Nemzetközi szerződés az Adria kőolajvezeték megépítéséről – 1974

A Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia által aláírt egyezmény aláírók általi célja a szovjet szállításokat ellensúlyozandó arab olajbeszerzés lehetővé tétele volt. A Szovjetunió nem gördített akadályokat a megegyezés elé, mert számára ez a vezeték a világpiacok elérésének egyik újabb lehetőségét jelenthette, azaz a vezeték ellentétes irányú használatában gondolkodott.
Az 1974-ben aláírt Adria Kőolajvezeték Egyezmény értelmében 1978-ra megépült a horvátországi Omisaljból induló, évi 10 millió tonna kapacitású vezeték, mely egyben összeköttetést teremtett a Barátság kőolajvezeték-rendszerrel. A csővezeték Berzence mellett lép át Magyarország területére és Százhalombattánál ér véget. Az Adria vezetéken kezdetben iraki és iráni kőolaj érkezett, de ez – részben a magasabb tranzitdíjak miatt – nem váltotta ki a szovjet, majd orosz importot. Csehszlovákia felé tranzitszállítások is történtek az Adria és a Barátság I. vezetéken keresztül. A délszláv háborúk idején a vezeték üzemeltetése szünetelt, azóta a szállítások rendszertelenek. 1978-ra alakult ki a ma is létező, összesen 850 kilométeres magyarországi kőolaj-vezetékrendszer, amelynek kapacitása ma is bőségesen elegendő az ország folyamatos és biztonságok kőolaj-ellátásához. (Az évtizedekkel korábban előre jelzett nagyarányú kereslet-növekedés nem következett be.)

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; MOL honlapja)

Beszédes József születésnapja – 1787

A mezőgazdasági vízépítés és vízszabályozás kiemelkedő tudású művelője, BESZÉDES JÓZSEF (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.) tanulmányait az egri Teológián kezdte, majd a pesti Tudományegyetemen filozófiát, a Mérnöki Intézetben műszaki tárgyakat tanult. Gyakorlati tevékenységét 1811-ben a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kezdte, majd az Esterházy család uradalmi mérnökeként végzett vízrendezési munkálatokat. 1816 és 1825 között a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöke. 1820 és 1825 között a Duna baja-bátai szakaszának árvízvédelmi vonalát építi ki; ezzel mintegy 160 000 hektár ármentesítése valósul meg, és lehetővé válik a Sárköz gazdasági felemelkedése. Jelentős munkája 1833 és 1840 között az Arad megyei Fehér-körösi Nádor-malomcsatorna, első ipari célú csatornánk. Tervet készített egy többcélú Duna–Tisza-csatornára. Széchenyi kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a csatorna megépítéséről és részvénytársaság alakult a kivitelezésre. A tervet ért támadások miatt azonban a vállalkozók visszavonultak és a nagyvonalú műszaki terv nem valósult meg.
Beszédes József úttörő munkát végzett a Balaton vízszintjének szabályozása terén; a Balaton megmentőjeként is emlegetik. Jelentősek a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó tervei. Nagy szerepe volt a Tisza-szabályozás megkezdésében.
1848-49-ben a pest-szolnoki Magyar Középponti Vasút igazgató mérnöke lett, megszervezte a vasút járműjavító műhelyét.
Szerteágazó mérnöki tevékenysége mellett a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője is volt, valamint a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

Egyed László születésnapja – 1914

EGYED LÁSZLÓ (Fogaras, 1914. február 12. – Budapest, 1970. július 11.): geofizikus, egyetemi tanár, a magyar űrkutatási és földmágnesességi vizsgálatok kezdeményezője és irányítója. Matematika–fizika szakos tanári és matematikából doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett, utána kezdte meg munkáját a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) geofizikai osztályán (1940–1950). 1949-ben megbízták a geofizikai tanszék megszervezésével, 1951-ben ugyanott docens, 1956-ban tanszékvezető egyetemi tanár volt. Mint matematikus főként halmazelmélettel foglalkozott. Geofizikusi pályája a gravitációs és földmágneses mérések eredményeinek korszerű értékelésére vonatkozó kutatásokkal indult. Tanulmányaiban 1953-tól elsősorban a Föld tágulására vonatkozó elméletét ismertette. A tágulás mértékét több, egymástól független módszerrel határozta meg és eredményül ugyanazt a nagyságrendet kapta. Tanszékén indult meg Magyarországon a Föld fizikájának szervezett kutatása. Létrehozta az új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, megindította a hazai paleomágneses kutatásokat, továbbá a gravitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatokat. Az Űrkutatási Kormánybizottság tagja, ezen belül a Fizikai Munkabizottság elnöke, a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) héttagú elnöksége tagja, és a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar bizottságának titkára volt, továbbá több nemzetközi geofizikai társaságban és szervezetben tevékenykedett. A Magyar Geofizikusok Egyesületének egyik alapítója és társelnöke volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Windisch Richárd születésnapja – 1872

WINDISCH RICHÁRD (Győr, 1872. február 18. – Budapest, 1943. május 18.): agrokémikus, szakíró, a műtrágyázás kérdéseinek szakavatott elemzője. 1895-től a kassai gazdasági- tanintézetben tanársegéd, 1898-ban a magyaróvári gazdasági akadémiához került, onnan 1900-ban Keszthelyre helyezték át segédtanárnak, majd keszthelyi akadémiai tanár volt. A különböző takarmányok elemzésével és tápanyagfelvételükkel foglalkozott. Szakcikkei főként a Kísérletügyi Közleményekben, a Természettudományi Közlönyben és a Magyar Chemiai Folyóiratban, műtrágyázási cikkei a Mezőgazdasági Szemlében jelentek meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)