Jeles napok

Február – Böjtelő hava – Télutó – Jégbontó hava

Jeles napok

Munkácsy Mihály születésnapja – 1844

MUNKÁCSY MIHÁLY (Munkács, 1844. február 20. – Endenich [Németország], 1900. május 1.) festőművész. Családja 1848-ban Miskolcra költözött. Szülei halála miatt 1850-ben Békéscsabára került; anyai nagybátyja, Reök István ügyvéd nevelte. 1855-től asztalosinas, 1858-től Nagykárolyban asztalossegéd volt. Betegsége miatt nagybátyjához költözött Gyulára. Szamossy Elek festőművész felfigyelt tehetségére: támogatásával és ajánlásával Munkácsy Mihály 1863-ban Pestre költözött, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet;. Festőbarátai segítségével 1865-től Bécsben, 1866-ban Münchenben tanult. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett. 1868-ban Düsseldorfban a német táj- és életképfestést tanulmányozta.

Önállósulásának első fontos emléke az Ásító inas című képe. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját. Ebből a korszakából ismertek népi tárgyú művei (Tépéscsinálók, 1871), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873).

1872-ben Párizsban telepedett le; de Marches báró özvegyével kötött házasságot. E korszak első nagyméretű műve a Milton (1878), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott, majd a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgotha (1883). Ekkoriban festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. 1896-ban tervezett hazatelepülését súlyos betegsége megakadályozta. 1897-től a németországi Godesbergben, majd Endenichben gyógyintézetben ápolták. Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, amellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója (1893, a budapesti Országház elnöki fogadótermében) már akadémikus vonásokat mutat. Önéletírását az 1880-as években kezdte franciául írni; életének 1848–1863 közötti időszakára emlékezik.

A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronba helyezése – 1919

A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén. A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához. Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába. Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött. 1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok, Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1994)

Feszl Frigyes születésnapja – 1821

FESZL FRIGYES (Pest, 1821. február 20. – Budapest, 1884. július 25.): építész, a magyar és az európai romantikus építészet egyik legjelesebb mestere. Tanulmányait állítólag Hild Józsefnél kezdte. 1839–41-ben a müncheni akadémián Klenze, Gärtner és Burklein tanítványa volt. Többször járt Olaszországban és Németországban. 1845 táján telepedett le végleg Pesten. 1845-ben a pesti Országháza pályázatán újszerű romantikus tervével általános elismerést és első díjat nyert, a terv azonban nem valósult meg. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, és Pesten a Nádor utcai Oszwald-házat (Nádor u. 22., 1846–51) és Pán Józseffel a kiskörúti volt London Szállót. Fő műve a hosszú és küzdelmes tárgyalások után 1859–64 között épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Mihály által készített Redut alapfalaira épült. Az építtető hatóságokkal való komoly összeütközései és a romantikától elforduló közízlés miatt a Vigadó felépítése után jelentősebb feladathoz már nem jutott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Schmidt Ferdinánd József születésnapja – 1791

SCHMIDT FERDINÁND JÓZSEF(Sopron, 1791. február 20. – Laibach, Ausztria, 1878. február 16.): rovartani kutató (entomológus), magyarországi barlangi rovarfajok felfedezője. Bécsben kartonfestést tanult. 1803-ban átvette szülei soproni üzletét. Utóbb Laibachban (Ljubljana) nyitott üzletet, majd visszavonult a kereskedéstől és a füvészet és a kertészet mellett főleg barlang- és rovartani kutatásokkal foglalkozott. Gazdag rovartani gyűjteménye volt; több, eddig ismeretlen barlangi rovart írt le: A barlangi változányról (Pest, 1863); Proteus angvinus (Pest, 1863); Több újonnan fölfedezett barlangi rovarról (Pest, 1863).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Storno Ferenc születésnapja – 1821

STORNO FERENC (Kismarton, 1821. február 20. – Sopron, 1907. január 29.): festő, építész, a magyar egyházi műemlékek legjelentősebb restaurátora. Eredeti foglalkozása kéményseprő volt. 1840–42-ben Münchenben festészeti és építészeti tanulmányokat folytatott. 1843–44-ben Bécsben Amerling tanítványa volt, közben itt is foglalkozott építészettel. 1846-tól Sopronban építész-, festő- és iparművészként dolgozott. Foglalkozott középkori régészettel is. Számos középkori magyar templomot restaurált (Sopron, Lőcse, Pannonhalma, Garamszentbenedek stb.). Mint a nazarénus irányhoz közel álló festő, főleg oltárképeket és freskókat készített. Gazdag műgyűjteményét, amely ma Sopron egyik idegenforgalmi érdekessége, utódai örökölték.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon. MEK)

Február 20-án történt

Ma lenne 56 éves Kurt Cobain, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású rockzenésze, a Nirvana frontembere. A mindössze 27 évet élt legendáról Brett Morgen készített filmet.

