus
1937 John Hume Nobel-békedíjas katolikus északír politikus
1955 Kevin Costner Oscar-díjas amerikai színész, filmrendező, producer
1959 Balogh Kálmán nemzetközi hírű cimbalomművész, Magyar Örökség-díjas
1979 Roberta Metsola máltai politikus, az Európai Parlament elnöke
1987 Klem Viktor színész, az Oscarra nevezett magyar horrorfilm, a Post mortem főszereplője
Január 18-án halt meg
1854 Sükei Károly újságíró, költő, műfordító, a márciusi ifjak egyike
1862 John Tyler az Egyesült Államok 10. elnöke
1869 Szemere Bertalan politikus, 1849-ben miniszterelnök
1926 Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya
1936 Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író, novellista és költő, A dzsungel könyve szerzője
1950 André Sainte-Lague francia matematikus, a róla elnevezett szavazatszámítási módszer megalkotója
1989 Szabolcsi Gábor irodalomtörténész, kritikus
1990 Balassa Ferenc fotóművész, az MTI fotóriportere
1995 Adolf Butenandt Nobel-díjas német biokémikus
2001 Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
2009 Kováts Nóra Kossuth-díjas balettművész
2014 Sigmond István romániai magyar író
2017 Kricskovics Antal Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész
2020 Makkai Ádám Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje
A nyitóképen Balogh Kálmán cimbalomművész. MTI Fotó: Máthé Zoltán
