Jeles napok

Október – Mindszent hava – őszhó – magvető hava

Jeles napok

Szűz Mária, magyarok nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét. […] A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium  (részlet)

Szent Thais

Thais, a parázna asszony – amint ezt A Szent Atyák életében olvassuk – oly szépséges volt, hogy miatta sokan eladták javaikat, és a legnagyobb szegénységre jutottak. Küszöbe gyakran piroslott ifjak vérétől, mert szeretői féltékenységből egymásnak estek. Midőn Pafnutius apát tudomást szerzett erről, világi ruhát öltött, magához vett egy solidust, és felkereste őt abban az egyiptomi városban, ahol élt. Odaadta az asszonynak a solidust, mintha szerelmét vásárolta volna meg, az pedig elfogadva a pénzt azt mondta: „Lépjünk beljebb!” Beléptek a szobába, s az asszony a drága kelmékkel borított ágyhoz invitálta Pafnutiust, mire az így szólt: „Ha van egy belsőbb szoba, inkább oda menjünk!” Több helyiségen vezette keresztül, de az apát egyre csak hajtogatta: attól fél, hogy meglátják. Thais ekkor így szólt: „Van egy szoba, ahová senki nem szokott belépni; de ha Istentől félsz, nincs olyan hely, mely istensége előtt rejtve lenne.” Hallva ezt az öreg, megkérdezte: „Te tudod, hogy van Isten?” Az asszony azt felelte, hogy tud Istenről, tud az eljövendő Országról, sőt a bűnökért járó kínokról is. Erre azt mondta neki Pafnutius: „Ha mindezt tudtad, miért veszejtettél el annyi lelket? Nemcsak magadért kell majd számot adnod, hanem őérettük is.” Hallva ezt Thais Pafnutius apát lába elé borult, és könnyek közt kérlelte: „Tudom, hogy van bűnbánat, és reménykedem, hogy a te imádságodra bocsánatot nyerek. Három óra haladékot kérek, s azután oda megyek, és azt teszem, amit te parancsolsz!” Az apát kijelölte számára a helyet, ahova mennie kell. Az asszony pedig összeszedte mindenét, amit paráznaságával keresett, a város közepére vitte, és a nép szeme láttára elégette, így kiáltozván: „Jöjjetek ide mindnyájan, akik vétkeztetek velem, és lássátok, mint égetem el mindazt, amit adtatok nekem!” Ezek értéke összesen négyszáz font aranyat ért.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

Vendel Miklós születésnapja – 1896

VENDEL MIKLÓS, (Sopron, 1896. október 8. – Sopron, 1977. február 7.): geológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a hazai bányászat teleptan elismert szakértője. 1914-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, az Eötvös Kollégium tagja volt. Kémia-természetrajz szakos tanári oklevelét 1918-ban szerezte, az I. világháborúban olasz fronton harcolt. 1920-ban kőzettanból doktori szigorlatot tett a tudományegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetében. 1919-től ugyanott Mauritz Béla mellett gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. 1925-ben magántanári képesítést szerzett kőzettanból. 1923-ban a Selmecbányáról áttelepült soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola ásvány-földtani tanszékének tanárává nevezték ki, a főiskolának a budapesti műegyetemhez csatolása után egyetemi tanár (1934). A karnak 1937–38-ban dékánja volt. 1941-től a földtan-teleptan tanszéken volt professzor egészen a kar Miskolcra költözéséig, 1959 végéig. Vendel Miklós Sopronban maradt, csoportvezető főmérnökként, majd a Bányászati Kutató Intézet petrográfiai osztályának vezetőjeként vonult nyugdíjba (1972), ezután az intézet tanácsadója volt haláláig. Egyidejűleg a Központi Bányászati Múzeumot is irányította (1967–1970).

A geológia csaknem minden ágát művelte. Teleptani előadásaival és jegyzeteivel a mérnökhallgatók generációit nevelte. Publikációinak gazdag sorozatából Sopron környékének földtanára, a fiatal kárpáti ércprovinciára, a magmás kristályosodás „elemszűrési” feltételeire, továbbá a kőzet-meghatározás módszertanára vonatkozó munkái a magyar földtani szakirodalom becses értékei. Több dolgozatban foglalkozott agyagásványok és telepek, különösen a bentonitok és bauxitok anyagi felépítésével és keletkezési kérdéseivel. Behatóan foglalkozott a karsztvízkérdéssel, mindenekelőtt a karsztvízbetörések elleni preventív védekezés lehetőségével, továbbá ásványvizek kutatásával is. Publikációinak száma 133. Élete utolsó tíz évében hazai teleptani tanulmányokat folytatott azzal a céllal, hogy megírja összefoglaló művét Magyarország teleptanáról, ez azonban befejezetlen maradt. Tiszteleti tagja volt több magyar és külföldi tudományos társaságnak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Október 8-án történt

Ma van a dalszerzők napja Magyarországon. Ma ünnepli születésnapját Harcsa Veronika énekes-dalszerző, Matt Damon Oscar-díjas amerikai színész, forgatókönyvíró és Sigourney Weaver Golden Globe-díjas amerikai színésznő (képünkön).

