Csáth Géza
Örkény, Csehov és Schiller receptre adtak kultúrát
1842. március 30-án hajtották végre az Egyesült Államokban az első érzéstelenítéses műtétet. Ennek emlékére az amerikai törvényhozás 1990-ben március 30-át az orvosok napjává nyilvánította. Hat kivételes írót mutatunk most be ebből az alkalomból, akik nemcsak az alkotás mesterei, de az orvostudományok terén is jártasak voltak.
Őszi levelek szüretről, szerelemről, megfázásról és függőségről
Feltettük a kérdést, mit csinált Ady, Petőfi, Csáth és társaik egy ugyanilyen őszi napon száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.
Szeptember 11-én történt
Ma ünnepli negyvennyolcadik születésnapját Varró Dániel József Attila-díjas költő, műfordító. Tizenkét évesen kezdett verselni, első önálló kötete, a Bögre Azúr 1999-ben jelent meg, azóta számos műfajban megmutatta már a tehetségét a hazai közönség előtt: versek, gyermekversek, színdarabok, valamint műfordítások fűződnek a nevéhez.
(Szép)irodalmi békák
A békák meglepően gazdag irodalmi örökséget hagytak a magyar költészetben és prózában: hol időjósként, hol költői képként, hol pedig ijesztő víziókban bukkannak fel.
Hat magyar film, amelyet Cannes-ban is nagyon szerettek
Nyakunkon a cannes-i filmfesztivál! Ez alkalomból hoztunk hat olyan magyar filmet, amely a francia Riviérán is bemutatkozott.
Weiner Leó művészetét választékos ízlés és biztos kéz jellemezte
Száznegyven éve, 1885. április 16-án született Budapesten Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek különösen a kamarazene-oktatás volt a szívügye. Weiner Leó a múlt századi zene konzervatív ágának volt a képviselője, aki a dallam és harmónia fontosságát hangsúlyozta.
Budapesti séta a 140 éve született Kosztolányi Dezső nyomdokain
Ó én szeretem a bús pesti népet címmel indít városnéző sétát Kosztolányi Dezső életének fontos budapesti helyszíneire március 29-én az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. A költő születésének 140. évfordulója alkalmából rendezendő eseményen Kosztolányi ifjúkorának éveit és szövegeit idézhetik majd meg az érdeklődők.
Február 13-án történt
1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.
Hogyan találkoztak magyar szerzőink a halállal?
Öngyilkosság, halálmenet, betegségek – így hagytak itt bennünket a kedvenc költőink és íróink.
Verselő pedagógussal és daloló folkrendőrökkel éltük túl a világvégét
A moziban világvégét néztünk, a Budapest Parkban rádiót hallgattunk, de a kastélyban is jót játszottunk e heti cikkeink tanúsága szerint.
Melyik szépirodalmi alkotónk volt vegyész, vagy vándorszínész?
Ki volt a könyvünket megíró és az oldalak mögé rejtőző személy? E kérdés nyomán gyűjtöttük egybe hat magyar alkotó polgári foglalkozását.
Szeptember 11-én történt
„Nem akartam erőszakosan, mindenáron ezt a pályát, viszont nagy őszinteséggel és lelkesedéssel vágytam rá, és sikerült” – nyilatkozta egy, a lapunknak adott interjúban Gallusz Nikolett színésznő, aki ma ünnepli születésnapját.
Február 13-án történt
„Csak egyet nem lehet / megértetni senkivel, / hogy semmit nem lehet / megértetni senkivel” – az idézet az ezen a napon elhunyt Tandori Dezső költőtől származik. Irodalmi tevékenysége mellett a madarak iránti szeretete is ismert: a sérült állatokat befogadta otthonába és gyógyította.
Mutatkozzunk be a városunknak!
Hicsik Dóra Szabadka épületeinek, s azok régi lakóinak barátja. Jó járni vele az utcákat, hisz biztos minden szegletről van egy jó története. Volt magyartanár, ám egy véletlennek köszönhetően rátalált igazi szakmájára, így lett könyvtáros. A véletlenek, mint mondja, meghatározták életét.
„Szabadkai vagyok” – mondták ők
Ha Szabadka híres szülötteit vesszük sorra, az első, aki eszünkbe juthat, valószínűleg Kosztolányi Dezső lesz. De mellette még sok polgára vált híressé a szecessziós Szabadkának, s nélkülük nem lenne ma a város az, ami. A teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhányat közülük.