HÜNNINGER ADOLF, (?, 1849. december 10. – Szarajevo, 1911. október 10.): jezsuita csillagász, a Nap protuberanciája vizsgálatának kezdeményezője. Életpályáját hézagosan ismerjük, korábban Travnikban tanár volt, majd Rómában csillagászatot tanult. Kalocsán tökéletesítette a napfoltok megfigyelését és rendszeresítette a protuberenciák észlelését, egyéb vizsgálatokat is végzett. 1882-től a Haynald Obszervatóriumban P. Carl Braun S. J. asszisztense volt, 1884/85-ben igazgatóként vezette az intézményt. Az intézethez csatolta a gimnázium meteorológiai állomását. Meteorológiai műszereket szerkesztett, kibővítette a csillagvizsgáló légkörtani észleléseit. Megkezdte a Haynald Obszervatórium Közleményeinek kiadását, amelyben közölte a napfolt megfigyeléseket, a protuberancia észleléseket és a meteorológiai adatokat.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ)
Nemzetközi hegynap
2003-ban tartották meg először a NEMZETKÖZI HEGY NAPot, mely a 2002-ben rendezett „A hegy nemzetközi éve” rendezvényből született. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.
Az MTA palota felavatása – 1865
Az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszéde nyomán Széchenyi István gróf kezdeményezte egy tudós társaság pénzalapjának megteremtését egy évi jövedelmének felajánlásával. Az 1858-ig Magyar Tudós Társaság nevet viselő intézmény igazgatósága 1830 novemberében ülésezett először Pozsonyban. Az alapszabályban Pestet jelölték meg székhelyül. Sokáig bérelt épületekben – először a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatti Trattner-Károlyi házban – működött a társaság. Nagygyűléseit a Nemzeti Múzeum dísztermében rendezte. Dessewffy Emil elnöksége idején (1855-66) a kitűzött cél a „házépítés és vagyonöregbítés” volt. A székház építésére indított gyűjtés adakozói között volt (végrendeletében) Széchenyi István, továbbá Sina Simon bankár 80 000 forinttal és még sokan mások. Pest városa féláron adott egy 1300 négyszögöles telket a Lánchíd pesti hídfőjénél. Az 1861-ben kiírt építési pályázatot a német August Stüler, Berlin több múzeumának tervezője nyerte meg; az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. Az épület kétemeletes, koraeklektikus-reneszánsz stílusú, homlokzatát Newton, Rafael, Galilei, Descartes, Leibnitz szobrai díszítik: Emil Wolf berlini szobrász alkotásai. A nagyterem Lotz Károly később elkészült (1887-91) freskóival ékes. Ugyancsak később, 1891-ben helyezték el az Akadémia utcai homlokzaton Holló Barnabás domborművét az alapításról. A székházat 1865. december 11-én avatták fel. Az épülethez csatlakozva épült fel később az Akadémia bérháza, amely szerény jövedelmet biztosított az intézménynek. Az új főtitkári lakásba először Arany János költözött be, aki 1870-79-ig volt főtitkár, de ezt követően is, haláláig ott lakott. Az Akadémia épületében kapott helyet a könyvtár, a kiadóhivatal, az Esterházy képtár valamint a Kisfaludy Társaság is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)
Pattantyús-Ábrahám Géza születésnapja – 1885
A Műegyetem egyik legismertebb professzora, híres szakkönyvek sorának szerzője, PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA (Selmecbánya. 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) Budapesten szerzett gépészmérnöki oklevelet. Zipernovszky professzor mellett volt tanársegéd az elektrotechnikai tanszéken, majd 1910-ben Ganz-ösztöndíjjal nyugat-európai és egyesült államokbeli tanulmányutat tett. Több évtizedes magánmérnöki működése alatt folyamatosan oktatott a Műegyetemen, ahol magántanári majd rendes tanári kinevezést kapott. Az átszervezések folytán változó nevű tanszékeken a szállítóberendezések, vízgépek és emelőgépek tárgykörében tanított. Mérnökgenerációk nevelője, a híres „Pattantyús-iskola” megteremtője volt. Számos egyetemi jegyzetet, szakkönyvet, publikációt írt. Legjelentősebb a Gépek üzemtana című munkája, amely 14 kiadásban jelent meg. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárása az egész világon Pattantyús-módszerként ismeretes. Kiváló eredményeket ért el a csillapított folyadéklengések, a szárnylapátos vízgépek és a pneumatikus anyagszállítás területén. Kora egyik legkiválóbb humanista egyénisége volt; széles műveltségű, aktívan zenélő, munkatársait, tanítványait önzetlenül segítő tanáregyénisége méltán vált hírnevessé.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
December 11-én történt
Ezen a napon született Carlo Ponti olasz filmproducer, akinek olyan világhírű mozik fűződnek a nevéhez, mint A megvetés Godardtól, Fellini Országútonja és Antonioni Nagyítása. Képünkön második feleségével, Sophia Lorennel látható.
Ünnep
Nemzetközi hegynap / A hegyek napja – Az ENSZ 2003-tól – a 2002-es hegyek nemzetközi éve után – december 11-ét a hegyek nemzetközi napjának nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja tagországainak figyelmét a hegyvidékek, magasföldek jelentőségére, és hogy ráirányítsa a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
December 11-én történt
1608 II. Mátyás királyi pecsétjén az országcímer kettőskeresztje elnyerte végső formáját. A Szent Korona először került az országcímerre.
1777 A Helytartótanács rendeletet adott ki a lótenyésztés és a lónemesítés fellendítése érdekében.
1865 Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia székházát a Lánchíd pesti hídfőjének közelében.
1911 Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság.
