A valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszak áldozatainak nemzetközi emléknapja. Az ENSZ-Közgyűlés 2019. május 28-i határozata alapján ezen a napon tartják.
Augusztus 22-én történt:
1485 Harminc év után a bosworth-i csatával lezárult az angliai Yorkok és a Lancesterek, valamint szövetségeseik közötti, trónfosztásokkal, száműzetésekkel és árulásokkal átszőtt eseménysorozat, a rózsák háborúja.
1777 Mária Terézia kiadta Ratio Educationis (Az oktatás rendszere) című rendeletét.
1785 II. József uralkodó aláírta a jobbágyrendeletet a Magyarországon még érvényben lévő örökös jobbágyság megszüntetéséről, a jobbágyság életviszonyainak javításáról.
1837 Megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
1874 Katona József Bánk bán című drámájával megnyitották Székesfehérvárott a Skalnitzky Antal által épített színházat.
1882 Megrendezték az első vitorlásversenyt Magyarországon, a Balatonon.
1886 XIII. Leó pápa Budavár visszafoglalásának 200. évfordulója alkalmából, a magyar egyházpolitikai küzdelmekre is reagálva kibocsátotta Quod multum diuque kezdetű enciklikáját (Az Egyház szabadságáról), amelyben emlékeztetett a pápaság érdemeire a magyar történelemben.
1920 Megtartották az első Salzburgi Ünnepi Játékokat.
1926 Véget ért Budapesten az első úszó Európa-bajnokság.
1929 Megkezdődött Budapesten a magyarok első világtalálkozója.
1932 Megkezdte első televíziós adását a BBC.
1962 Franciaországban az Algéria feladását ellenző katonák által alapított Titkos Hadsereg Szervezet (OAS) tisztjei Párizsban sikertelen merényletet kíséreltek meg Charles de Gaulle államfő ellen.
2000 Első ízben adták át a Nemzet Színésze, illetve Színésznője címet, amelyet tizenkét színművész vehetett át.
2019 Fedélzetén a Fedor ember alakú robottal Bajkonurból elstartolt a Szojuz MSZ-14-es orosz űrhajó.
Augusztus 22-én született:
1647 Denis Papin francia fizikus és feltaláló, aki elsőként szerkesztett dugattyús gőzgépet
1764 Charles Percier neoklasszicista francia építész, belsőépítész, az empire stílus kitalálója
1778 James Kirke Paulding amerikai író és novellista
1862 Claude Debussy francia zeneszerző, zongoraművész, karmester
1867 Beke József mérnök, számos hazai Duna-híd tervezője
1877 Szabó Ervin könyvtáros, szociológus, 1911-től haláláig a Fővárosi Könyvtár igazgatója
1895 Almásy László Afrika-kutató, felfedező, életéről szól Az angol beteg című Oscar-díjas film
1898 Mályusz Elemér történész, akadémikus, középkorkutató
1904 Teng Hsziao-ping kínai politikus, állami vezető
1908 Henri-Cartiert-Bresson francia fotóművész, a Magnum Photos nemzetközi fotóügynökség társalapítója
1910 Bartók Béla mérnök, geodéta, a világhírű zeneszerző fia
1913 Vándor Ferenc orvos, radiológus
1913 Bruno Pontecorvo olasz származású szovjet atomfizikus
1918 Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, az 1945 utáni színjátszás jelentős alakja
1920 Ray Bradbury amerikai író
1928 Karlheinz Stockhausen német zeneszerző
1970 Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
Augusztus 22-én halt meg:
1576 Bakfark Bálint zeneszerző, lantművész, a magyar zeneművészet első és sokáig egyetlen európai rangú képviselője
1813 Thomas de Thomon francia építész
1828 Franz Joseph Gall német orvos, antropológus, fiziológus
1888 Trefort Ágoston művelődéspolitikus, miniszter, akadémikus, 1885–1888-ban az MTA elnöke
1933 Adolf Loos osztrák-cseh modernista építész
1958 Roger Martin du Gard Nobel-díjas kritikai realista francia író
1973 Hegedűs Ágnes Jászai Mari-díjas színésznő
1977 Diósy Antal Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, gobelintervező, érdemes művész
1978 Jomo Kenyatta kenyai politikus, Kenya első köztársasági elnöke
1988 Jens Peter Larsen dán zenetörténész, Haydn-kutató, az MTA tiszteleti tagja
2016 Tamás Ilonka tanítónő, a kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja
2018 Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész, rendező
2022 Pásztor György jégkorongozó, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) Hírességek Csarnokának első magyar tagja
2022 Benke Attila röplabdázó, az első magyar játékos, aki elérte a százszoros válogatottságot
Nyitókép: Benkő Gyula színművész 1961-ben a Magyar Rádió stúdiójában, Keszi Imre Szent Dávid szövetsége című, Schumann életéről szóló hangjátékának felvételén. Fotó: Fortepan / Szalay Tamás
