Budapest felszabadulásának napja – 1945

1945. február 13-án véget ért Budapest ostroma és a főváros német megszállása. Erre emlékezünk BUDAPEST FELSZABADULÁSÁNAK NAPJÁn.

Brassai Sámuel születésnapja – 1800

A sokoldalú erdélyi tudós, BRASSAI Sámuel (Torockó, 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) unitárius lelkész apja felügyeletével, az önképzés módszerével tanult gyermekkorában; csak 13 éves korában került nyilvános iskolába. Később arisztokrata családoknál nevelősködött, majd 1837-ben a kolozsvári unitárius kollégium filozófia tanára lett. 1848-49-ben lelkesen szolgálta a forradalom és szabadságharc ügyét, ezért annak leverése után egy ideig bujdosnia kellett – juhásznak állt. 1860-ban az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatójává választották. 1872-ben az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem „elemi mathesis” tanszékének élére nevezték ki. Csak 84 éves korában vonult nyugdíjba.
Sokoldalúságára jellemző, hogy művelte a botanikát, mennyiségtant, nyelvtudományt – még szanszkrit nyelvet is tanított – , logikát, közgazdaságtant és pedagógiát. A különböző szakágakról általában elemi szintű tankönyveket, ismeretterjesztő műveket írt. Jelentősek voltak oktatási és nevelési reformtörekvései.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)

Weinek László születésnapja – 1848

A csillagászati fényképezés úttörője, WEINEK LÁSZLÓ (Buda, 1848. február 13. – Prága, 1913. november 14.) német ajkú szülők gyermeke volt, de a budai magyar nyelvű főgimnáziumot olyan sikeresen végezte el, hogy Eötvös József alapítványának ösztöndíjával folytathatta tanulmányait a bécsi egyetemen. Matematikát, fizikát és csillagászatot hallgatott és élénken érdeklődött az akkor újdonságnak számító fotografálás iránt. 1873-ban éppen speciális fényképészeti ismeretei okán hívták meg a német birodalmi Vénusz-átvonulás megfigyelő expedícióba. A Vénusz bolygó napkorong előtti átvonulásáról 1874. december 9-én 61 jól sikerült fényképet készített és ezeket ő is dolgozta fel már a lipcsei obszervatórium munkatársaként. Mivel itthon nem nyílt számára munkalehetőség, 1883. október 1-jén elfogadta a prágai Császári és Királyi Csillagvizsgáló meghívását az igazgatói székbe. Ugyanakkor a prágai egyetem csillagászattan professzorává is kinevezték.
Első tanulmányai a fényképezéssel végzett csillagászati pozíció meghatározások pontosságára és a fotografikus műszerek optikai pontossághatáraira vonatkoztak. Bebizonyította, hogy a csillagok fotografikusan meghatározott pozíciói egyenértékűek a vizuális mérésekkel.
Prágában megkezdte a Hold felszínének térképezését. Fényképezés és rajzolás kombinált alkalmazásával 200 részletlapból álló, mintegy 3,3 méter átmérőjű holdtérképet készített. Módszerét az 1960-as években az űrutazásokhoz készített holdtérképek szerkesztésénél elevenítették fel. A prágai obszervatórium 1889-ben csatlakozott a pólusingadozás nemzetközi megfigyeléséhez. Emellett Weinek értékes bolygó- és meteormegfigyeléseket is végzett. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, mindvégig magyarnak vallotta magát, számos cikkét először magyarul írta, magyar folyóiratokban közölte. Nevét az 1930-as években egy holdkráter elnevezésével örökítették meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Quittner Zsigmond születésnapja – 1859

A magyar szecesszió egyik gyöngyszeme, a Gresham-palota tervezője, (Vágfalvi) QUITTNER Zsigmond (Pest, 1859. február 13. – Bécs, 1918. október 25.) tanulmányait a müncheni műegyetemen végezte. Építészi munkásságát 1880-ban kezdte Budapesten. Nevezetes épületei: a volt Megyeri-palota (Andrássy út 12.), a Mentők Székháza (Markó u. 22.), a volt Fasor Szanatórium (jelenleg a Belügyminisztérium Központi Kórháza, Városligeti fasor 9–11.), a Gresham-palota (Vágó József és László közreműködésével; Roosevelt tér 5.), és utóbbi szomszédságában a volt Kereskedelmi Bank (ma Belügyminisztérium). Épületei szecessziósak illetve eklektikusak. A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöki tisztét töltötte be.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Budapest Lexikon)

Török Aurél születésnapja – 1842

TÖRÖK AURÉL, Ponori Thewrewk (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.): orvos, egyetemi tanár, antropológus, koponyamérő szerkezet megkonstruálója, magyar történelmi személyek és a honfoglaló őseink antropológiai kutatója.
Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. 1867–69-ben a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869-től a kolozsvári orvos-sebészeti akadémián az elméleti orvostan tanára, majd annak egyetemmé alakulása után, ugyanott 1872–81 között az élettan egyetemi tanára volt. 1881–1912 között a budapesti egyetem bölcsészeti karán felállított embertani tanszék tanáraként dolgozott. A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója, idegen nyelveken (főleg németül) megjelent nagyszámú tudományos dolgozata, valamint az általa szerkesztett koponyamérő (craniometer) alapján neve külföldön is jól ismert. A darwinizmus korai híve volt. Embertani méréseket végzett tudományos működésének időszakában kihantolt történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Domony Móric születésnapja – 1872

DOMONY MÓRIC (Budapest, 1872. február 13. – Budapest, 1944. (?)): a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR – „Mefter”) vezérigazgatója. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban a kereskedelemügyi minisztériumban kezdte pályáját. 1903-ban a MFTR vezértitkára, 1904-től ügyvezető igazgatója volt, majd 1921-től 1939-ig vezérigazgatóként irányította a vállalatot. A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának tagja, a Brassói Cellulózgyár elnöke volt. 1944-ben a nyilasok kivégezték.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)