Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony
URUNK BEMUTATÁSÁnak ünneplése a IV. századtól kezdve általános volt. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett. A görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.
A római katolikus vallás GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY néven ünnepli ezt a napot. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. A Kivonulás könyve előírja az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban. Az ókori Rómában tavaszkezdő nap volt, fáklyás engesztelő körmenetet tartottak, amelyben a pogány rómaiak körbejárták a város bálványszobrait. Ennek megkeresztelése a gyertyás körmenet ezen a napon. A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik, majd a gyertyás körmenet következik.
A megszentelt élet, a szerzetesek világnapja
1997 óta minden év február másodikán az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik a világon katolikus szerzetesként élik az életüket. II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan – A MEGSZENTELT ÉLET, A SZERZETESEK VILÁGNAPJÁVÁ.
A vizes élőhelyek világnapja
1971. február 2-án Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJÁt.
Paszlavszky József születésnapja – 1846
PASZLAVSZKY JÓZSEF (Deregnyő, 1846. február 2. – Budapest, 1919. szeptember 21.): zoológus, pedagógus, véleményformáló tagja a XIX. század vége magyar tudóstársadalmának. A pesti egyetemen 1872-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Közben már 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárához került. 1873-ban tanársegéd lett a budapesti egyetem állattani tanszékén Margó Tivadar mellett. 1874-től főreáliskolai tanár. 1896-tól főreáliskolai igazgató és a Közoktatásügyi Tanács tagja volt. 1911-ben ment nyugdíjba. Tanterveket, tanügyi utasításokat készített, állattani, földrajzi tankönyveket is írt. Jelentős szerepet vitt a Természettudományi Társulat működésében, melynek 1877–96-ban másod-, 1897–1906-ban első titkára volt. 1877-től a Természettudományi Közlöny és a Fauna Regni Hungariae (Bp., 1899–1900) egyik szerkesztője volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Lánczos Kornél születésnapja – 1893
LÁNCZOS KORNÉL (Székesfehérvár, 1893. február 2. – Budapest, 1974. június 25.) matematikus, fizikus, tudománytörténész a budapesti Tudományegyetem elvégzése után, 1916-ban a Műegyetem fizika tanszékén Tangl Károly tanársegédjeként kezdte pályáját. 1921-ben doktorált, majd hamarosan emigrált. Berlinben ismerkedett meg Einsteinnel, akivel 1928-29-ben munkakapcsolatban állt és ez a kapcsolat személyes barátsággá fejlődött. A 30-as években angliai majd amerikai egyetemeken tanított. Az 50-es években tért vissza Európába, és ettől kezdve a Dublin Institute for Advanced Studies lett a munkahelye.
Tudományos tevékenysége relativitáselméleti kutatásokkal indult. Eredményei az úgynevezett egységes térelmélet, azaz a gravitáció és az elektrodinamika egységesítése szempontjából jelentősek. Vizsgálatainak másik iránya a modern kvantummechanika matematikai apparátusának kidolgozásával kapcsolatos. A modern analízis gyakorlati problémái is érdekelték; igen sok közelítő eljárás kidolgozása fűződik a nevéhez. Ezeket az eljárásokat a felfedezésük után jóval, az elektronikus számítógépek algoritmusai számára is adaptálni lehetett. Foglalkozott matematika- és fizikatörténettel is; számos szakcikket és könyvet publikált ebben a tárgykörben.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Abonyi Iván])
