
A lelki egészség világnapja
A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJÁról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, az elmúlt években világszerte számos szervezet csatlakozott a megemlékezéshez. A Világszövetség 1948-ban alakult az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése céljából. A világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása.
Flór Ferenc, a „legmagyarabb magyar orvos” születésnapja – 1809
A „legmagyarabb magyar orvos”, Flór Ferenc (Váradolaszi, 1809. október 10. – Budapest, 1871. július 7.) szerteágazó tevékenységet folytatott: sebészi működése mellett az 1849-es szabadságharc katonaorvosi szolgálatának és Pest közegészségügyi hálózatának megszervezője, az orvosi szaknyelv magyarításának kezdeményezője volt. Erdélyből, Nagyvárad mellől származott, a pesti egyetemen 1833-ban avatták orvosdoktorrá: elsőként írta és védte meg magyarul Kisdedápolás című disszertációját. Berlinben és Bécsben ismerkedett a legújabb sebészeti eljárásokkal. 1847-ben az elsők között alkalmazta a kloroformos altatást. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve sebészi állást nem kapott, egy ideig az egyetem állatorvosi intézetében tanított. Először itt ismerte fel, hogy az orvosi nyelv latin szakkifejezéseinek magyarítására milyen nagy szükség lenne. Bugát Pállal, az 1831-ben elindított Orvosi Tár alapítójával együttműködve – később már társszerkesztőként – közösen teremtették meg a magyar orvosi „nevezéktan” alapjait. 1847-ben Pest város főorvosának és a Rókus Kórház igazgatójának választották meg. Nagy tekintélyét annak is köszönhette, hogy az 1838. évi jeges árvíz idején ő is csónakos csapatot szervezett és életét kockáztatva mentette a bajba jutottakat. Tapasztalatai ösztönözték arra, hogy javaslatot tegyen a mentésügy megszervezésére, sőt könyvet is írt a vízbe fúlt emberek felélesztéséről és a vízből való mentés technikájáról. 1848 tavaszán az elsők között jelentkezett a nemzetőrségbe, majd katonaorvosi szolgálatba, amelynek 1849 januárjától a vezetője lett: újjáteremtette a honvédorvosi szolgálatot, megszervezte a front- és hátországi betegellátást, felszámolta a műszer- és gyógyszerhiányt, létrehozta a tábori kórházak rendszerét. Indítványára nevezték ki 1849 áprilisában Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos húgát országos főápolónőnek. Ezzel a katonai betegellátó szolgálatba önkéntes női segítőket is bevontak; ez újnak számított, mivel a honvédségnél addig csak férfi betegápolókat alkalmaztak. Megszervezte a központi katonai gyógyszertárat, a mozgó tábori patikák rendszerét. Újdonságnak számított az újoncok orvosi ellenőrzése, a rokkantak utókezelése, a kórházi ügyvitel szabályozása, naprakész statisztikák és jelentések készítése, amelyek alapján lehetővé vált az erők gyors átcsoportosítása. Humanitására, egyben szigorúságára jellemző, hogy Debrecenben vasra veretett és hadbíróság elé állíttatott egy betegápolót, aki sebesült foglyot bántalmazott. 1849 júniusában váratlanul leváltották, mivel az új hadügyminiszter, Görgey Artúr, saját bizalmasát kívánta a honvédség főorvosaként alkalmazni. Flór a tartaléksereg főorvosa lett. 1849 augusztusában már az Új épület foglya, ahol másfél évi börtönre és állásvesztésre ítélték. Szabadulása után, 1851-ben Tápiószelére száműzték, ahol rendőri felügyelet alatt állt. Tizenkét évig gazdálkodással és a környék betegeinek gyógyításával foglalkozott, miközben „veszedelmes bűnözőként” tartották nyilván. A Bach-rendszer bukása után, 1861-ben visszahelyezték Pest tiszti főorvosi és Rókus kórházi igazgatói állásába. Újult erővel látott munkához, de alig tíz hónap múltán, a kormányzati rendszer megváltoztatása elleni tiltakozásul lemondott hivataláról és visszaköltözött Tápiószelére. Ez nem jelentett teljes visszavonulást a közélettől: az Orvosegyesület vándorgyűlésein hallatta a hangját, egyik kezdeményezője volt az orvosi érdekvédelmi mozgalomnak, az orvosok és a közigazgatás viszonyának rendezését szorgalmazta, kollégáit jótékonysági alapítványokkal segítette.
