Film
Udvaros Dorottya és Blaskó Péter bebizonyítja, sohasem késő megállítani az időt
Az Ők tudják, mi a szerelem című tévéfilm premierje június 13-án lesz a MOZG.GO fesztiválon Veszprémben, az alkotás országos tévépremierje ősszel lesz a Dunán.
Fogjuk mi nézni ezeket a filmeket háromszáz év múlva?
Cakó Ferenccel, a homokanimáció mesterével a sáros Duna-homokról, a fájón hiányzó filmes múzeumról és az improvizációról is beszélgettünk.
A múlt, amely végleg sohasem múlik el
Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukcióját, Nagy Anikó Mária és Lukácsy György új filmjét rendhagyó szerkesztése, munkamódszere, a fikciós és a dokumentatív síkot eredeti módon keverő volta teszi izgalmassá. Meg az, hogy kivételes eltökéltséggel dolgozik a siker érdekében, majd a legsikeresebb módon vall kudarcot.
Sztálin fiatalságáról forgat filmet Georgiában Mundruczó Kornél
A The Revolution According to Kamo (A forradalom Kamo szerint) című film az Oscar-díjas lengyel filmrendező, Pawel Pawlikowski és Ben Hopkins forgatókönyvíró eredeti forgatókönyve alapján készül, amelyet Mundruczó állandó alkotótársa, Wéber Kata adaptált. A grúz nyelvű produkció felvételeit 2025-ben kezdik Georgiában – számolt be róla hétfőn a Variety.com.
A kis Valentinótól az Eldorádóig
Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, kiváló művész, a nemzet művésze június 4-én nyolcvanéves. Olyan legendás filmek fényképezése fűződik nevéhez, mint A kis Valentinó, A tanítványok, az Eldorádó vagy a megjelenése után azonnal betiltott Álombrigád.
Pescarában kapott első díjat a Kék Pelikan
A Cartoons on the Bay nemzetközi fesztiválon díjazták Csáki László animációs dokumentumfilmjét. A hazai mozikban már több mint 15 ezren látták az alkotást, amely legközelebb az animációk világelső seregszemléjén, az Annecy-i Fesztiválon versenyez.
Tizenöt filmes tanár, aki a mi életünket is megváltoztatná
Motiválnak, próbára tesznek: pedagógusnap alkalmából hoztunk tizenöt olyan alkotást, amelyek érzékletesen mutatják be a tanárok erejét.
Menzellel és Morriconével is dolgozott a munkatábort megjárt rendező
Száz éve, 1924. június 2-án született Debrecenben Böszörményi Géza Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, a magyar mozgókép mestere. Dokumentumfilmjei az egyéni és a kollektív emlékezet fontos lenyomatai, fikciós alkotásait pedig sajátosan groteszk hangvételük teszi különlegessé.
Nem ördög, de nem is szent Robin Williams ikonikus szerepében
Legszívesebben mi is felállnánk az asztalra, és a fiúkkal együtt harsognánk: „Ó kapitány, kapitányom!” Harmincöt éves a Holt költők társasága.
Rockabilly, autók és szakmai eszmecserék várhatók a Bujtor István Filmfesztiválon
Az idén 14. alkalommal látogatható Bujtor István Filmfesztivál 2024-ben új helyszínen, Keszthelyen várja az érdeklődőket. A találkozó szervezői a hollywoodi szuperprodukciókat vendégül látó Origo Filmstúdióban tartott sajtótájékoztatón ismertették a versenyprogramot és a kísérő rendezvényeket.
Leszakadt karral, porban és benzingőzben halad bosszúja felé Furiosa
Mindent elveszít, mégis rendületlenül halad előre, hogy beteljesíthesse sorsát a disztópikus sivatagban. A Furiosa a megalomán akciófilm magasiskolája.
Cirkuláló filmek, barátságos gejzír
Harmincéves a Cirko-Gejzír mozi, sokak kedves, otthonos, sőt családias hangulatú Duna-parti kuckója, amely kicsiny volta ellenére óriási hatással van a magyar filmkultúrára. Garancsi Ágnessel, az egyik menedzserrel és Balassa Péterrel, az alapítóval beszélgettünk.
Szexmunkásról szóló vígjáték nyerte az Arany Pálmát
Spanyol nyelvű musical, bizarr testhorror, elnyomott indiai nőkről szóló dráma és egy Iránból megszökött rendező is kapott elismerést Cannes-ban.
A színpadon klublevegőt teremtett, az Oscar-gálán Humphrey Bogartot győzte le
Százharminc éve született Lukács Pál, az egyetlen Oscar-díjas magyar színész, a legjobb férfialakításért járó Golden Globe-díj első nyertese.
Száz év után felbukkantak az Egri csillagok elveszett filmváltozatának eredeti darabjai
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének első filmes feldolgozását 1923-ban forgatták és még abban az évben Egerben mutatták be. A nagyszabású, csatajelenetekben – és a forgatás alatti botrányokban is – bővelkedő némafilmet a később világhírűvé vált Fejős Pál rendezte, aki feleségére, a kor ünnepelt színésznőjére, Jankovszky Marára osztotta a női főszerepet. Az eltűnt alkotás néhány darabkája véletlenül került elő a művésznő hagyatékából.
Pufók, ölelkező dinók, pacsizó szivárványok és mosolygó vírusok
Klement Csaba animációs tervező figurái kedvességet, játékosságot, optimizmust sugallnak, ám a cuki felszín alatt komoly mondanivaló lapul meg. Interjú.