Lissák Tivadarról (1909–1967), a XX. század közepének vérzivataros időszakában élt gépészmérnökről csak fél évszázaddal halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt.
A Lissák Tivadar fotónaplója című kiállítás megnyitója július 25-én, csütörtökön 17 órakor lesz Kőszegen, a Táblaház utca 9-ben. Az ingyenesen látogatható 60 képes kiállítás szövegei magyarul és németül is olvashatók.
A Fortepanon posztumusz felfedezett fotós kiállítása szeptember 29-ig mindennap 10 és 19 óra között tekinthető meg.
Tamási Miklós, a 2010-ben alapított Fortepan alapító-szerkesztője az új kiállítótérről elmondta: négy évvel ezelőtt vásárolták meg a romos állapotú műemlék épületet Kőszegen. Olyan házat kerestek, ahol nemcsak lakni lehet, de egy fotógalériát is ki tudnak alakítani. Az épület mára lakható, és barátok, támogatók segítségével a kiállítótér is elkészült. Az épület földszintjén – Vidor Ágoston kárpitosmester volt műhelyének helyén – megszületett a Fortepan Fotógaléria.
A Fortepan alapító-szerkesztője elmondta: terveik szerint minden nyáron egy-egy szerzői vagy tematikus kiállítást hoznak létre az új helyszínen. A galéria szabadon látogatható lesz, a Táblaház utcai épület földszintjét megnyitják az utca felé, így bárki betérhet nézelődni, elmerülni az archív fotók világában.
A Virágvölgyi István kurátor által írt bevezető szerint Lissák Tivadarnak veleszületett tehetsége volt a fotózáshoz, gyönyörű képeket készített, amelyeket fél évszázadig csak a család láthatott. A fotós a zűrzavaros XX. század leghányatottabb időszakában élt, így sok érdekes élethelyzetet örökített meg 1934 és 1948 között – emeli ki a kurátor.
Lissák Tivadar nem lankadó kíváncsisága miatt nem csupán a bevett alkalmakkor, utazásokon vagy családi ünnepeken nyomta le az exponálógombot, de a műfajokat vegyítve készített fotókompozíciós gyakorlatot egy budapesti légoltalmi árokrendszerről vagy éppen divatfotónak is beillő csendéletet feleségének a Balatonban sétáló szüleiről - írta.
A kurátor kiemelte: a fotós mindig igyekezett a korszak jellemzőit is rákomponálni képeire, így a fővárosi polgári középosztály miliője mellett láthatók a katonatársakkal közös mókázások, a propagandaplakátokkal teleragasztott budapesti házfalak vagy a fotón ritkán megörökített Dávid-csillag a csillagos házak kapuján – mindez a Horthy-érából indulva a nyilas rémuralmon keresztül egészen a kommunista hatalomátvételig.
Az 1909-es születésű, harmadik generációs mérnökember Lissák Tivadar először a Siemens, majd az Elektromos Művek technikusaként dolgozott Budapesten. Emellett pedig autodidakta amatőr fotós volt, mindig a nyakában lógott a kamera. Munkája miatt sokat utazott, ezekre az utakra többször elvitte feleségét, Lengyel Máriát is, aki gyakran feltűnik képein. Az 1940-es évek közepétől fotóinak másik gyakori szereplője lett nevelt lánya, Bárdos Cecília.
Lissák az 1938-as eucharisztikus világkongresszustól kezdve rendszeresen készített politikai témájú képeket is. Fontos volt számára például a budapesti falragaszok megörökítése, a háborús agitáló és antiszemita plakátokat is nagy mennyiségben dokumentálta – írják a kiállítás bevezetőjében.
