Jeles napok

Szeptember – Szent Mihály – Őszelő – Földanya hava

Jeles napok

Aranyszájú Szent János

ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS (Antiochia, 344–347 között – Komana, 407. szeptember 14.) tizennyolc éves volt, amikor megkeresztelkedett. Lemondott a világi karrierről és el akart vonulni a remeték közé a pusztába, de édesanyja visszatartotta ettől, ezért a város kapujának közelében bérelt lakást, ahol aszketikus élettel a Szentírás tanulmányozásának szentelte napjait. Végül kivonult a hegyek közé, hogy a szerzetesekkel együtt kemény vezeklés és virrasztás közepette szolgáljon az Úrnak. Miután a szerzetesi élet próbáját kiállta, a missziós tevékenység felé fordult. 380-381-ben szentelték diakónussá. Szemléletesen, képszerűen beszélt, ha kellett, maróan gúnyos is tudott lenni. 397-ben meghalt Nektariosz konstantinápolyi püspök, utódjául Jánost választották, akit csak csellel tudtak a városba csalni. Kinevezésével és a székfoglalásával a megpróbáltatások időszaka vette kezdetét. Megújulást akart vinni a fővárosba, a püspöki udvartartást meg akarta szabadítani a fényűzéstől, melyet elődje vezetett be, szigorúan bánt a papokkal és a szerzetesekkel is. Ezért számtalan támadás érte. Theophilosz 403-ban összehívta a Tölgyfa-zsinatot, amely megfosztotta hivatalától Jánost. Számkivetésbe kellett mennie. A nép felháborodása azonban fölülvizsgálatra kényszerítette a császárnét, János visszatért, de Eudókia császárné elhatározta, hogy megszabadul a kellemetlenkedő prédikátortól. A püspököt a húsvéti liturgia végzése közben letartóztatták, egy Kukuszkusz nevű mezővárosba internálták. Közvetlenül a halála előtt érkezett meg Komanába, továbbindult, de öt kilométer megtétele után összeesett. Holttestét nagy ünnepélyességgel vitték vissza székvárosába.
1568 óta egyháztanító.

Rausch Ferenc születésnapja – 1743

RAUSCH FERENC (Prellenkirchen, 1743. szeptember 13. – Pozsony, 1816. január 26.) pap, matematikus 1816-ban született az ausztriai Prellenkirchenben. Tanulmányait Pozsonyban végezte, 1761-ben lépett be a jezsuita rendbe. Először a bécsi Theresianumban tanított, majd rendje feloszlatása után világi papként 1777-től a budai, majd pesti egyetem tanára, 1791-92-ben rektora lett. Gyakorlati mértant illetve alkalmazott felsőbb mennyiségtant adott elő, azaz az 1782-ben megszervezett Mérnöki Intézet legfontosabb tárgyait. Számos matematikai, földméréstani és műszaki tankönyvet írt. A legfontosabbak: a két nyelven is publikált Mathesis practica illetve Praktische Mathematik (1788), egy földméréstani összefoglaló (1796) és egy bányaméréstani tankönyv (1797). Értékes jellemzője tankönyveinek, hogy nem csak elméleti megfontolásokat tartalmaznak, hanem a mérések gyakorlati végrehajtásához is útmutatást adnak.
Rausch Ferenc 1816. január 26-án hunyt el Pozsonyban.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Magyar Életrajzi Lexikon.)

Roller Mátyás születésnapja – 1840

ROLLER MÁTYÁS (Üröm, 1840. szeptember 13. – Budapest, 1898. november 8.) tanító majd egyetemi tanársegéd a Pest megyei Ürömben született 1840-ben. Tanítói oklevelet szerzett, majd hat évi tanítás után, 1864-ben állását feladva beíratkozott a Polytechnikumba, ahol önerejéből, sok nélkülözés közepette, de kitartó szorgalommal a gépészmérnöki kart végezte el. 1868-ban, közvetlenül oklevelének megszerzése után már tanársegédként alkalmazták; e két éves időszakban fordult érdeklődése a csillagászat felé. 1870-től polgári iskolai igazgatóvá nevezték ki, de tudományos tevékenységét ezután is folytatta. Főként üstökös pályákkal, üstökös statisztikával és földrajzi helymeghatározásokkal foglalkozott. Elsőként mutatta ki a rövid periódusú üstökösök fél nagytengelyének bolygó távolságok szerinti csoportosulását (üstökös családok). Részt vett Magyarország földmágneses felmérésében. Számos közleménye jelent meg az Akadémiai Értesítőben (pl. A bolygók befolyásairól az üstökösök járására, 1870; A naprendszer tovamozdulásáról az üstökös pályákból ítélve, 1870), illetve a Természettudományi Közlönyben (pl. A Volga folyam jégviszonyai, vízállása és az erdőirtások, 1870; Az évi középhőmérséklet és a halálozások, 1872). Jelentősebb könyvei: A métermérték a háztartásban és kereskedésben (a Pallas Nagylexikon mértékegységekkel foglalkozó szócikkét is ő írta), Könyvviteltan illetve Alkalmazott geometria (tankönyvek a polgári iskolák számára).
Roller Mátyás 1898. november 8-án hunyt el Budapesten.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI.)

