A Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház megnyitásának napja –1837
1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával NYITOTTA MEG KAPUIT A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület – az akkor a város szélének számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább. 1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a négyemeletes bérházat, amely a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magában foglalta. A színházépület így beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé. 1908 nyarán az épületet tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egy időben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották. Az épületben 71 évig játszott a társulat. A telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, amely üzletközpontot építtetett rá.
Beke József születésnapja – 1867
BEKE JÓZSEF, Beck (Pápa, 1867. augusztus 22. – Budapest, 1940. május 15.): mérnök, számos magyar folyami híd tervezője. Beke Manó matematikus öccse. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte (1889). 1890-1892-ben műegyetemi tanársegéd volt, 1892-től a kereskedelemügyi minisztérium szerkesztési osztályának, majd a Duna-hídépítési osztályának munkatársaként részt vett a Ferenc József-híd (a mai Szabadság-híd) és az Erzsébet-híd tervezésében. Több folyamhidunk épült tervei alapján (az újpesti vasúti összekötőhíd, a csongrádi közúti és vasúti híd, mely hazánk első Langer-tartós hídja stb.). 1904-től a kereskedelemügyi minisztérium közúti hídosztályára került; 1910-ben a hídosztály vezetője lett. 1922-ben nyugdíjazták, tervező munkáját azonban haláláig folytatta. Az óbudai és a Boráros téri hidakra kiírt pályázaton terveit megvásárolták. A vasbeton szerkezetek számítása terén úttörő munkát végzett. Szakirodalmi munkássága is jelentős.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Almásy László születésnapja – 1895
A rejtélyes életű Afrika-kutató, sportrepülő és autóversenyző, ALMÁSY LÁSZLÓ EDE (Borostyánkő (Burgenland), 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) egy londoni magániskolában érettségizett. Első pilóta-jogosítványát 1912-ben szerezte, két évvel később saját összeállítású gépével sikeres repülést hajtott végre. Az első világháborúban pilótaként több kitüntetést kapott. A húszas években a Steyr gyár kereskedelmi képviselője és neves autóversenyző; cégének túrakocsijával a Nílus mentén egészen Szudánig hajt. Több autós expedíciót szervez a Líbiai-sivatagba. Egyiptomi szolgálatban jelentős kutató, térképező szolgálatot végez és fontos szerepe van az egyiptomi polgári repülés megszervezésében is. A második világháborúban a német hadsereg tanácsadója az afrikai fronton. Bár nem volt képzett tudós, műszaki ismeretei, gyakorlati érzéke felhasználásával jelentős eredményeket ért el a sivatag-kutatásban. Főként a Szahara kialakulása, őstörténete érdekelte, ezzel kapcsolatban útjai során értékes információkat gyűjtött, felfedezéseket tett. 1933-ban újra felfedezte a legendás, elveszett oázis, Zarzura völgyét és világhírű sziklafestményeket talált az Uveinat-hegységben. Nevét az egyik Kairó melletti repülőtér és a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Augusztus 22-én történt
1837-ben megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház), 1874-ben a székesfehérvári teátrum. 2000-ben első ízben adták át a Nemzet Színésze, illetve Színésznője címet, 1918-ban pedig megszületett Benkő Gyula, az 1945 utáni színjátszás jelentős alakja.
A valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszak áldozatainak nemzetközi emléknapja. Az ENSZ-Közgyűlés 2019. május 28-i határozata alapján ezen a napon tartják.
Augusztus 22-én történt:
1485 Harminc év után a bosworth-i csatával lezárult az angliai Yorkok és a Lancesterek, valamint szövetségeseik közötti, trónfosztásokkal, száműzetésekkel és árulásokkal átszőtt eseménysorozat, a rózsák háborúja.
1777 Mária Terézia kiadta Ratio Educationis (Az oktatás rendszere) című rendeletét.
1785 II. József uralkodó aláírta a jobbágyrendeletet a Magyarországon még érvényben lévő örökös jobbágyság megszüntetéséről, a jobbágyság életviszonyainak javításáról.
