
Szent Kornél és Szent Ciprián
Fábián pápa vértanúsága után csak egy év elteltével került sor az új pápa megválasztására. SZENT KORNÉLt (†Centumcellae, 253. szeptember) a római papság köréből választották. Nehéz helyzetben volt: vita robbant ki a hitüket megtagadók visszatéréséről. Kornél szerint a bűnbánók előtt meg kell nyitni az Egyház kapuját. Kornél gyakran váltott levelet Cipriánnal, Karthagó püspökével. Kornélt a Gallus császár idején fellángoló üldözésben elfogták, Centumcellae-be száműzték, itt halt meg 253. szeptember 14-én vagy 15-én.
SZENT CIPRIÁNról (Karthagó, 200/210. – Karthagó, 258. szeptember 14.) részletes életrajzi adatok maradtak ránk. Ügyvédként és a retorika tanáraként kezdett dolgozni szülővárosában. Egy barátja hatására lett hívő, majd megkeresztelkedett. Amikor letette a tisztasági fogadalmat, vagyona jelentős részét eladta és szétosztotta az Egyház szegényei között. 248-ban megválasztották a város püspökének. Épp csak átvette a püspökséget, amikor Decius üldözése lecsapott az Egyházra. A császár a keresztényeket a birodalom ellenségeinek tekintette, ezért ki akarta irtani kőket. Ciprián elhagyta a várost, s egy éven át rejtőzött a környéken, onnan irányította híveit. Egyik diakónusa pártot szervezett, hogy a nem eléggé szigorúnak ítélt püspököt támadja, ellenpüspököt állítottak a városban, majd egy második ellenpüspököt is választottak. Ciprián először türelemmel próbálta ellenfeleit meggyőzni, majd zsinatot hívott össze és kiközösítette őket. Ugyanezen a zsinaton úgy határoztak, hogy a hittagadók, ha életveszélybe kerülnek, akkor is megáldozhatnak, vagyis visszatérhetnek az Egyház közösségébe. A pestisjárvány idején megszervezte a betegápolást, a nyomorba jutottak megsegítését. Amikor Gallus császár újabb üldöző rendeletet adott ki, Ciprián egy afrikai zsinat nevében kinyilvánította, hogy a hittagadók vezeklési ideje befejeződött. Ez újabb vitához vezetett. 257-ben Valerianus császár ismét üldözési hullámot indított el, Cipriánt az elsők között állították a prokonzul elé, aki száműzetésre ítélte a püspököt. Száműzetése helyén Ciprián folytatta munkáját, mígnem egy álomból tudomására jutott, hogy Krisztus vértanújává kell lennie. 258 nyarán Valerianus súlyosbította rendeletét, az új prokonzul visszarendelte Cipriánt Karthagóba, hogy ismét ítéletet tartson felette. Hamarosan le is tartóztatták, a prokonzul megbetegedett, Sextiben tartózkodott, ide vitette a püspököt. Az ítélet kard általi halál volt. Tömeg kísérte Cipriánt a vesztőhelyre és a Sextus mezején lefejezték.
Az ózonpajzs megőrzésének nemzetközi napja
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben szeptember 16-át nyilvánította AZ ÓZONPAJZS MEGŐRZÉSÉNEK NEMZETKÖZI NAPJÁvá, mivel 1987-ben e napon írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született Montreáli Egyezményt. Ezen a napon a résztvevő államok különös figyelmet fordítanak az olyan eseményekre, akciókra, melyek megegyeznek az Egyezmény céljaival és annak módosításaival.
Az ózonpajzs jelentősen sérült. Ez növeli a bőrrák kialakulásának esélyét, sérülékenyebbé vált az immunrendszer, az élővizek ökorendszere sérült, de a legsúlyosabb a helyzet az Antarktiszon, amely felett egy ózonlyuk található.
A hangzáskultúra napja
Először 1989-ben tartotta meg a Bartók Rádió A HANGZÁSKULTÚRA NAPJÁt. A nap célja, hogy a különböző zenei hangzásokat, zenei stílusokat, zenelejátszó eszközöket ünnepeljük.
Szent-Györgyi Albert – 1893; Orvosi-élettani Nobel-díj
SZENT-GYÖRGYI ALBERT [Albert von Szent-Györgyi] (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, 1986. október 22.):
A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból világszerte sokrétű kísérleteket végezzenek vele. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”. 1947-től az Egyesült Államokban élt.
Kiss Árpád születésnapja – 1889
KISS ÁRPÁD (Sárospatak, 1889. szeptember 16. – Szeged, 1968. november 10.): kémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1954), Kossuth-díjas (1955). A budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet és doktorátust szerzett (1913), majd az egyetem III. számú Kémiai Intézetében Buchböck Gusztáv mellett kezdett dolgozni. Katonai szolgálat és orosz hadifogság után ismét az intézethez került. 1921-től 1924-ig Hollandiában a leydeni egyetemen adjunktus. 1924-től 1961-ig, nyugdíjazásáig a szegedi egyetemen először a II. vegytani, majd 1954-től az általános és fizikai kémiai tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár. A londoni Faraday Társaság (1943), a Német Bunsen Társaság (1945), a washingtoni Amerikai Kémiai Társaság (1945) és a Francia Kémiai Társaság (1949) tiszteletbeli tagja volt.
Munkássága főleg a fizikai kémia területét ölelte fel. Elsők között foglalkozott a rádióaktivitás jelenségeivel, majd a homogén harmadrendű kémiai reakciókkal, az oldatok Brönsted–Lowry-féle elméletével és kísérleti igazolásával. Vizsgálta a semleges sóhatást a vizes oldatokban végbemenő ionreakciókra, a nem elektrolitek befolyását a reakciósebességre, a komplex vegyületek fényelnyelését és elnyelési színképük alapján meghatározta szerkezetüket. Jelentős megfigyeléseket tett a homogén gázreakciók katalízise terén. Vizsgálta a fémek elektrokémiai korrózióját, a komplex vegyületek színképét. Számos tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1989. MTESZ)
Kolos Richárd születésnapja – 1904
KOLOS RICHÁRD (Budapest, 1904. szeptember 16. – Budapest, 1969. augusztus 14.) gépészmérnök, műszaki egyetemi tanár. 1927-ben szerzett diplomát a budapesti műegyetemen, majd a Láng Gépgyárban, ezután a Magyar Siemens Műveknél volt mérnök, majd főmérnök. A II. világháború után ő szervezte meg az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárát, valamint a Műszeripari Központot. 1954-től kohó- és gépipari miniszterhelyettes volt. 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár a műegyetemen. Autóbaleset áldozata lett. Felesége Móricz Virág írónő volt.
Magyar Tudománytörténeti Intézet