Liszt Ferenc akkora sztár volt, hogy rajongói a borbélynál gyűjtögették a haját
215 éve született Liszt Ferenc, és 40 éve nyílt meg a terézvárosi Vörösmarty utcában a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont. Cselényi Máté zenetörténésszel, az intézmény igazgatójával beszélgettünk a ma is eleven Liszt-kultuszról, a múzeum múltjáról és jövőjéről.
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjti, feldolgozza a Liszthez és korához kötődő új dokumentumokat. Kerültek-e elő az utóbbi években olyan anyagok, amelyek árnyalják a Lisztről alkotott képünket?
Rengeteg dokumentum kerül elő a mai napig, hiszen Liszt olyan híres volt a maga korában, hogy aki kapott tőle valamit – akár kottát, emlékalbumot, hajtincset, levelet –, eltette emlékbe. Ezek aztán öröklődtek, és jórészt meg is maradtak. Ha valaki megnézi a nemzetközi aukciós katalógusokat, tapasztalhatja, hogy rendszeresen kerülnek elő Liszthez kötődő relikviák. És bár óriási életművel van dolgunk, az utóbbi években igazán szenzációs anyag Magyarországon nem került elő. Tavaly viszont feldolgoztuk az Országos Széchényi Könyvtárban található dokumentumokat – amelyek most online elérhetővé váltak –, és ezekben akadnak érdekességek.
Van olyan újabban feldolgozott dokumentum, amit izgalmasnak talált?
Igen, ott van Liszt úgynevezett levélvázlatkönyve, amibe anno bemásolta a fontosabb leveleit, hogy tudja, hogy kinek mit írt, és hogy mikor. Ilyen levelekből tudhatjuk meg például azt, hogyan lobbizott egy-egy tehetséges tanítványáért. És az is izgalmas, hogy mi az, amit kiküldött, és mi az, amit másképp írt a saját levélvázlatában.
A Zeneakadémia és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum mindig is törekedett Liszt-kéziratok és relikviák gyarapítására. Voltak-e az utóbbi években „nagyobb fogások”?
Tíz éve került elő hagyatékból egy nagyobb anyag, amit állami segítséggel sikerült megvásárolnunk. Ez aztán megjelent fakszimile kiadványban is. A Liszt-kéziratok olyan drágák, hogy ha aukciókra kerülnek, Magyarországnak kevés az esélye, hogy meg tudja venni ezeket. Amikor Liszt halálának évében,1886-ban Londonban járt, Viktória királynő rendelt egy büsztöt udvari szobrászától, a részben magyar és osztrák felmenőkkel rendelkező Joseph Edgar Boehmtől, aki megformálta Lisztet. Az ekkor készült büszt egyikét Malcolm Binns brit zongoraművész adományozta a múzeumnak 2024-ben. A restaurátorok vizsgálatai alapján ez lehetett a legjobb minőségű gipszöntvény az agyagmodellről készült változatok közül. Valószínűleg erről készítették a végleges márványpéldányt is.
Mi bizonyítja, hogy valóban Liszthez köthető egy-egy tárgy?
A kéziratok azonosítására megvannak a tudományos eszközök, ismerjük Liszt írásképét, ismerjük a papírok vízjeleit stb.
A Bösendorfer-zongorába pedig beleírták Liszt nevét. A levelek és egyéb feljegyzések alapján sok tárgyat tudunk azonosítani. A rajongók gyűjtöttek hajszálakat, de nem csak Liszttől: a 19. században ez bevett szokás volt. Előfordult, hogy amikor Liszt borbélyhoz ment, a rajongók követték, hogy felszedjék a haját. Az előkerült hajszálakat nem vetjük DNS-vizsgálat alá, mert azt feltételezhetjük, hogy aki annak idején egy hajtincsnek szelencét készíttetett, az már valószínűleg a rajongott ember eredeti haját tárolta benne.
Ha az az intézmény alapvető feladata, hogy Liszt egykori otthonát eredeti állapotban őrizze meg egykori szolgálati lakásában, akkor lehet-e ott bármiféle fejlesztés, interaktív modul?
Mivel lakásmúzeumról van szó, és Liszt ezekben a terekben élt, dolgozott, a helyszín maga is különleges, és mivel megvannak az eredeti tárgyak, megpróbáltuk rekonstruálni az eredeti enteriőrt. Fontos, hogy a hely szellemét ne áldozzuk fel az interaktív eszközök oltárán, hiszen a látogatók számára önmagában a hely különleges. De rendelkezésre állnak például audio guide eszközök, 18 nyelven hallható információk. Az adott múzeumi teret csak minimálisan megbolygatva, de minél több impulzust szeretnénk adni a látogatóknak. Vannak például külön foglalkozásaink, amelyek lehetőséget adnak az interaktív élményekre.
