fbpx

Februárban startol a Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program

A „Fényeddel világítsd városod!” mottót választotta Temesvár, amely 2023. január 1-től Veszprém és a görögországi Elefszína mellett viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A fény különleges jelentéssel bír a „szikrák városában”, ott, ahol Európában elsőként vezették be az izzólámpás, elektromos közvilágítást, és ahol 1989-ben kipattanhatott a kommunista diktatúra elleni forradalom mindent beragyogó szikrája.

Az Egyesülés (Dóm) tér és a katolikus Szent György-székesegyház

Temesvár fényfesztivállal kezdte az új évet, hogy jelezze: idén Európa kulturális fővárosa lesz. A fény az egész év eseményeit végigkíséri, hogy a közös utazás során a fáklyaként világító egyéniségek erejét és szenvedélyességét mutathassák be a közösségnek, így motiválva tagjait, hogy eddig rejtve maradt energiaforrásaikkal kapcsolódjanak be a Béga-parti város életébe. A helyi és a Temes megyei önkormányzat arra is számít, hogy a bánsági nagyváros Európa kulturális fővárosaként idén a korábbi háromszázezer turistához képest legalább kétszázötvenezerrel több látogatót fog vonzani, és azok, akik szívesen felfedeznék, legalább egy éjszakát Temesváron töltenek majd.

Laczkó-Dávid Ramónát, a kulturális főváros projekt koordinátorát a kínálatról kérdeztük. Az eseménysorozat üteme intenzív lesz, tudtuk meg tőle:

átlagosan heti harminc, azaz napi négy eseményre számíthatnak a látogatók, a kiemelt programok és a kapcsolódó kulturális események helyszínei pedig több városrészre is kiterjednek majd.

2023 több mint egy tucat, a barokktól a rockig terjedő zenei műfajban szervezett fesztivált tartogat a nyári hétvégékre, és több mint 15 tematikus fesztivál is lesz. A program a kulturális események széles spektrumát vonultatja fel a brüsszeli Singing Moellenbeek gyermekkórus előadásától a manchesteri Chameleon Company tánctársulatéig. A város olyan neves formációkat fog vendégül látni, mint a Rimini Protokoll színházi társulat, a kölni WDR Sinfonieorchester vagy a Belfast Ensemble zeneművészeti társulás. Több mint kétezerötszáz romániai és külföldi művész érkezik, köztük két irodalmi Nobel-díjas: Orhan Pamuk és Olga Tokarczuk.

Az utóbbi ötven év legnagyobb Brâncuşi-kiállítását is idén nyitják meg.

A projektkoordinátor elmondta: az Európa kulturális fővárosa cím lehetővé tette Temesvár számára, hogy új tereket, például a korábbi mozik épületeit is bevonja a kulturális körforgásba. Az önkormányzat által felújított Victoria moziban például már ma is folyamatos a programkínálat: művészfilmeket és független színházak előadásait láthatja a közönség. Az önkormányzat más eseményhelyszínekkel együtt hasonlóképpen fogja a programsorozatba bevonni a Multiplexity művészeti, technológiai és élményközpontot, a Mária Terézia-bástyát és a Stefánia-palotát.

A Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa kulturális programsorozat nyitónapjain, február 17-e és 19-e között egy sor romániai és európai kortárs művész újfajta megközelítésben mutatja be a város központi tereit és fő útvonalait.

Az ötven esemény egyike Dan Perjovschi performer művészeti gesztusa lesz egy muzeális villamoson, és olyan alkotásokra is számítani lehet, amely a látogatókban várhatóan különböző történeteket idéz fel vagy gondolatsorokat indít el. A kortárs művészeti kiállítások áprilisig látogathatók, a nyitó három nap pedig Lajkó Félix & Volosi koncerttel zárul február 19-én.

„A Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa címet a fejlődés ugródeszkájának tekintjük. Azt szeretnénk, hogy a város ezáltal elnyerje méltó helyét Európa kulturális térképén. A projektközpont 2022-ben közel két és fél millió eurós finanszírozási keretet biztosított a projekt előkészítésére, de természetesen más temesvári intézmények is tesznek erőfeszítéseket. A cél tehát a kulturális szolgáltatók kapacitásának fejlesztése annak érdekében, hogy minél szélesebb legyen a programkínálat, hiszen ez lendületet adhat a város kultúrán keresztül való fejlődésének” – fogalmazott Ramóna.

Már tavaly is értékes művészeti-kulturális programokat élvezhettek a temesváriak, de az idei esztendő még mozgalmasabbnak ígérkezik. A színházi előadások, fesztiválok, kortárs művészeti kiállítások gyakran átlépik majd az előadó- és kiállítóterek küszöbét, és köztereken, történelmi jelentőségű épületek udvarain, kevésbé ismert városrészekben, vagyis a lakosokhoz közelebb fognak zajlani – árulja el aztán, és Temesvár rendkívüli szépségének felfedezésére, utcáról utcára, épületről épületre való bejárására biztatja a városlakókat és a látogatókat. A kulturális programokat úgy építették fel, hogy a kevésbé ismert városrészekbe csalogassák velük a megszokott közegükből ritkán kimozduló temesváriakat.

Ramóna a multikulturalizmust nevezi meg a város előnyeként, és jelzi, hogy a magyar közösség is jelen van a Temesvár 2023 központi projektjeiben. A hivatalos program kínálatában egyelőre a Csiky Gergely Állami Színház intézményéhez köthető, Párhuzamos város című trilógia szerepel. 

„Temesvár komplex, korszerű értékeken alapuló, hosszú távú stratégiát dolgozott ki, nehéz, de nemes  feladatot választott” – véli Takács Gyöngyi, a projektközpont munkatársa, aki 2007-ben a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa projektben is tapasztalatot szerzett már. Felidézte, hogy Nagyszebennek – amely Romániában elsőként szerezte meg a kulturális főváros címet – az épített örökség kiemelésére irányult a stratégiája, és a közös ünneplésre helyezte a hangsúlyt. A temesvári eseménynaptárba ezzel szemben olyan előadások kerültek be, amelyek szűkebb rétegeket céloznak meg, a cél pedig a kulturális szolgáltatók fejlesztése.

„Nagyszebenben erősödött a kulturális és helyi identitás. Minden szebenit büszkeséggel töltött el, hogy olyan városban él, ahol a csapból is az éppen aktuális nemzetközi kulturális élet legnagyobb hírességeinek előadásai, koncertjei zajlanak. Mindenki megosztotta örömét a rokonaival, barátaival, és szívesen látta őket vendégül, bemutatta nekik a frissen felújított városközpontot. Erősödött az egészséges lokálpatriotizmus, a civil szervezetek az anyagiaknak is köszönhetően a legkomolyabban vették eseményszervező szerepüket. Óriási tapasztalatot, gyakorlatot és tudást szereztek eseményszervezés terén, amely a mai napig kamatozik” – véli Gyöngyi.

Azt is eredménynek tekinti, hogy 2007-ben sikerült feltenni Nagyszebent a „kötelező” turisztikai célpontok térképére. Hasonló hozadékot remél a temesvári rendezvénysorozattól. Arra számít, hogy a temesváriak kultúrához való viszonya megváltozik idén. Erősödik a minőség iránti igény, és a kulturális programokon való részvétel a színházat, koncerttermet korábban csak ritkán látogatók számára is életstílussá válik.

A Lajkó Félix és a Volosi koncertjével záruló megnyitó programjait itt lehet böngészni.

Fotók: Beliczay László/Kultúra.hu 

A rovat további cikkei