Szeptember 13-án történt:
335 Felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír-templomot, a kereszténység egyik legfontosabb szentélyét, Jézus Krisztus keresztre feszítésének, egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét.
1931 Felrobbantották a biatorbágyi vasúti viaduktot, a merénylet miatt mélybe zuhanó vonaton 22 ember meghalt.
1955 Bejelentették, hogy megegyezés született a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről.
1959 A szovjet Luna-2 holdrakéta – az első mesterséges égitestként – elérte a Hold felszínét.
1993 Washingtonban Bill Clinton amerikai elnök, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető „védnöksége” alatt aláírták (a később Oslo I. néven ismertté vált) izraeli-palesztin elvi nyilatkozatot, amely rögzítette a Ciszjordániában és a Gázai övezetben létrehozandó palesztin autonómia alapjait.
1997 Budapesten felavatták a teljes hosszában felújított Nagykörutat.
2008 India fővárosát, Új-Delhit összehangolt robbantások sorozata rázta meg. A merényletekben 20 ember meghalt, és legalább százan megsebesültek.
2018 A madridi parlament törvényt fogadott el Francisco Franco néhai diktátor hamvainak eltávolításáról a Madrid melletti Elesettek Völgyében lévő gigantikus mauzóleumból.
2022 Ferenc pápa személyében először vett részt katolikus egyházfő a világvallások vezetőinek hetedik, a kazahsztáni Nur-Szultanban tartott világtalálkozóján.
Szeptember 13-án született:
1475 Cesare Borgia itáliai uralkodó, hadvezér, bíboros
1583 Girolamo Frescobaldi olasz zeneszerző
1803 Jean Ignace Grandville francia karikaturista, rajzolóművész
1851 Walter Reed amerikai bakteriológus, epidemiológus, a sárgaláz kórokozójának felfedezője
1860 John Pershing amerikai tábornok, az I. világháború legendás katonai vezetője
1863 Arthur Henderson Nobel-békedíjas angol politikus
1874 Arnold Schönberg osztrák zeneszerző, a második bécsi iskola megteremtője
1885 Aguilino Riberio, a 20. századi portugál prózairodalom egyik legnagyobb és legújítóbb egyénisége
1887 Leopold Ružička Nobel-díjas horvát születésű svájci vegyész
1890 Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus
1891 Kemény Imre Kossuth-díjas orvos, fogorvos
1903 Claudette Colbert Oscar-díjas francia születésű amerikai filmszínésznő
1921 Biszku Béla pártállami politikus, belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes; az egyetlen kommunista vezető, akit háborús bűntett vádjával bíróság elé állítottak az 1956 utáni megtorlások miatt 2014-ben
1923 Edouard Boubat francia fotóművész
1937 Gombár Judit Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, a Győri Balett egyik alapítója
1938 John Smith brit politikus, 1992–94-ben a Munkáspárt vezére
1940 Óscar Arias Sanchez Nobel-békedíjas costa ricai politikus, államfő
1967 Michael Johnson négyszeres olimpiai bajnok, nyolcszoros világbajnok atléta, sprinter
1993 ifj. Vidnyánszky Attila színész, rendező
Szeptember 13-án halt meg:
81 Titus császár, 79-től haláláig uralkodott
1592 Michel de Montaigne francia esszéíró, humanista filozófus, fő műve az Esszék
1598 II. Fülöp Habsburg-házi spanyol király 1556–1598 között
1705 Thököly Imre, Felső-Magyarország és Erdély fejedelme
1808 Saverio Bettinelli olasz író, kritikus, irodalomtörténész
1928 Italo Svevo olasz író, a lélektani regény úttörője az olasz irodalomban
1950 Jáky József Kossuth-díjas mérnök, talajmechanikus, akadémikus
1960 Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, kiváló művész
1963 Varró István publicista, szociológus, könyvtáros, bibliográfus
1977 Leopold Stokowski lengyel származású amerikai karmester, az American Symphony Orchestra alapítója
1983 Palotai Boris József Attila-díjas írónő, költő
1993 Palotás László Kossuth-díjas mérnök, akadémikus
1995 Csorba Győző Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító
2014 Avar István Kossuth- és Jászai-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze
2019 Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus
Nyitókép: a Szent Sír-templom Jeruzsálemben. Fotó: Shutterstock
