BRUST DÁVID, (Lovasberény, 1846. augusztus 21. – Budapest, 1931. október 22.): textilkereskedelmi cég és textilüzemek alapítója, az üzleti életben a magyar nyelv egyik elterjesztője. 1873-ban alapított cége rövid idő alatt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb textilkereskedelmi vállalatává fejlődött. 1898-ban gyárat alapított, 1920-ban pedig a Hazai Cérnagyár Részvénytársaságot, melynek haláláig elnöke volt. A magyar konfekcióipar kezdeményezője és fejlesztője. Egyike volt azoknak, akik az üzleti életben a magyar nyelvet használatossá tették.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Forró Magdolna születésnapja – 1904
Az első jelentős magyar fizikusnő, FORRÓ MAGDOLNA (Zsámbok, 1904. augusztus 21. – Evanston (USA), 1995. ?) hazánkban először kezdett a kozmikus sugárzás kutatásával foglalkozni, és az elsők között használt ultrarövid hullámú technikát fizikai méréseknél. 22 éves korában készített doktori értekezésének témája a dielektromos állandó rövidhullámokon való mérése volt. Ugyanebben az évben gázok dielektromos állandójának méréséről is közölt egy tanulmányt. Göttingeni tanulmányútján alkáli-halogenid kristályok optikai tulajdonságait vizsgálta. 1930-ban nagy jelentőségű vállalkozásba fogott: kozmikus sugárzást mérő laboratóriumot létesített a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Még ebben az évben megkezdte a méréseket munkatársával, későbbi férjével, Barnóthy Jenő mérnök-fizikussal. Vizsgálataik főként a sugárzás intenzitásának és a Föld mágneses erőterének a kölcsönhatására vonatkoztak. Mivel a további mérésekhez vastag abszorbens rétegre volt szükség, újabb mérő laboratóriumukat a dorogi bánya egyik 315 méter mélységben fekvő járatában rendezték be. 1945 után férjével elhagyták az országot. Az Egyesült Államokban Forró Magdolna még több, mint 25 éven át oktatott különböző egyetemeken és intézetet alapított Forro Science Corporation néven, melynek Barnóthy lett a műszaki igazgatója. További kutatásaik az atomfizikán és a kozmikus sugárzáson kívül biofizikai témákra is kiterjedtek.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Lengyel Balázs születésnapja – 1918 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Lengyel Balázs (Budapest, 1918. augusztus 21. – Budapest, 2007. február 22.)
Széchenyi- és József Attila-díjas díjas kritikus, író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
*
Budapesten született, 1918. augusztus 21-én. Középiskolai éveit előbb a Werbőczy, majd a fasori Evangélikus Gimnáziumban kezdte, s a Református Gimnáziumban érettségivel fejezte be 1936-ban. Még ebben az évben megkezdte egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán.
1937-ben joghallgatóként belépett az Egyetemi Körbe. Az ebből alakult Márciusi Front munkájában is részt vett, kiáltványának felelős szerkesztője volt. Ebben az időben kötött ismeretséget és barátságot korosztályának demokratikus és antifasiszta elkötelezettségű, idősebb tagjaival: Szabó Zoltánnal, Bibó Istvánnal és másokkal. 1938-ban az ő ötlete alapján jött létre a Szellemi Honvédelem Naptára (a Magyar Nemzet egyik rovata volt). Ennek 1940. évi kötetében Babits Mihály, Cs. Szabó László, Móricz Zsigmond, Szekfű Gyula, Tamási Áron és mások mellett Lengyel Balázs is szerepelt.
Ettől az évtől gyakornok volt a budapesti Pénzügyigazgatóságon. 1940-ben megszerezte a jogi doktorátust. 1942 tavaszán ismerkedett meg Nemes Nagy Ágnessel. 1942 őszétől katonai szolgálatot teljesített, hadműveleti területen volt. 1943-ban először Becsén, azután pedig a Muraközben mint karpaszományos szakaszvezető, hadapród őrmester teljesített szolgálatot. 1943-ban és 1944 elején írása jelent meg a Magyar Csillagban. 1944. április 20-án házasságot kötött Nemes Nagy Ágnessel.
1911-ben ezen a napon lopták el a párizsi Louvre-ból Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményét, amely csak két év múlva került meg, 1965-ben pedig Vértesszőlősön rábukkantak a Samu névre keresztelt, mintegy 350 ezer éve élt előember koponyadarabjára.
Ünnepek:
A terrorizmus áldozatainak nemzetközi emléknapja. Az ENSZ-közgyűlés 2017-ben határozott a megtartásáról a terrorcselekmények áldozatainak és túlélőinek emlékére és tiszteletére.
Szent X. Piusz, a 257. római pápa, a beteg zarándokok védőszentjének ünnepe.
