A gazdasági és szociális fejlődés önkénteseinek világnapja
Az ENSZ közgyűlése 1985-ben december 5. napját jelölte ki arra, hogy a kormányok és a népek megünnepeljék mindazt, amit világszerte önkéntesek végeznek el. Mindenfajta önkéntes tevékenységet ünnepel A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ÖNKÉNTESEINEK VILÁGNAPJA, legyen az valamely képesség, akár karitatív tevékenység felajánlása.
Fialowszki Lajos születésnapja – 1846
FIALOWSKI LAJOS (Borszczow, Galícia, 1846. december 5. – Budapest, 1909. május 30.): botanikus és nyelvész, a magyar gyorsírás egyik kifejlesztője. 1851-ben került szüleivel Magyarországra. A bécsi egyetemen természetrajzi, földrajzi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. 1870-ben Sopronban kezdte meg tanári pályáját, és az akkor még németül érző és beszélő városban jelentős magyarosító tevékenységet fejtett ki. 1877-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd 1884-ben Budapestre került tanárnak. Sokoldalú tudományos működésének fő iránya a természetrajzi és különösen a botanikai szaknyelv megtisztítása, de jelentős érdemei vannak a botanika történetének kutatása, a magyar gyorsírás terjesztése és rendszerének tökéletesítése terén is. Számos értékes geológiai és pedagógiai tárgyú tanulmányt is írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Jelitai József születésnapja – 1889
JELITAI JÓZSEF, Woyciechowsky (Budapest, 1889. december 5. – Budapest, 1944. október 2.): tanár, tudomány- és matematikatörténész, Bolyai-kutató. Oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte 1912-ben. A debreceni és a budapesti tudományegyetem magántanáraként matematika-történetet oktatott. Haláláig budapesti gimnáziumokban tanított matematikát, fizikát és gyorsírást. Számos értekezést írt a hazai matematika történetéről, érdemeket szerzett a két Bolyai hagyatékának feldolgozásában. Kézirati hagyatékát a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára őrzi. Legértékesebb írása a Sípos Pál élete és matematikai munkássága (Bp., 1932) című műve.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Petrik Lajos születésnapja – 1851
PETRIK LAJOS (Sopron, 1851, december 5. – Budapest, 1932. június 7.): vegyész, természetjáró, a turizmus magyarországi kialakulásának egyik szereplője. Tanulmányait a grazi műegyetemen végezte, 1874-től 1889-ig ugyanott tanársegéd volt. 1880-ban a budapesti állami felső ipariskolán a kémiai technológia tanára, 1907-től az iskola igazgatója volt. Főleg kerámiai kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi porcelánföldekről írt összefoglaló ismertetést. Szakcikkei a Földtani Intézet kiadványaiban, a Művészi Iparban és más bel- és külföldi szaklapokban jelentek meg. Mint turista részt vett Magyarország hegyvidékeinek feltárásában. 1885-től 1900-ig a Turisták Lapjának szerkesztője. A Tátra egyik csúcsát róla nevezték el.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudománytörténeti Intézet MATI; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Önkéntesek világnapja
Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én foglalta határozatba, hogy december 5-e minden évben az önkéntesek nemzetközi napja legyen, majd a világszervezet 2002. november 26-án újabb közgyűlési határozattal szólította fel a kormányokat, hogy támogassák az önkéntességet, a gazdasági és társadalmi fellendülés stratégiai eszközét. Ezen az emléknapon azokat a személyeket emelik ki, akik önkéntesen -- anyagi ellenszolgáltatás nélkül -- különféle mások számára hasznos tevékenységben vesznek részt. Magyarországon a Nemzeti Önkéntes Stratégia célja az önkéntes tevékenységek népszerűsítése és az önkéntesek elismerése, amely célhoz hazai és uniós forrásokat is biztosít a kormány. Az önkéntesség általánosan és a fiatalok körében is egyre népszerűbb Magyarországon, derült ki egy közelmúltban végzett kutatás eredményeiből. A teljes felnőtt magyar népességből 3,6 millióan önkénteskedtek már, a pályakezdő fiatalok, illetve az idősebb korosztály pedig átlag fölötti arányban aktív. A megkérdezettek úgy tekintenek az önkéntességre, mint világjobbító tevékenységre, és állítják, hogy az önkéntesek jó példával járnak elől, többségük pedig úgy véli, hogy jó volna, ha életében legalább egyszer mindenki kipróbálná az önkéntességet. Az Európai Unió komolyan kezeli ezt az ügyet, és különböző fejlesztő programokkal igyekszik népszerűsíteni az önkéntességet az egyes tagországokban. A világon egymilliárd, Európában pedig 115 millió 900 ezer felnőtt dolgozik önkéntesként.
December 5-én történt
2012-ben ezen a napon a matyó hímzés felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek reprezentatív listájára. A matyó népművészet az egyik leggazdagabb motívum- és színvilágú Magyarországon, elsősorban az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző.
Az önkénetesek világnapja / Az önkéntesek nemzetközi napja – Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én foglalta határozatba megtartását a gazdasági és szociális fejlődésért.
A talaj világnapja – Megtartásával arra hívják fel a figyelmet, hogy az élet a Földet borító vékony talajrétegtől (is) függ.