1946 Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyta az UNICEF – az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja – létesítését.
1956 Egerben a karhatalom a békés tüntetők közé lőtt, összesen tíz-tizenkét ember halt meg.
1972 Az amerikai Apolló–17 leszállt a Holdon. Ez volt a hatodik és egyben utolsó űrmissziója az Apolló-programnak, amelynek legénysége a Holdon járt.
1981 Muhammad Ali vereséget szenvedett Trevor Berbicktől, ezzel véget ért a profi nehézsúlyú ökölvívás talán legnagyobb alakjának pályafutása.
1987 Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, valamint Hollókő ófalu és környezete felkerült az UNESCO kulturális világörökségeinek listájára.
1991 A hollandiai Maastrichtban tanácskozott az Európai Közösségek 12 országának vezetője, megállapodásuk alapján 1993. november 1-jén létrejött az Európai Unió.
1994 Borisz Jelcin orosz elnök csapatokat vezényelt az Oroszországtól függetlenedni vágyó Csecsenföldre, ezzel vette kezdetét az 1996 augusztusáig tartó első csecsen háború.
1996 Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete felkerült az UNESCO kulturális világörökségeinek listájára.
2001. Az Országgyűlés elfogadta a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvényt, amely teljessé tette a forint konvertibilitását.
2003 Budapesten első alkalommal adták át a Prima Primissima díjat.
2020 A kelet-kínai Csiangszu tartományban átadták a Vufengsan–Jangce-hidat, a világ leghosszabb, szupergyorsvonatok közlekedésére tervezett függőhídját.
December 11-én született
1475 X. Leó, a 217. római pápa
1750 Wesselényi Miklós báró, politikus, erdélyi nagybirtokos, „a zsibói bölény„; az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja
1803 Hector Berlioz francia zeneszerző és zenekritikus
1824 Benkő Kálmán magyar színész
1843 Robert Koch Nobel-díjas német orvos, mikrobiológus, a tbc és a kolera kórokozójának felfedezője
1882 Max Born Nobel-díjas német fizikus, jelentős kvantummechanikai munkássága
1884 Szász Ottó magyar matematikus
1885 Pattantyús-Ábrahám Géza Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja
1887 Bodzássy István festőművész
1908 Elliott Carter kétszeres Pulitzer-díjas amerikai zeneszerző
1908 Manoel de Oliveira portugál filmrendező, forgatókönyvíró
1912 Demján Éva Jászai Mari-díjas magyar előadóművész
1912 Carlo Ponti olasz filmproducer
1913 Jean Marais francia színész
1918 Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író
1925 Paul Greengard Nobel-díjas amerikai neurobiológus, biokémikus
1928 Petress Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes, érdemes és kiváló művész
1929 Kulka János karmester
1930 Jean-Louis Trintignant, francia színész
1931 Rita Moreno (Rosa Dolores Alverio) Oscar-díjas Puerto Ricó-i színésznő
1932 Kovácsi Aladár olimpiai bajnok öttusázó, vívó, a magyar öttusasport első olimpiai bajnok csapatának tagja
1935 Szatmári Olga magyar színésznő
1943 Csikós István Ybl Miklós-díjas építész
1943 John Kerry amerikai politikus
1943 Nemeskéri Erika magyar irodalomtörténész
1944 Gianni Morandi olasz énekes, előadóművész
1944 Brenda Lee amerikai énekesnő
1948 Hámori Veronika Prima Primissima díjas pedagógus
1964 Kövesdi Péter újságíró
1968 Emmanuelle Charpentier Nobel- és Wolf-díjas francia mikrobiológus, genetikus, biokémikus
1969 Hajdú B. István Prima Primissima díjas sportújságíró
1973 Preisinger Sándor magyar labdarúgó
1982 Bödőcs Tibor Karinthy-gyűrűs magyar humorista
1987 Peter Scholze német matematikus, 2018-ban a legfiatalabb díjazott volt, aki megkapta a Nemzetközi Matematikai Uniótól a Fields-érmet
1988 Kovácsovics Fruzsina magyar énekesnő
December 11-én halt meg
1513 Bernardino Pinturicchio olasz festő, az umbriai iskola egyik legjelentősebb mestere, a quattrocento jellegzetes művésze
1805 Barra István magyar főorvos
1867 Bérczy Károly magyar író, újságíró, műfordító
1875 Pintér István felsőszölnöki bíró, szlovén költő
1880 Oliver Fisher Winchester amerikai fegyver- és lőszergyáros, a Winchester ismétlőpuska feltalálója
1906 Gaál Ferenc magyar zeneszerző, a szabadkai zeneiskola igazgatója
1918 Ivan Cankar szlovén elbeszélő, drámaíró, író, költő
1938 Christian Lous Lange Nobel-békedíjas norvég politikus
1955 Damkó József magyar szobrász, iparművész
1956 Geyer Stefi magyar hegedűművész
1964 Alma Maria Mahler-Werfel osztrák író, zeneszerző
1977 Gera György magyar író, műfordító
1978 Vincent du Vigneaud Nobel-díjas amerikai kémikus
1981 Farkas Aladár kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész
2002 Schütz Ila Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész
2003 Mészáros Dezső Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
2005 Vásárhelyi Sándor Liszt Ferenc-díjas táncos, táncpedagógus, koreográfus
2012 Ravi Shankar Grammy-díjas indiai szitárművész, zeneszerző
2016 Kasztovszky Béla, magyar sci-fi író
2021 Gulyás János Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész
2022 Sándor Júlia magyar színésznő
Nyitóképen Carlo Ponti és Sophia Loren az 1960-as években Párizsban. Fotó: AFP
