Péter Rózsa születésnapja – 1905
A XX. századi magyar matematika nagy alakja, PÉTER RÓZSA (Budapest, 1905. február 17. – Budapest, 1977. február. 17.) egyformán kiemelkedőt alkotott kutatóként, pedagógusként és egy világsikerű matematika-népszerűsítő könyv szerzőjeként. Péter Rózsa 1927-ben szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet. Már igen fiatalon jelentős tudományos eredményeket ért el. Fő kutatási területe a rekurzív függvények, a kiszámíthatóság fogalmának elemzése lett. Munkájának egyik eredménye az volt, hogy az 1932-es zürichi nemzetközi matematikai kongresszuson tartott előadása alapján a fenti területet a matematika önálló ágának fogadták el. 1951-ben írta meg – német nyelven – a tárgykörben első, világsikert arató monográfiáját. 1952-ben védte meg Budapesten akadémiai doktori értekezését, elsőként a magyar matematikusnők közül. Munkásságának későbbi időszakában a rekurzív függvények szóhalmazokon vett általánosításai érdekelték. E vizsgálatainak a számítógépeknél számos alkalmazása van; ezekről közvetlenül halála előtt jelent meg második jelentős monográfiája.
Tanári tevékenysége is nagyon jelentős volt. Rövid ideig középiskolában tanított, majd megszervezte a budapesti Tanárképző Főiskola matematika tanszékét, melynek vezetője is lett, végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzoraként oktatta a jövendő matematika tanárokat. Nagy szerepe volt a középiskolai matematika oktatás reformjának kidolgozásában; gimnáziumi tankönyveket is írt.
Páratlan népszerűségre tett szert először 1945-ben megjelent, majd számos hazai és külföldi kiadást megért tudománynépszerűsítő könyve, a Játék a végtelennel. Ennek előszavában így ír: „A könyv a nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embernek szól: az irodalom, a művészet, a humánum emberének. Sok szépet kaptam arról az oldalról, most viszonzásul átnyújtom a matematikát. Hadd lássák meg: nem vagyunk olyan messze egymástól.”
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Zeneiskolából tánciskolába ment Medveczky Balázs, aki ezen a napon született 1993-ban. Ma leginkább a Vígszínház színészeként, számos sikerdarab – például a Pál utcai fiúk vagy A dzsungel könyve – szereplőjeként ismerjük, a belépőt a művészvilágba azonban a dobolás és a balett jelentette számára.
Február 17-én történt
1600 Rómában megégették a kopernikuszi világképet népszerűsítő filozófust, Giordano Brunót.
1753 Svédországban is bevezették a Gergely-naptárat.
1859 Madách Imre belefogott Az ember tragédiájának írásába, a munkát 1860. március 26-án fejezte be.
1901 Lejátszották az első magyar labdarúgó bajnoki mérkőzést Budapesten.
1904 A milánói Scalában bemutatták Puccini Pillangókisasszony című operáját, amely akkor csúfosan megbukott.
1933 Megjelent a Newsweek amerikai hetilap első száma.
1972 A bogárhátú Volkswagen 15.007.034 elkészült darabbal megdöntötte a Ford T-modell rekordját.
1979 Háború kezdődött Kína és Vietnam között.
1990 Csepelen megnyílt az ország első magánpatikája.
1996 Fellőtték az első amerikai kisbolygóműholdat, a NEAR Schoemaker űrszondát.
2022 Megszületett a legismertebb szabad enciklopédia, a Wikipédia magyar nyelvű változatának ötszázezredik szócikke.
Február 17-én született
1653 Arcangelo Corelli olasz zeneszerző
1740 Horace Bénédict de Saussure svájci orvos, az első alpinista
1781 René Théophile Hyacinthe Laennec francia orvos, a sztetoszkóp feltalálója
1874 Thomas J. Watson amerikai üzletember, az IBM cég első elnöke
1888 Otto Stern Nobel-díjas német–amerikai fizikus
1923 George Cushing brit nyelvész, a magyar nyelv és irodalom angliai népszerűsítője
1923 Buddy DeFranco amerikai jazzklarinétos
1925 Németh G. Béla Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, akadémikus
1931 Kondor Béla posztumusz Kossuth-díjas festő, grafikus
1943 Benkő Imre Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes és kiváló művész, a World Press Photo arany fokozatának nyertese
1948 Cserhalmi György Kossuth-díjas színész, a Nemzet Színésze
1954 Eperjes Károly Kossuth-díjas színész
1954 Rene Russo amerikai színésznő
1955 Mo Jen Nobel-díjas kínai író
1963 Michael Jordan amerikai profi kosárlabdázó, a sportág sokak szerint legnagyobb alakja
1968 Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, énekes, érdemes művész
1973 Fekete Attila Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes
1973 Ónodi Eszter Jászai Mari-díjas színésznő
1974 Edvin Marton hegedűművész
1991 Ed Sheeran angol zeneszerző, énekes
1991 Bonnie Wright angol színésznő
1993 Medveczky Balázs magyar színész
Február 17-én halt meg
1673 Jean-Baptiste Poquelin, vagyis Molière francia drámaíró
1788 Maurice Quentin de La Tour francia festő
1827 Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus, a neveléstörténet egyik legnagyobb alakja
1837 Sobri Jóska bakonyi betyár
1843 Gáti István nyelvész, író, az első magyar gyorsírási rendszer kidolgozója
1856 Heinrich Heine német költő, író és publicista
1916 Konkoly Thege Miklós csillagász, akadémikus
1919 Gottlieb Ferenc hídépítő mérnök
1939 Olgyai Ferenc festő, a szolnoki művésztelep egyik alapító tagja
1962 Bruno Walter német–amerikai karmester
1963 Rozsos István Jászai Mari-díjas színész
1977 Péter Rózsa Kossuth-díjas matematikus
1978 Nádassy László dramaturg, humorista, színpadi szerző
1982 Lee Starsberg amerikai rendező, színészpedagógus, Actors Studio elnevezésű színiiskolája számtalan színész karrierjét indította el
1984 Kacsó Sándor romániai magyar író, kritikus, újságíró
1998 Wass Albert író
2016 Andrzej Zulawski lengyel filmrendező
#eztörténtma