December 5-én történt
1868 I. Ferenc József osztrák császár és magyar király szentesítette a népiskoláról, valamint a honvédségről szóló törvényt Magyarországon.
1937 Budapesten megalakult a Légoltalmi Liga.
1941 A II. világháborúban megindult a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadása a Moszkvát tíz hete ostromló német csapatok ellen.
1952 Négy napon keresztül hatalmas füstköd telepedett Londonra. A szmog több mint 4000 ember halálát okozta.
1957 Leningrádban (ma Szentpétervár) vízre bocsátották a világ első atommeghajtású jégtörő hajóját, a Lenin jégtörőt.
1991 Rómában felavatták a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövetségének új hivatalát, az úgynevezett Fraknói-villát.
2004 Eredménytelen lett az országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról, mert egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka.
2012 A matyó hímzés felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek reprezentatív listájára.
2018 Párizsban a 14. alkalommal megrendezett Mobil Film Fesztiválon Klopfstein-László Bálint Ciklus című kisfilme elnyerte az Európa Nagydíjat.
2022 Elkészült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb, Föld körüli elektroszmogot vizsgáló kisműholdja, az MRC–100, amelyet 2023 júniusában a SpaceX rakétája vitt a világűrbe, majd megkezdte a jeladást.
December 5-én született
1443 II. Gyula, a 216. római pápa, a hadvezér
1863 Paul Painlevé francia matematikus és államférfi
1867 Józef Klemens Piłsudski lengyel politikus, marsall, Lengyelország első államfője
1868 Arnold Sommerfeld német fizikus, a kvantumelmélet jelentős kutatója
1884 Kárpáti Aurél Kossuth-díjas magyar író, színháztörténész
1890 Fritz Lang osztrák származású amerikai-német filmrendező
1892 Baló Elemér magyar színész, érdemes művész
1901 Walt Disney Oscar-díjas amerikai rajzfilmrendező, producer
1901 Werner Heisenberg Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megteremtője
1902 Pressburger Imre Oscar-díjas magyar származású angol forgatókönyvíró, filmrendező és producer
1903 Cecil Frank Powell Nobel-díjas angol fizikus
1904 Lengyel Lajos Kossuth-díjas magyar grafikus, könyv- és fotóművész
1908 Sárosi Imre úszó, minden idők egyik legeredményesebb úszóedzője
1909 Deák Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész
1911 Władysław Szpilman lengyel zongoraművész, zeneszerző, holokauszttúlélő
1915 Benjámin László Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas magyar költő
1925 Szilvásy Miklós olimpiai bajnok birkózó, edző
1927 IX. Ráma (Bhumibol Aduljadedzs) thaiföldi király 1946–2016 között, a Csakri-dinasztia uralkodója (születésnapja az ország nemzeti ünnepe)
1931 Galambos Erzsi Kossuth-díjas színésznő
1931 Zimányi József Széchenyi-díjas atomfizikus, akadémikus
1932 Little Richard amerikai énekes, dalszerző és zongorista, a rock and roll egyik korai úttörője
1933 Palkovits Miklós Széchenyi- és Prima Primissima díjas orvos, akadémikus, agykutató
1946 Berki Antal magyar színész
1946 José Carreras Grammy-díjas spanyol operaénekes, tenor
1951 Menszátor Magdolna magyar színésznő
1959 Kiss Jenő Ferenc magyar szobrászművész
1961 Szabó Zsuzsa magyar színésznő
1963 Eddie Edwards brit síugró, becenevén „Eddie, a sas”
1967 Tóth Krisztina József Attila- és Babérkoszorú díjas költő, műfordító
December 5-én halt meg
1608 Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
1791 Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző
1870 id. Alexandre, Dumas francia író, regény- és drámaíró
1888 Henszlmann Imre építész, akadémikus, a magyar művészettörténet-tudomány egyik úttörője
1925 Władysław Stanisław Reymont Nobel-díjas lengyel író
1926 Claude Oscar Monet francia festő
1941 Amrita Sher-Gil magyar származású indiai festőnő
1965 Joseph Erlanger Nobel-díjas amerikai orvos, fiziológus
1968 Vladimír Boudník cseh grafikus, az explozionalizmus megalapítója
1973 Robert Alexander Watson-Watt skót fizikus, a világ első radarrendszerének tervezője
1988 Aurélien Sauvageot francia nyelvész, lexikográfus, műfordító, az MTA tiszteleti tagja
1993 Trauner Sándor Oscar-díjas magyar származású francia díszlettervező, festő
1995 Méliusz József erdélyi magyar költő, író, műfordító, kritikus
2008 II. Alekszij orosz egyházi vezető, Moszkva és egész Oroszország 15. pátriárkája
2012 Dave Brubeck Grammy-díjas amerikai jazz-zongorista és zeneszerző
2012 Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas magyar színész
2012 Oscar Niemeyer Pritzker-díjas brazil építész
2013 Nelson Rolihlahla Mandela Nobel-békedíjas dél-afrikai politikus, államfő 1994–1999 között
2017 I. Mihály román exkirály, üzletember
2020 Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznő
Nyitóképen a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet falvédője az Élő népművészet XVI. országos népművészeti kiállítás sajtóbejárásán a Néprajzi Múzeumban 2015. október 28-án. Fotó: MTI / Máthé Zoltán