A kiegyezés után másodszor is visszahelyezték fővárosi tiszti főorvosi és kórházigazgatói székébe. Közel 60 évesen is teli volt ambícióval: részletes terveket dolgozott ki Pest közegészségügyi állapotának rendezésére – az ivóvízellátásra, szennyvízelvezetésre, központi húsvágóhíd megépítésére -, a Rókus Kórház fejlesztésére. Ezek megvalósítására már nem jutott ideje – 1871. július 7-én a Rókus Kórház előtt a lóvasút halálra gázolta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr. Kapronczay Károly: A „legmagyarabb magyar orvos” emlékezete. Flór Ferenc, Orvosi Hetilap 137.(1996) 30. Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Tormay Béla születésnapja – 1839
TORMAY BÉLA, Krenmüller (Szekszárd, 1839. október 10. – Budapest, 1906. december 29.): mezőgazdász és állatorvos. Az országos állatorvosi egyesület első elnöke, a magyar állattenyésztés rendszeres tenyésztő munkájának elindítója számos területen. Pesten gazdasági gépészetet és kertészetet tanult, 1855-től uradalmakban működött. 1858–59-ben a pesti orvoskari egyetemen biológiai tanulmányokat folytatott és állatorvosi képesítést szerzett. 1861-ben a pesti állatgyógyintézet tanársegéde, 1865-től segédtanár, 1868-tól a keszthelyi országos gazdasági tanintézetben tanár, 1869-től a debreceni gazdasági tanintézet igazgatója. 1873-ban megbízást kapott az állatgyógyintézet állattenyésztési tanszékének megszervezésére, majd 1875-ben – az akkor akadémiai rangra emelt – szakiskola igazgatója lett. 1880-ban a földművelésügyi minisztérium által megszervezte az állategészségügyi osztályt. 1885-ben az összes magyar gazdasági szakiskola főigazgatója lett. 1904-ben vonult nyugdíjba. Széles körű szakirodalmi és népszerűsítő munkásságot fejtett ki.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
A halálbüntetés elleni harc világnapja
2003 óta világnap hívja fel a figyelmet a halálbüntetés elleni küzdelemre, az Európa Tanács pedig 2007-ben a halálbüntetés elleni küzdelem európai napjává nyilvánította október 10-ét.
A világon először 1786. november 30-án, a Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést. A példát azóta a világ államainak több mint felében követték, s több ország moratóriumot vezetett be a kivégzésekre, azaz felfüggesztette végrehajtásukat. Európában egyedül Fehéroroszországban van még érvényben a halálbüntetés. (Magyarországon 1990-ben törölték el.)
Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet állásfoglalása szerint „nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek azt igazolnák, hogy a halálbüntetés hatékony eszköze az erőszakos bűncselekményektől való elrettentésnek.” A világnap arra is emlékeztet, hogy a halálos ítélet a legalapvetőbb emberi jogot sérti, s hogy helyrehozhatatlan büntetési forma, mert egyetlen büntetőjogi rendszer sem képes kizárni annak kockázatát, hogy ártatlanokat ítéljenek el.
A kéktúrázás napja
Hagyományteremtő céllal, 2020-ban indította útjára A KÉKTÚRÁZÁS NAPJÁT a Magyar Természetjáró Szövetség a hazai állami erdőgazdaságok és nemzeti parkok szakmai segítségével. Már az első alkalommal is október 10-ére invitálták a természetjárást kedvelőket egy nagyszabású közösségi túranapra, és ezt a napot jelölték ki a Kéktúrázás napjává. A rendezvény lebonyolításában – egyes szakaszokon – a Pilisi Parkerdő munkatársai is aktívan részt vesznek. A Kéktúrázás napja ingyenes túrarendezvény, melyen a Kéktúrát – az Országos Kéktúra 1168 kilométerét – egy nap alatt, 70 csoportban, 70 túraszakaszon járják végig
Az Országos Kéktúra története a múlt századba nyúlik vissza, amikor 1930-ban a Magyar Turista Szövetség döntött az egész országon áthaladó kék útjelzés irányáról, és kijelölte annak két végpontját. Az útvonal eredetileg a Bükktől a Bakonyig terjedt, a cél az volt, hogy az egyes hegységeink fővonalainak összekapcsolásával létrejöjjön egy olyan túraútvonal, amely mentén haladva hazánk turisztikai látványosságaival is meg lehet ismerkedni. A Kéktúra a mai 1168 kilométeres hosszát csak a rendszerváltás után érte el, ekkortól lett a nyugati végpont az addig megközelíthetetlen Vas megyei Írott-kő csúcsa. Innen indulva a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóházáig kanyargó túraútvonal hazánk 79 kistáját érinti.
Az esemény különlegessége, hogy a túra napján a GPS követővel felszerelt csoportok haladása egy online térképen látható, a mozgásuk által a képernyőre húzott csíkkal pedig a nap végére együtt kirajzolják Magyarország térképén az országot átszelő kék vonalat, az Országos Kéktúra teljes nyomvonalát. A Kéktúrát végigjárni jelentős kihívás egy természetjáró életében. A Kéktúrázás napjával a szervezők a rendszeres túrázás örömére, valamint az ország természeti és kulturális látnivalóinak megismerésére kívánják felhívni a figyelmet.