 

Február 20-án történt

 

1547 Angliában királlyá koronázták VI. Eduárdot, VIII. Henrik fiát.
1792 George Washington amerikai elnök aláírta az amerikai posta alapítólevelét.
1816 Rómában bemutatták Rossini A sevillai borbély című operáját.
1877 A Moszkvai Nagyszínházban bemutatták Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjét.

1933 Az amerikai Kongresszus elfogadta az alkoholtilalomnak véget vető törvényt, amely a szövetségi államok ratifikálása után, 1933. december 5-én az alkotmány 21. kiegészítéseként lépett hatályba.

1960 Szentesen felavatták a 20 kilowattos televízió-adóállomást, ezzel az ország délkeleti része is bekapcsolódott a televíziós hálózatba.

1962 John Glenn első amerikai űrhajósként megkerülte a Földet a Friendship–7 űrhajóval.

1985 Felavatták a Finta József tervezte Budapest Kongresszusi Központot.
1996 Polgár Zsuzsa első magyarként szerzett sakkvilágbajnoki címet.

2010 Technikai Oscar-díjat vett át a Colorfront magyar cég a Lustre fényelő program kidolgozásáért és fejlesztéséért Los Angelesben.
2018 Az Országgyűlés a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át annak emlékére, hogy a Tordán tartott erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án a világon először biztosította törvényben a vallásszabadságot.

2020 Azonosították az első olaszországi Covid-beteget a lombardiai Codognóban. Olaszországban 2021-től ez a nap a fehér köpenyesek napja.

 

Február 20-án született

 

1523 Jan Blahoslav cseh író, történetíró, aki cseh nyelvre fordította a Bibliát
1729 Fjodor Grigorjevics Volkov orosz színész, színigazgató, az „orosz színház atyja”

1808 Pöltenberg Ernő honvédtábornok, aradi vértanú

1821 Feszl Frigyes műépítész
1844 Munkácsy Mihály festőművész
1844 Joshua Slocum kanadai–amerikai vitorlázó, az első, aki szólóvitorlással megkerülte a Földet
1886 Kun Béla kommunista politikus, a Tanácsköztársaság vezetője
1904 Róna Emmy grafikus, festő, érdemes művész
1911 Énekes István olimpiai bajnok ökölvívó
1925 Robert Altman tiszteletbeli Oscar-díjas amerikai filmrendező
1927 Sidney Poitier Oscar-díjas amerikai színész, filmrendező
1929 Lantos Ferenc Kossuth-díjas festőművész
1931 Hager Ritta Kossuth-díjas textilművész, a nemzet művésze
1938 Ágotha Margit Munkácsy Mihály-díjas grafikus
1939 Csikai Márta Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1958 Gyöngyössy Zoltán Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész
1966 Cindy Crawford amerikai szuprmodell
1967 Kurt Cobain Grammy-díjas amerikai rockzenész, a Nirvana együttes vezetője
1988 Rihanna Grammy-díjas barbadosi énekesnő

Február 20-án halt meg

 

1778 Laura Bassi, az első nő, aki európai egyetemen doktori címet szerzett és az első, aki professzori kinevezést kapott
1790 II. József Habsburg-házi magyar király és német-római császár, a „kalapos király”
1864 Zipser Keresztély András geológus, természettudós

1966 Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, balettpedagógus

1973 Szigeti József hegedűművész, zenepedagógus

1978 Lakatos Vince filmrendező, író, érdemes és kiváló művész
1984 Zsebők Zoltán Kossuth-díjas orvos, radiológus

1993 Ferruccio Lamborghini olasz autógyáros

2002 Both Béla rendező, színművész

2005 Hunter S. Thompson amerikai író, újságíró
2014 Berényi Gábor Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész, a Játékszín igazgatója (10 éve)

2018 Nemes László író, műfordító

2019 Kautzky József Jászai Mari-díjas színész

 

#eztörténtma