1837 Megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház.
1874 Katona József Bánk bán című drámájával megnyitották Székesfehérvárott a Skalnitzky Antal által épített színházat.
1882 Megrendezték az első vitorlásversenyt Magyarországon, a Balatonon.
1886 XIII. Leó pápa Budavár visszafoglalásának 200. évfordulója alkalmából, a magyar egyházpolitikai küzdelmekre is reagálva kibocsátotta Quod multum diuque kezdetű enciklikáját (Az Egyház szabadságáról), amelyben emlékeztetett a pápaság érdemeire a magyar történelemben.
1920 Megtartották az első Salzburgi Ünnepi Játékokat.
1926 Véget ért Budapesten az első úszó Európa-bajnokság.
1929 Megkezdődött Budapesten a magyarok első világtalálkozója.
1932 Megkezdte első televíziós adását a BBC.
1962 Franciaországban az Algéria feladását ellenző katonák által alapított Titkos Hadsereg Szervezet (OAS) tisztjei Párizsban sikertelen merényletet kíséreltek meg Charles de Gaulle államfő ellen.
2000 Első ízben adták át a Nemzet Színésze, illetve Színésznője címet, amelyet tizenkét színművész vehetett át.
2019 Fedélzetén a Fedor ember alakú robottal Bajkonurból elstartolt a Szojuz MSZ-14-es orosz űrhajó.
Augusztus 22-én született:
1647 Denis Papin francia fizikus és feltaláló, aki elsőként szerkesztett dugattyús gőzgépet
1764 Charles Percier neoklasszicista francia építész, belsőépítész, az empire stílus kitalálója
1778 James Kirke Paulding amerikai író és novellista
1862 Claude Debussy francia zeneszerző, zongoraművész, karmester
1867 Beke József mérnök, számos hazai Duna-híd tervezője
1877 Szabó Ervin könyvtáros, szociológus, 1911-től haláláig a Fővárosi Könyvtár igazgatója
1895 Almásy László Afrika-kutató, felfedező, életéről szól Az angol beteg című Oscar-díjas film
1898 Mályusz Elemér történész, akadémikus, középkorkutató
1904 Teng Hsziao-ping kínai politikus, állami vezető
1908 Henri-Cartiert-Bresson francia fotóművész, a Magnum Photos nemzetközi fotóügynökség társalapítója
1910 Bartók Béla mérnök, geodéta, a világhírű zeneszerző fia
1913 Vándor Ferenc orvos, radiológus
1913 Bruno Pontecorvo olasz származású szovjet atomfizikus
1918 Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, az 1945 utáni színjátszás jelentős alakja
1920 Ray Bradbury amerikai író
1928 Karlheinz Stockhausen német zeneszerző
1970 Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
Augusztus 22-én halt meg:
1576 Bakfark Bálint zeneszerző, lantművész, a magyar zeneművészet első és sokáig egyetlen európai rangú képviselője
1813 Thomas de Thomon francia építész
1828 Franz Joseph Gall német orvos, antropológus, fiziológus
1888 Trefort Ágoston művelődéspolitikus, miniszter, akadémikus, 1885–1888-ban az MTA elnöke
1933 Adolf Loos osztrák-cseh modernista építész
1958 Roger Martin du Gard Nobel-díjas kritikai realista francia író
1973 Hegedűs Ágnes Jászai Mari-díjas színésznő
1977 Diósy Antal Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, gobelintervező, érdemes művész
1978 Jomo Kenyatta kenyai politikus, Kenya első köztársasági elnöke
1988 Jens Peter Larsen dán zenetörténész, Haydn-kutató, az MTA tiszteleti tagja
2016 Tamás Ilonka tanítónő, a kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja
2018 Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész, rendező
2022 Pásztor György jégkorongozó, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) Hírességek Csarnokának első magyar tagja
2022 Benke Attila röplabdázó, az első magyar játékos, aki elérte a százszoros válogatottságot
Nyitókép: Benkő Gyula színművész 1961-ben a Magyar Rádió stúdiójában, Keszi Imre Szent Dávid szövetsége című, Schumann életéről szóló hangjátékának felvételén. Fotó: Fortepan / Szalay Tamás