Augusztus 21-én történt:
1849 A szabadságharc végén gróf Vécsey Károly tábornok az V. hadtesttel az Arad vármegyében fekvő Borosjenőn letette a fegyvert az oroszok előtt. 1911 A párizsi Louvre-ból ellopták Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményét, amely csak két év múlva került meg. 1942 A második világháborúban megkezdődött a Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó csata, amelynek során a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. Az 1943. február 2-ig tartó ütközet mintegy másfél milliós emberveszteségével a világtörténelem legvéresebb csatája volt. 1965 Vértesszőlősön rábukkantak a Samu névre keresztelt, mintegy 350 ezer éve élt előember koponyadarabjára. 1968 Befejeződött Csehszlovákia megszállása, amit a Varsói Szerződés csapatai hajtottak végre szovjet irányítással éjszaka. 1972 Budapesten megkezdődött az első borvilágverseny rendezvénysorozat. 1983 A száműzetéséből hazatérő Benigno Aquinót, a Fülöp-szigeteki ellenzék vezérét agyonlőtték Manila repülőterén. 2016 Véget ért Rio de Janeiróban a XXXI. nyári olimpia, amelyen Magyarország nyolc arany-, három ezüst- és négy bronzérmet szerzett. Ez volt az első Dél-Amerikában rendezett olimpia. 2017 Jóváhagyta a chilei alkotmánybíróság az egészségi okból elvégzett abortuszt legalizáló törvényt. Korábban a művi terhességmegszakítás semmilyen körülmények között sem volt engedélyezett a dél-amerikai országban.
Augusztus 21-én született:
1698 Giuseppe Guarnieri olasz hegedűkészítő 1798 Jules Michelet francia történetíró 1853 Rejtő Sándor gépészmérnök, akadémikus 1908 Feleki Kamill Kossuth-díjas színész, érdemes és kiváló művész 1913.Peti János festőművész, grafikus 1918 Lengyel Balázs Széchenyi-díjas író, kritikus, fordító, szerkesztő 1928 Art Farmer amerikai jazztrombitás, kürtös 1930 Sajdik Ferenc Kossuth-, Munkácsy Mihály- és Prima Primissima díjas grafikus, karikaturista, érdemes művész 1933 Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus 1938 Kenny Rogers Grammy-díjas amerikai countryzenész 1940 Szemerédi Endre Széchenyi- és Abel-díjas matematikus, akadémikus, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje 1941 Vukán György Kossuth-, Balázs Béla- és Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazz sokoldalú muzsikusa 1943 Nagy Franciska József Attila-díjas írónő 1943 Lugossy István Balázs Béla-díjas operatőr-rendező 1943 Bodóczky István Munkácsy Mihály-díjas képzőművész 1944 Peter Weir tiszteletbeli Oscar-díjas ausztrál filmrendező 1948 Korompay Katalin Ybl Miklós-díjas építész, urbanista 1952 Gidófalvy Attila Máté Péter-díjas magyar zenész, zeneszerző, a Beatrice, a Karthago és a Lord együttesek billentyűse 1953 Tóth Klára Balázs Béla-díjas filmkritikus, publicista, dramaturg 1953 Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, újságíró, politikus 1986 Usain Bolt nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnok jamaicai síkfutó
Augusztus 21-én halt meg:
1614 Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferenc özvegye, a történelem leghírhedtebb nőalakjainak egyike 1723 Dimitrie Cantemir moldvai román fejedelem, történetíró, író, filozófus 1838 Adelbert von Chamisso német költő, elbeszélő, utazó, természettudós 1910 Székely Bertalan festőművész 1943 Henrik Pontopiddan Nobel-díjas dán író 1947 Ettore Bugatti olasz származású francia mérnök, autógyáros 1973 Szőcs Kálmán romániai magyar költő 1983 Benigno Aqiuno Fülöp-szigeteki ellenzéki politikus 1993 Tatiana Troyanos görög származású amerikai énekesnő, mezzoszoprán 1993 Kaszdi Merbah algériai politikus, miniszterelnök 1995 Cseresnyés Gyula színész 1995 Subrahmanyan Chandrasekhar indiai származású Nobel-díjas amerikai asztrofizikus 1995 Manfred Donike profi kerékpáros, vegyész, a NOB tagja, a dopping elleni harc úttörője 2001 Szilágyi Gábor Balázs Béla-díjas fotó- és filmtörténész 2004 Böszörményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész, a magyar mozgókép mestere 2007 Lakatos Menyhért kétszeres József Attila- és Babérkoszorú-díjas író
Nyitókép: egy Homo sapiens tarkócsontja és az 1965-ban megtalált ősember tarkócsontjának másolata a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi régészeti bemutatóhelyén. MTI Fotó: Bodnár Boglárka
