János apostol és evangélista (december 27.) Zebedeus fia, az id. Jakab apostol fivére. Halász ő is, mint testvére és sokan mások a tanítványok közül. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője, és a hagyomány szerint az „Apokalipszis” (Jelenések könyve) írója. Az elsők között követi Krisztust, s mint az „a tanítvány, akit szeret vala” a Mester, jelen van minden fontos eseménynél. Mint a tanítványok „benjáminját” lányos képű ifjúként ábrázolták, mint evangélistát idős férfiként, végezetül, mint az Apokalipszis látomásos szerzőjét élemedett aggastyánként. Az Arany legenda szerint a Domitianus-féle üldöztetések idején János is „vértanúságot” szenvedett. A római Porta Latina mellett zubogó olajba dobták, de ő csodálatos módon sértetlenül került ki a tűzre tett üstből, mi több, ifjúságát is visszanyerte (mint a mesékben). Domitianus ezután Patmosz szigetére száműzte, ahol egy viharos éjszakán Isten, hatalmas látomásban megnyitva előtte a menny ajtaját, föltárta előtte a jövőt. Domitianus halála után Epheszoszba ment, s itt is halt meg matuzsálemi életkorban.
A magyar hídépítés meghatározó elméleti és gyakorlati szakembere, SZÉCHY KÁROLY (Budapest, 1903. december 27. – Budapest, 1972. május 22.) a budapesti Műegyetemen szerzett kultúrmérnöki oklevelet, majd egy évig a londoni egyetemen tanult. Néhány év magánmérnöki tevékenység után állami szolgálatba állt. Minisztériumi alkalmazottként vett részt a Petőfi híd tervezésében és építésében, a Margit híd 1935. évi kiszélesítésében és megerősítésében. Az Árpád híd tervezésének és építésének már ő volt a központi irányítója. Időközben műszaki és jogi doktorátust szerzett és műegyetemi magántanár lett: az alapozást és az alagútépítést oktatta. 1945 után a felrobbantott budapesti hidak újjáépítésének szervezője és irányítója volt. Külföldön is több jelentős híd építéséhez kérték fel szakértőnek, például Egyiptomban és Szíriában. Elvi és gyakorlati munkásságában egyaránt újszerű számítási eljárásokat, építési módszereket, eredeti szerkezeti megoldásokat alkalmazott. Szakterületén belül tudományos munkája során főként az építmény és az alépítmény kapcsolatát vizsgálta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998)
Kabay János születésnapja – 1896
KABAY JÁNOS ((Büdszentmihály, 1896. december 27. – Budapest, 1936. január 29.): gyógyszervegyész, alkaloidkutató, feltaláló, az Alkaloida Vegyészeti Gyár megalapítója szülőfalujában, a mai Tiszavasváriban. A budapesti műegyetemen, majd katonáskodása után a tudományegyetemen folytatta tanulmányait; 1923-ban gyógyszerészoklevelet nyert. Kutatásait a mák alkaloidjainak közvetlenül a növényből történő előállítására kezdte meg Hajdúnánáson, majd a budapesti Gyógynövénykísérleti Állomáson folytatta. Itt sikerült először zöld mákból morfint előállítani. 1925-ben benyújtotta első szabadalmát és 1927-ben szerény keretek között Büdszentmihályon (ma Tiszavasvári) megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. 1932-ben kidolgozta az új üzemi eljárást, mely kicsépelt mákszalmát használt nyersanyagul. 1934-ben a Népszövetség Kábítószerellenőrző Bizottsága meghívta, hogy Genfben ismertesse módszerét és eljárást dolgozzon ki a morfin kivonására mákszalmából. Műtét után fellépő orbánc végzett vele. Kabay a magyar alkaloidgyártás megteremtője, módszerét világszerte használják. A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentései (lajstromszám, cím): 109788 - Eljárás ópiumalkaloidák előállítására; 89464 - Eljárás ópiumalkaloidák előállítására
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar Tudománytörténeti Intézet, MATI; Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
December 27-én történt
2004. december 27-én hunyt el Bessenyei Ferenc színművész (képünkön), aki majd' fél évszázados pályáján 230 színpadi szerepet játszott el, 50 film őrzi alakját. „Valószínűleg szerepei között érezhette legjobban magát, az ő életüket élte és nekik adta boldogan az életét” – mondta róla Huszti Péter.
