Szent Ambrus
Az Ambrus (Ambrosias) név az ámbrából ered, ami erősen illatozó és igen értékes fűszer. Ambrus igen értékes az Egyház számára, s mind szavaiban, mind tetteiben erősen illatozott. Vagy az ámbra és a syos, azaz ‚Isten’ szavakból ered, mintegy ‚Isten ámbrája’. Isten ugyanis őáltala, mint valami ámbra által, mindenütt illatozik, hiszen Ambrus mindenütt Krisztusnak jó illata (2 Kor 2,15) volt, s ma is az. Vagy az ambor, azaz a ‚fény atyja és a sior, azaz ‚kicsi’ szavakból ered, mivel atya volt sok fiú lelki nemzésével, fényes a Szentírás kifejtésével és kicsiny, alázatos életvitelével. Vagy, miként a Glosszáriumban olvasható: ambrosius: ‚mennyei illat’, vagy ‚Krisztus jó íze’; ambrózia: ‚az angyalok étke’; ambrosium: ‚mennyei lépesméz’. Mennyei illat volt illatozó híre által, jó íz szemlélődésének titkaival, mennyei lépesméz az Írások édes kifejtésével, angyali étek a dicsőség élvezésével. Életét, Ágostonnak címezve, Pál nolai püspök írta meg.
Ambrus egy római prefektus, Ambrus fia. Mikor palotájuk átriumában a bölcsőben szendergett, hirtelen megtámadta egy méhraj, ellepték arcát, és szájába, akár a kaptárba, ki-be jártak. Majd felröppenvén oly magasra szálltak, hogy a levegőégben szinte elvesztek a szem elől. A dolog láttán megrémült atyja, és így szólt: „Ha ezt túlélte ez a kisded, majd még sokra viszi!”
A nemzetközi polgári repülés napja
Az ICACO, a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Közgyűlése 1992-ben december 7-ét A POLGÁRI REPÜLÉS NAPJÁvá nyilvánította. Célja, hogy felhívják a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében.
Schwarz Dávid születésnapja – 1850
A merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója, SCHWARZ DÁVID (Keszthely, 1850. december 7. – Bécs, 1897. január 13.) fafeldolgozó üzem tulajdonosa volt és csak 40 éves korában kezdett a repüléssel foglalkozni. Léghajóját nem az addigi próbálkozásoknak megfelelően, impregnált ballonszövetből, hanem ellenállóbb anyagból, fémből akarta felépíteni. Mivel a bécsi Hadügyminisztériumtól nem kapott támogatást, Oroszországba ment és két évig Pétervárott dolgozott tervein. Amikor azonban a felszállásra kitűzött határidő eredmény nélkül telt le, az orosz kincstár is megvonta támogatását és Schwarz Berlinbe ment. Itt egy alumínium-feldolgozó üzem tulajdonosa, Berg Károly nyújtott támogatást a további kísérletekhez.
Schwarz 1895-től dolgozott az alumíniumból készült, rácsszerkezetű léghajó megvalósításán. Üzemeit eladva, egész vagyonát feláldozta célja elérése érdekében. Az 1896. október 9-én tartott első próbarepülés sikertelen volt a rossz minőségű hidrogéntöltet miatt. A feltaláló a megfeszített munka és a sorozatos balsikerek következtében testileg-lelkileg összeomlott és 1897 januárjában meghalt; a sikeres felszállásra 1897. november 3-án került sor. Özvegye a léghajó terveit eladta Zeppelin Ferdinándnak, aki Schwarz elgondolásait figyelembe véve alkotta meg a róla elnevezett léghajó típust.
A Schwarz-féle léghajó 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt, amelyet 0,2 mm vastag alumínium lapokkal borított rácsszerkezetű váz alkotott. Térfogata 3605 köbméter volt, a legnagyobb az addig építettek közül. A gondolát alumínium rudakkal mereven hozzáerősítették a léghajó testéhez. A 2 méter átmérőjű légcsavarokat négyhengeres Daimler motor hajtotta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)
Kepes Gyula születésnapja – 1847
KEPES GYULA, (Vári, 1847. december 7. – Budapest, 1924. október 26.): orvos, utazó, az 1872-ben indult Osztrák-Magyar Északi-sarki expedíció orvosa. Váriban, Bereg megyében egy tiszaháti földbirtokos fiaként látta meg a napvilágot. Apja Ungváron és Budapesten taníttatta. Beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára, ahol 1870. augusztus 3-án orvosdoktorrá avatták. Ezután a bécsi Rudolf-kórházban Drasche és Weinle professzorok mellett dolgozott. Drasche professzor ajánlotta az éppen akkor Bécsben szerveződő Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció orvosának. Kepesnek köszönhetően a skorbutot elkerülték, és a sok viszontagság ellenére csak egy embert vesztettek, aki tüdőbajban hunyt el. Kepes Gyula sok előadást tartott az expedícióról, cikke is megjelent, de mindezek együttvéve is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy ez a roppant nagy jelentőségű felfedezőút kiemelkedő eseményként maradjon fenn a köztudatban. 1895-ben elsőosztályú honvéd-főtörzsorvossá nevezték ki. Különböző helyőrségeken szolgált, majd 1904-ben megbízták a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetésével.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