Előfordul, hogy a múzeumra hagyományozott hangszereket megszólaltatja valaki?
Annak idején az összes hangszeren játszott Jandó Jenő, ezeket az előadásokat rögzítettük is. Ugyanakkor már restaurálni kéne ezeket a műtárgyakat, mivel anyagi okok miatt az elmúlt 10-15 évben elmaradtak a felújítások.
A Bösendorfer íróasztali zongora igazi kuriózum. Néha azért kölcsönadják, vagy a tárgyak nem hagyják el a termüket?
Nemrég ért véget a Strobl Alajos-kiállítás a Képzőművészeti Egyetemen, és adtunk kölcsön Strobl-alkotásokat, de nem jellemző, hogy külföldre vitték volna a múzeum kincseit.
Hogyan vészelte át az épület Budapest ostromát, illetve az ötvenes évek eleji rekvirálásokat?
Amikor 1907-ben megnyílt a Liszt téri Zeneakadémia, az állam eladta a Vörösmarty utcai épületet. Csak 1986-ban nyílt meg itt újra a múzeum, akkor állították helyre a szocialista évek alatt szétdarabolt tereit. Az 1980-as évek elején a Zeneakadémia vezetése és a Liszt Társaság elérte, hogy a kulturális tárca visszavásárolja az ingatlant, és Liszt halálának a századik évfordulójára, 1986-ban elkészült a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont. Liszt számos kottát, személyes tárgyat, hangszert hagyott a Zeneakadémiára, amelyek aztán a múzeum állományába kerültek.
Mit lehet tudni a múzeumpedagógiai foglalkozásokról és a családi napokról?
A negyedévente megrendezett ingyenes családi napokra jellemzően kisiskolásokkal éreznek a szülők. A regisztrációk után tudjuk finomhangolni a program összeállítását. A múzeumpedagógiai programjainkat különböző korosztályokra bontva állítjuk össze, jellemzően általános iskolások és részben gimnáziumi csoportok számára akár külföldieknek is. Nagyon szeretik a gyerekek a Liszt Ferenc és az utazás, a Liszt és a kor divatja programjainkat. Vannak korhű ruháink, amiket felpróbálhatnak a gyerekek, de beszélünk a legyezők titkos nyelvéről is.
A jelenkor nagy karmesterei, zongoristái ugyanúgy szívükön viselik a Liszt-kultusz terjesztését, mint Ránki Dezső vagy Kocsis Zoltán?
Ki kell emelnünk Ránki Dezsőt, neki nemcsak maga Liszt, de a múzeum is a szívügye, születésnapi koncertjeinken is rendszeresen fellép. Intézményünk idén negyvenéves, az ünnepen is fellépett, és játszott Klukon Edit is, de Ránki Fülöp is rendszeresen játszik nálunk, a fiatalabb zenészek is sokat tesznek az intézményünk népszerűsítésért. A különféle Liszt-versenyek szintén segítik a Liszt-kultuszt továbbélését. A Zeneakadémia tanárai csak néhány kézfogásra vannak Liszt Ferenctől. Liszt tanította Thománt, aki tanította Bartókot… Budapesten átjárta a levegőt Liszt öröksége, hiszen ő volt a Zeneakadémia alapító elnöke, Erkel Ferenc pedig az igazgatója.
Amikor a múzeumban jártam, feltűnt, hogy a látogatók nagy része külföldi. Mely országokból érkezik a legtöbb vendég?
A látogatók nagy része külföldi, sok kínai, japán és amerikai látogatónk van, és sokan jönnek azokból az országokból, ahol megfordult vagy élt Liszt. Sokan jönnek Franciaországból, hiszen Liszt élt Párizsban, illetve szép számmal vannak német, olasz és osztrák turisták is.
Két éve vezetem az intézményt, ezalatt megdupláztuk a múzeum forgalmát. Vannak tehát eredményeink, és egyre több a hazai látogató is.
Készült Lisztről filmsorozat, és játékfilmek is forogtak. Ilyenekre számíthatunk a közeljövőben? Annak idején mennyire dobták meg ezek a produkciók a Liszt iránti érdeklődést?
Új filmről, sorozatról nem tudok, ahogy arról sem, hogy anno az 1982-es Lisztről szóló filmsorozat mennyivel növelte az ismertségét, de az biztos, hogy a kultusz elmélyítéséhez sokat tesznek hozzá ezek a dolgok. Például hogy a repterünket róla nevezték el, vagy hogy Kínában Liszt a tananyag része. Sokan leginkább az interneten keringő legendák miatt érdeklődnek Liszt iránt, de a múzeum célja nem lehet más, mint hogy hiteles képet nyújtson róla.
Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu