Ferenc pápa a klímavédelem szószólója is volt
Cselekvésre és párbeszédre buzdított a klímavédelem kapcsán, enciklikájában pedig rámutatott a környezeti és társadalmi válságok közös gyökerére is.
Amikor 2013-ban Jorge Mario Bergoglio a Ferenc nevet választotta, már ekkor jelezte, milyen irányba kívánja vezetni a világ több mint 1,2 milliárd katolikus hívőjét. Assisi Szent Ferencre utalva – aki a természetet Isten tükrének tekintette – új pápai névválasztása egyértelmű üzenet volt: a természetvédelem és a teremtett világ iránti felelősségvállalás kiemelt szerepet kap majd pápaságában.
A Föld napja előtti napon, 2025. április 21-én elhunyt Ferenc pápa tizenkét éves egyházfői működése során valóban a globális klímavédelmi mozgalom egyik erkölcsi alakítójává vált. Míg a politikusok jórészt technikai és gazdasági szempontból közelítik meg az éghajlatváltozás kérdését, Ferenc az emberi szenvedésre, társadalmi igazságtalanságra és erkölcsi felelősségre helyezte a hangsúlyt.
– fogalmazott egy klímacsúcson, az ökológiai pusztítást pedig strukturális bűnnek nevezve.
A pápa legnagyobb hatású megszólalása a 2015-ben kiadott Laudato Si’ kezdetű enciklika volt, amelyben összekapcsolta a környezeti és társadalmi válságokat. Rámutatott, hogy nem két különálló problémáról van szó, hanem egy közös gyökérrel rendelkező, komplex válságról. A klímaváltozás hatásai a legszegényebbeket sújtják leginkább, ezt Ferenc élesen bírálta, és az igazságtalan gazdasági rendszerek kritikáját sem kerülte meg. A dokumentum nemcsak a katolikus világot, hanem a nemzetközi klímapolitikát is befolyásolta: a párizsi klímaegyezményt megelőzően jelent meg, és több diplomatára is inspirálóan hatott. John Kerry, az Egyesült Államok volt klímaügyi megbízottja szerint Ferenc „az egyik legerőteljesebb hang volt, aki a cselekvés mellett szállt síkra”.
A pápa aktív szerepet vállalt abban is, hogy hidakat építsen a klímavédelmi mozgalom szereplői között. A Vatikán az évek során szinte kötelező állomássá vált a nemzetközi klímakonferenciák kulcsszereplői számára – Ferenc fogadta Greta Thunberget, tárgyalt olajipari vezetőkkel, és több alkalommal zárt ajtók mögött is próbált előrelépést elérni. 2018-ban például az ExxonMobil, a BP és a Shell vezetőit is fogadta, a találkozót követően pedig egyes résztvevők nyilvánosan elismerték, hogy a globális felmelegedés sürgető kihívás.
Természetesen az egyházon belül sem fogadta mindenki lelkesedéssel Ferenc környezetvédelmi programját. Egyes konzervatív csoportok, különösen olyan régiókból, ahol jelentős fosszilis energiaforrások vannak, azt állították, hogy a környezetvédelem nem tartozik az egyház hatáskörébe. Ennek ellenére Ferencnek sikerült a klímakérdést beemelnie a katolikus diskurzus fősodrába.
Öröksége megkerülhetetlen, a Nobel-békedíjas klímaaktivista, Al Gore szavaival: „Áldás, hogy Ferenc pápa közöttünk volt.”
A cikk forrása itt olvasható.