Ünnep:

A Magyarok Nagyasszonya ünnepe a magyar katolikus egyház tartja.
Dalszerzők napja a dalszerzők napja Magyarországon, ezen a napon a zenék alkotóit ünnepeljük.

Október 8-án történt:

1788 Megjelent a Magyar Merkurius, az első magyar nyelvű hírlap Pesten.
1848 A Batthyány-kormány lemondása után a képviselőház az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalom gyakorlását. Az OHB elnökéül választotta Kossuth Lajost, a kormány korábbi pénzügyminiszterét.
1902 Megtartotta első ülését a képviselőház (a még épülő) új Országházban.
1912 Megkezdődött az első Balkán-háború, amely az 1913. május 30-án Londonban aláírt békével zárult.
1944 A második világháborúban mintegy 7001000 magyar zsidó munkaszolgálatost végeztek ki a vajdasági cservenkai téglagyár különböző pontjain.
1946 Budapesten megtartotta első koncertjét a Tátrai Vilmos hegedűművész alapította vonósnégyes, amely 1994-ig muzsikált együtt.
1949 Budapesten megalakult a Magyar Zeneművészek Szövetsége.
1980 A Vatikánban felszentelték a Magyarok Nagyasszonya kápolnát, amelyet II. János Pál pápa áldott meg.
2016 Megszűnt a legnagyobb példányszámú magyar napilap, a Népszabadság.

Október 8-án született:

1838 John Hay amerikai politikus, diplomata, költő, író és publicista
1874 Bethlen István politikus, 192131-ben miniszterelnök
1901 Sályi István Kossuth-díjas gépészmérnök
1903 Nagy Ferenc politikus, 194647-ben miniszterelnök
1913 Rónay György József Attila-díjas író, költő, műfordító
1922 Varga Domokos Kossuth-díjas író, újságíró
1938 Ittzés Mihály Szabolcsi Bence-díjas zenetudós, zenepedagógus
1938 Megyik János Kossuth-díjas szobrász, képzőművész
1939 Bergendy István Liszt Ferenc-díjas szaxofonos, zeneszerző
1939 Pege Aladár Kossuth-díjas jazz-zenész, zeneszerző
1944 Inzelt Péter Széchenyi-díjas villamosmérnök, mérnök-közgazdász
1948 Johnny Ramone amerikai zenész, a Ramones punkzenekar gitárosa
1949 Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző
1949 Sigourney Weaver Golden Globe-díjas amerikai színésznő
1969 Ugyan Anita hegymászó, a Mount Everest első magyar női meghódítója
1970 Matt Damon Oscar-díjas amerikai színész, forgatókönyvíró
1982 Harcsa Veronika magyar énekes, dalszerző
1985 Bruno Mars amerikai énekes
1990 Natasha Moodie jamaicai úszónő
1990 Rácz Jenő Michelin-csillagos magyar séf
1993 Palvin Barbara magyar divatmodell
1993 Angus T. Jones amerikai színész, a Két pasi meg egy kicsi Jake Harpere
1997 Bella Thorne amerikai színésznő, modell

 Október 8-án halt meg:

1793 John Hancock amerikai politikus, aki elsőként írta alá a Függetlenségi Nyilatkozatot
1803 Vittorio Alfieri olasz drámaíró, író, költő
1869 Franklin Pierce amerikai politikus, az Egyesült Államok 14. elnöke
1918 Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus
1944 Gerde Oszkár kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, jogász
1963 Somogyi Nusi színésznő
1967 Clement Attlee angol munkáspárti politikus, 194551-ben Nagy-Britannia kormányfője
1972 Gózon Gyula Kossuth-díjas színész
1973 Gabriel Marcel francia író, filozófus
1978 Serly Tibor zeneszerző és karmester
1992 Willy Brandt Nobel-békedíjas német szociáldemokrata politikus, 19691974-ben szövetségi kancellár
1992 Rátonyi Róbert kétszeres Jászai Mari-díjas színész
1993 Koszta Rozália festőművész
2012 Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrász, díszlet- és jelmeztervező, performer
2015 Nemeskürty István Kossuth-nagydíjas, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, író, kritikus
2017 Aradszky László magyar énekes, előadóművész
2021 Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas filmrendező
2021 Marosi Miklós Széchenyi-díjas építész

Nyitóképen Sigourney Weaver a 70. Berlinale filmfesztiválon 2020-ban. Fotó: Britta Pedersen / DPA-Zentralbild / DPA Picture-Alliance

#eztörténtma