A gellérthegyi csillagvizsgáló felavatása – 1815
A Gellért-hegy tetején – a mai Citadella helyén – 1815. október 19-én ünnepélyes keretek között, József nádor jelenlétében felavatták a Pest-budai Egyetem csillagvizsgálóját, amely a XIX. század első harmadának egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb intézménye volt.
Ebben az időszakban a csillagászati észlelő műszerek terén korszakváltás zajlott. A megelőző korszak igen nagyméretű, de aránylag könnyű fafelépítésű műszereit tágas észlelő termekben helyezték el. A XIX. század elején kialakult műszertípusok másféle épületeket, szilárdabb felállítást követeltek meg. Előtérbe léptek az égbolt minden irányába állítható eszközök, amelyek forgatható kupolák alatt kaptak helyet. Ennek a modern obszervatórium típusnak legkorábbi képviselője az 1789-ben alapított Gotha-seebergi csillagvizsgáló volt, amelyet a magyarországi születésű Zach Ferenc Xavér tervezett és szerelt fel. A gellérthegyi csillagvizsgáló alapítása és tervezése olyan ember nevéhez fűződik, aki Zach Ferenc barátjaként hosszabb időt töltött Gothában. Pasquich János az új berendezéseket a müncheni Utzschneider, Fraunhoffer és Reichenbach cégtől rendelte meg. Ennek a műhelynek ez volt az első komolyabb megrendelése, viszont feladatát olyan sikerrel oldotta meg, hogy későbbi jó hírét éppen a budai obszervatórium részére végzett munka alapozta meg.
Pasquich vázlatai alapján az épület tervezését Pollack Mihály végezte el. Az Urania névre keresztelt csillagvizsgálót 1849-ben az osztrák ágyútűz súlyosan megrongálta. Az intézmény 1867-ben végleg megszűnt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, [ifj. Bartha Lajos])
Pfeiffer Mihály születésnapja – 1721
PFEIFFER MIHÁLY (Késmárk, 1721. október 19. – Késmárk, 1809. november 7) orvosdoktor, Késmárk tiszti orvosa, a magyarországi indigógyártás kezdeményezője. Atyja gyógyszerész volt, középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1736-ban Debrecenbe ment a magyar nyelv elsajátítása és tanulmányainak folytatása végett. A költészeti és logikai osztályba járt. Egy év múlva visszatért szülővárosába, ahol teológiai, bölcseleti és humanisztikai tantárgyakat hallgatott. Atyjától tanulta a gyógyszerészetet, ami később az orvosi tudományok iránt is felkeltette érdeklődését. 1741-ben, hogy tervét megvalósítsa, Jénába ment és az ottani akadémián bölcseletet, természettant, vegytant és orvosi tudományokat hallgatott. 1743-ban Halléban tanult, majd innét Jénába tért vissza, ahol 1745. április 24-én orvosdoktorrá avatták. Az akkori orvoshiány miatt szülővárosa azonnal főorvossá választotta. Híre csakhamar elterjedt messze vidékre is, még az akkor lengyel uralom alatt álló szepességi kolostorok is igénybe vették segítségét. Kedvelt tudománya volt a vegytan, ismereteit gazdag könyvtára által is gyarapította. Igyekezett az indiai indigót helyettesítő növényt (Isatis tinctoria L.) hazánkban meghonosítani. Kizárólag kísérleteinek kívánt élni, ezért 1776-ban lemondott a főorvosi állásáról és az indigó-termesztésnek szentelte magát. Kísérleti célra Bécsbe is küldött példányokat. Ennek eredményeképpen II. József császár a nagyban való termesztést szabadon engedélyezte a kincstári földeken. Pfeiffer szülővárosában maradt és ott folytatta kísérletezéseit egészen addig, amíg ebben megakadályozták őt a napóleoni háborúk kitörése, továbbá József császár és II. Lipót halála, a központi támogatás elapadása.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái; MEK)
A magyar–bolgár barátság napja
2016 szeptemberében a magyar országgyűlés és a bolgár parlament október 19-ét a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánította.
A bolgár ortodox egyház ezen a napon Rilai Szent Jánost ünnepli, akinek ereklyéit az országba III. Béla vezetésével betörő magyar sereg 1183-ban magával vitte Esztergomba. A legenda szerint az érsek, Bánfi Lukács nem hitt a szent közbenjárásában, és többször is nyilvánosan megtagadta azt. Lukács nyelve egy alkalommal megdagadt, hangja eltűnt, megnémult. Csak miután bűnbánatot gyakorolt és megérintette az ereklyét, nyerte vissza a hangját. Béla ezután úgy döntött, hogy visszaszállíttatja az ereklyét Bulgáriába, ami meg is történt 1194-ben.
