Szent Lipót

Lipót a Babenberg-ház sarjadéka, Ostmark, a későbbi Ausztria őrgrófja (1073–1136), a jámbor középkori uralkodónak egyik jellegzetes megtestesítője. Ausztria patrónusa, akinek tisztelete német vidékeinken már a középkorban felbukkan. Így ott látjuk Lőcse egyik szárnyasoltárán (1507). Kultusza igazában akkor kezd hazánkban föltűnni, amikor a Habsburg-dinasztia örökli Magyarország királyi trónját. Szent István megmarad ugyan az ország patrónusának, de a Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás barokk köztéri szoborkompozícióin hódoló szentek élén István király mellett megjelenik Lipót is, mint a dinasztikus jámborság képviselője, így Sopronban, Győrött, Újvidéken. A Habsburg-összefüggésekbe tartozik az is, hogy I. Lipót tanácsadója Kollonics Lipót Szakolca városában Szent Lipót tiszteletére építtetett (1699) a karmeliták számára templomot. Ehhez még vegyük hozzá, hagy ez a rend volt a legszorosabb szakrális kapcsolatban az uralkodóházzal. Az akkori, hazánkat is magábafoglaló osztrák karmelita provincia védőszentje jellemző módon éppen Lipót és István király volt.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Dávid Ferenc halála napja – 1579

Az egyetlen magyar alapítású egyház, az unitárius alapítója és első püspöke, Dávid Ferenc a hagyomány szerint 1579. november 15-én hunyt el Déva várában, fogságban. Ezen a napon rá emlékeznek, előtte tisztelegnek az unitárius felekezet tagjai.

Péczely Antal születésnapja – 1894

PÉCZELY ANTAL (Szilvásvárad, 1894. november 15. – Budapest, 1971. szeptember 9.): bányamérnök, a bányászati szaknyelv művelője. Tanulmányait Selmecbányán 1912-ben a Bányászati és Erdészeti Főiskolán kezdte meg, de ezt a háború miatt félbeszakította. 1915-ben hosszú időre orosz fogságba került, majd szaktudása alapján a szovjet rendszer Népgazdasági Tanácsába került, mérnökként vett részt az oroszországi új gazdasági irányításban. 1921 nyarán bányászati kutató expedíciót vezetett Észak-Szibériába, a Kurejka-folyó menti grafit- és antracittelepek kutatására. A sikeres expedícióról visszatérve Gljagyeny szénbányájának vezetője lett. 1923-ban a szovjet geológiai bizottság újabb szibériai expedíció bányászati kutató munkálatainak vezetésével bízta meg. 1924-ben hazatért, 1926-ban letette a bányamérnöki államvizsgát. 1927-től 1936-ig a rudabányai vasércbányászatban dolgozott, 1936-tól az Ózd vidéki szénbányáknál főmérnök, 1945 után vállalatvezető-helyettes volt, 1951-ben a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban műszaki fejlesztési csoportvezető volt. Útmutatásai alapján a Műszaki Könyvkiadó több szovjet bányászati szakkönyv magyar fordítását adta ki. 1951-től haláláig tagja volt a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztő bizottságának. Műszaki cikkei mellett számos közleményben foglalkozott bányászati-műszaki nyelvünk kérdéseivel, a szaknyelv művelője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Pócza Jenő születésnapja – 1915

PÓCZA JENŐ (Egyed, 1915. november 15. – Budapest, 1975. szeptember 19.) fizikus, az anyagtudomány jeles kutatója. Szegeden szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Tudományos pályája nagy részét az ELTE tanszékvezetőjeként majd a Műszaki Fizikai Kutató Intézet főmunkatársaként Budapesten töltötte. Kezdetben a vegyületek kristályszerkezetének röntgendiffrakciós meghatározásával foglalkozott. Bay Zoltán munkatársaként részt vett az elektronsokszorozók kifejlesztésében és a Hold- radarkísérletekben. Alapítója és vezetője volt a budapesti vékonyréteg fizikai iskolának, amely módszert dolgozott ki a vékonyrétegek kialakulásának elektronmikroszkópos, ultranagy vákuum alatt végzett vizsgálatára. Több szabadalma volt; új eljárásokat dolgozott ki az elektronmikroszkópos szerkezetvizsgálat és azok gyakorlati alkalmazásának területén. Számos ismeretterjesztő könyvet, cikket és tudományos közleményt írt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja – 1580 – A magyar szórvány napja

November 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) születésének és halálának évfordulóját 2015-ben nyilvánította a magyar szórvány napjává az Országgyűlés. A kiemelt nap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a magyar közösségekre, amelyek a tömbmagyarságon kívül élve is hűséggel, szeretettel őrzik nemzeti hovatartozásukat, gazdagítják a magyarság jelenét.