Ezüstérmes lett a magyar gimnazista az amerikai tudományos világversenyen

Ezüstérmet szerzett Vida Ákos, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója az Ohióban rendezett ifjúsági tudományos versenyek világbajnokságán – közölte a Magyar Innovációs Szövetség.

Vida Ákos a háromdimenziós (3D) nyomtatási technológiák fejlesztésével ért el sikereket a hazai innovációs versenyen, ezzel a projektjével indult az Amerikai Egyesült Államokban megrendezett világversenyen is.

A 3D-nyomtatásnak gyakori problémája a nyomtatott rétegek közötti kötések gyengesége. A Vida Ákos által kifejlesztett módszer lényege a 3D-nyomtató fúvókájának speciális mozgatása, amellyel a fúvóka gyakorlatilag „összecsípi” a két lerakott réteget, ismét felmelegítve és jobban összeolvasztva azokat.

Vida Ákos már a pénteki döntőt megelőző napon is magára vonta a zsűri figyelmét, és elhozta az Auto Care Association ötezer dolláros (mintegy 1,8 millió forint), valamint a Patent and Trademark Office Society ötszáz dolláros (mintegy 180 ezer forint) különdíját.

A Magyar Innovációs Szövetség által szervezett magyar delegáció másik magyar versenyzője Raposa Bálint, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákja volt, aki kategóriájában a zsűri dicséretében részesült.

Az International Science and Engineering Fair (ISEF) a világ minden tájáról közel ezernyolcszáz középiskolás diákot fogadott. Az Ohio állam Columbus városában található Greater Columbus Convention Center ad helyszínt a 75 éve minden évben megrendezett innovációs világversenynek, amelyen több mint hatvan országból 22 tudományos és mérnöki kategóriában versenyeznek a diákok.

Az összesen több mint kilencmillió dollár (mintegy 3,2 milliárd forint) összértékű díjak között értékes ösztöndíjakat és különdíjakat is kiosztanak, a kategóriák győztesei pedig egyenként háromezer–ötezer dollár értékű Grand Awardban részesülnek. Ezek mellett csaknem ötven szakmai szervezet ad át különdíjakat.

Ez is érdekelheti

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

PREMIER: megérkezett a Kék Cetli második évadának első epizódja

Hogyan határoznak meg minket az emlékek, amelyeket mélyen elraktározunk magunkban? Többek között erre a kérdésre is válaszolnak dr. Farkas Levente András vendégei a Kék Cetli második évadának első epizódjában.

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Dr. Egyed Balázs: Amit ma magyarságnak nevezünk, az egy évszázadok alatt formálódó genetikai kompozíció

Génhibák, betegségekre való hajlamok és a magyarság története: a biológust és igazságügyi genetikus szakértőt kérdeztük a DNS-ünkben kódolt titkokról.