Ünnep
A járványügyi készültség nemzetközi napja – Az ENSZ Közgyűlés 2020. december 7-én döntött megtartásáról.
Evangélista Szent János ünnepe – Az 1. században élt apostol és evangélista Jézus legfiatalabb és legkedveltebb tanítványa.
December 27-én történt
1848 A magyar szabadságharc megdöntésére induló császári herceg, Windisch-Grätz serege elfoglalta Győrt.
1867 I. Ferenc József magyar király szentesítette az emancipációs törvényt, az izraelita lakosság egyenjogúsítását.
1882 Megjelent az első, szélesebb sportéletet átfogó, Sport című újság Budapesten.
1908 Budapesten megalakult a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
1922 Megalakult a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRT, köznyelvben a Beszkárt), ennek jogutódja lett a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV).
1945 Washingtonban 29 kormány képviselője létrehozta a Világbankot és a Valutaalapot.
1968 Földet ért az amerikai Apollo–8 űrhajó, amellyel először jutottak emberek a Hold közvetlen közelébe.
1985 A bécs-schwechati repülőtéren arab terrortámadás következtében négy férfi, köztük az egyik merénylő meghalt, negyvenen megsérültek.
1991 Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal megkezdte a kárpótlási jegyek kiadását.
2018 Első ízben hozott ítéletet pénzmosás miatt a vatikáni büntetőbíróság. Angelo Proietti építési vállalkozót, aki a pápai állam bankjában (IOR) tartott számláján keresztül mosta tisztára a pénzt, a bíróság két év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, továbbá egymillió eurót elkoboztak tőle.
2020 Az EU tagállamaiban megkezdődött az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalatok koronavírus elleni oltóanyagának alkalmazása.
December 27-én született
1571 Johannes Kepler német csillagász, a bolygómozgás törvényeinek megfogalmazója
1714 George Whitefield angol metodista lelkész, a kálvinista metodizmus alapítója
1822 Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus
1828 Oscar Mothes német építész
1848 Giovanni Battista Pirelli olasz mérnök, gumigyáros
1888 Tito Schipa olasz operaénekes
1898 Gombaszögi Ella színésznő
1901 Marlene Dietrich német-amerikai színésznő, sanzonénekesnő
1903 Széchy Károly Kossuth-díjas mérnök, akadémikus
1911 Szervánszky Endre Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus
1923 Hajdú Péter Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus
1929 Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész
1931 Boldog Brenner János katolikus pap, vértanúhalált szenvedett rábakethelyi káplán
1933 Görög Sándor Széchenyi-díjas kémikus, akadémikus
1933 Mayer Mihály kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
1934 Larisza Latinyina kilencszeres olimpiai bajnok szovjet tornásznő
1943 Mészáros Géza Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1948 Gérard Depardieu Golden Globe-díjas francia színész
1963 Kosztándi István Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, koncertmester
1995 Timothée Chalamet amerikai színész
December 27-én halt meg
1808 Nyulas Ferenc orvos, kémikus, a mangán egyik felfedezője
1923 Gustave Eiffel francia mérnök, a vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője
1938 Oszip Emiljevics Mandelstam szovjet-orosz költő, elbeszélő
1944 Boldog Salkaházi Sára szociális nővér, a vészkorszakban az üldözöttek segítője, a nyilasuralom mártírja
1958 Haraszti Emil zenetörténész, zenekritikus, 1920–27-ben a Nemzeti Zenede igazgatója
1978 Belák Sándor mezőgazdász, akadémikus
1988 Hal Aschby Oscar-díjas amerikai vágó, filmrendező
1993 Ilosvay Katalin színművész, versmondó, érdemes művész
1998 Forrai Miklós Liszt Ferenc-díjas karnagy
2003 Alan Bates angol színész
2004 Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
2007 Benazir Bhutto pakisztáni politikus, a muzulmán világ első miniszterelnöknője
2009 Vekerdi László Széchenyi-díjas irodalom- és tudománytörténész
2013 Hanry francia egyensúlyozóművész, akrobata
2015 Haskell Waxler Oscar-díjas amerikai operatőr
2016 Carrie Fisher posztumusz Grammy-díjas amerikai színésznő
2022 Szöllősi Imre olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok kajakozó
A képen Bessenyei Ferenc színművész a Szophoklész Elektra című drámájából készült tévéjáték felvételén az MTV stúdiójában. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