Szeptember 13-án történt

335-ben ezen a napon szentelték fel Jeruzsálemben a Szent Sír-templomot (az ortodox egyházaknak a Feltámadás templomát), a kereszténység egyik legfontosabb szentélyét, Jézus Krisztus keresztre feszítésének, egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét.

Szeptember 13-án történt:

335 Felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír-templomot, a kereszténység egyik legfontosabb szentélyét, Jézus Krisztus keresztre feszítésének, egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét.
1931 Felrobbantották a biatorbágyi vasúti viaduktot, a merénylet miatt mélybe zuhanó vonaton 22 ember meghalt.
1955 Bejelentették, hogy megegyezés született a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
1959 A szovjet Luna-2 holdrakéta – az első mesterséges égitestként – elérte a Hold felszínét.
1993 Washingtonban Bill Clinton amerikai elnök, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető „védnöksége” alatt aláírták (a később Oslo I. néven ismertté vált) izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot, amely rögzítette a Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrehozandó palesztin autonómia alapjait.
1997 Budapesten felavatták a teljes hosszában felújított Nagykörutat.
2008 India fővárosát, Új-Delhit összehangolt robbantások sorozata rázta meg. A merényletekben 20 ember meghalt, és legalább százan megsebesültek.
2018 A madridi parlament törvényt fogadott el Francisco Franco néhai diktátor hamvainak eltávolításáról a Madrid melletti Elesettek Völgyében lévő gigantikus mauzóleumból.
2022 Ferenc pápa személyében először vett részt katolikus egyházfő a világvallások vezetőinek hetedik, a kazahsztáni Nur-Szultanban tartott világtalálkozóján.

Szeptember 13-án született:

1475 Cesare Borgia itáliai uralkodó, hadvezér, bíboros
1583 Girolamo Frescobaldi olasz zeneszerző
1803 Jean Ignace Grandville francia karikaturista, rajzolóművész
1851 Walter Reed amerikai bakteriológus, epidemiológus, a sárgaláz kórokozójának felfedezője
1860 John Pershing amerikai tábornok, az I. világháború legendás katonai vezetője
1863 Arthur Henderson Nobel-békedíjas angol politikus
1874 Arnold Schönberg osztrák zeneszerző, a második bécsi iskola megteremtője
1885 Aguilino Riberio, a 20. századi portugál prózairodalom egyik legnagyobb és legújítóbb egyénisége
1887 Leopold Ružička Nobel-díjas horvát születésű svájci vegyész
1890 Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus
1891 Kemény Imre Kossuth-díjas orvos, fogorvos
1903 Claudette Colbert Oscar-díjas francia születésű amerikai filmszínésznő
1921 Biszku Béla pártállami politikus, belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes; az egyetlen kommunista vezető, akit háborús bűntett vádjával bíróság elé állítottak az 1956 utáni megtorlások miatt 2014-ben
1923 Edouard Boubat francia fotóművész
1937 Gombár Judit Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, a Győri Balett egyik alapítója
1938 John Smith brit politikus, 1992–94-ben a Munkáspárt vezére
1940 Óscar Arias Sanchez Nobel-békedíjas costa ricai politikus, államfő
1967 Michael Johnson négyszeres olimpiai bajnok, nyolcszoros világbajnok atléta, sprinter
1993 ifj. Vidnyánszky Attila színész, rendező

Szeptember 13-án halt meg:

81 Titus császár, 79-től haláláig uralkodott
1592 Michel de Montaigne francia esszéíró, humanista filozófus, fő műve az Esszék
1598 II. Fülöp Habsburg-házi spanyol király 1556–1598 között
1705 Thököly Imre, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme
1808 Saverio Bettinelli olasz író, kritikus, irodalomtörténész
1928 Italo Svevo olasz író, a lélektani regény úttörője az olasz irodalomban
1950 Jáky József Kossuth-díjas mérnök, talajmechanikus, akadémikus
1960 Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész
1963 Varró István publicista, szociológus, könyvtáros, bibliográfus
1977 Leopold Stokowski lengyel származású amerikai karmester, az American Symphony Orchestra alapítója
1983 Palotai Boris József Attila-díjas írónő, költő
1993 Palotás László Kossuth-díjas mérnök, akadémikus
1995 Csorba Győző Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító
2014 Avar István Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze
2019 Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus

Nyitókép: a Szent Sír-templom Jeruzsálemben. Fotó: Shutterstock

#eztörténtma