shutterstock_2293285165.jpg

A túlfogyasztás világnapján kezdtek új dologba a fővárosi könyvtárosok

A túlfogyasztás világnapján, azaz július 24-én indított projekt keretében új, moduláris alkotóműhelyek jönnek létre európai közkönyvtárakban a fenntarthatóság és az innováció jegyében. A résztvevők közt ott van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) is.

A túlfogyasztás világnapján, július 24-én hivatalosan is elindul a Make-a-thek (teljes nevén: Modular Library Makerspaces for Heritage Crafts Innovation and Digitization = Moduláris könyvtári makerspace-ek az örökségi kézművesség innovációjáért és digitalizációjáért) elnevezésű nemzetközi projekt, amelyben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) is kiemelt partnerként vesz részt. A 2025–2027 között megvalósuló kezdeményezés célja, hogy a közkönyvtárakat olyan nyitott, befogadó és fenntartható közösségi terekké alakítsa, ahol a körforgásos divat, a kézművesség és a digitális alkotás új formái valósulhatnak meg.

A projekt keretében kilenc város, köztük Budapest közkönyvtáraiban jönnek létre moduláris makerspace-ek, azaz olyan korszerű, rugalmasan átalakítható alkotóműhelyek, amelyek eszközöket, tudást és programokat biztosítanak a helyi közösségek számára. A Make-a-thek a hagyományos kézműves tudást ötvözi a digitális gyártási technológiákkal a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a kulturális örökség megőrzése érdekében. A projekt minden elemében összhangban van az Európai Bizottság Új Európai Bauhaus (New European Bauhaus) című kezdeményezésével, melynek célja egy fenntartható, befogadó és esztétikus jövő építése a városokban és közösségekben.

Budapest könyvtára mellett a programban részt vevő közkönyvtárak között szerepelnek Barcelona, Berlin, Milánó, Helsinki, Reykjavík, Kranj, Antwerpen, Opole könyvtárai, Kijev és Zaporizzsja könyvtára is, valamint egy mobil alkotóbusz és több Európán kívüli partner is.

A projekt hozzájárul ahhoz, hogy a FSZEK „zöld hubként” működjön, ahol a körforgásos divat és az újrahasznosítás a mindennapi szolgáltatások részévé válik. A moduláris alkotóműhelyek új, kreatív könyvtári szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek ötvözik a kézművességet a digitális technológiákkal, például 3D nyomtatással vagy lézervágással. A projekt kiemelten kezeli a digitális írástudás terjesztését, különösen a hátrányos helyzetű közösségek körében, és a közös alkotás, tudásmegosztás és részvételi tanulás hozzájárul a társadalmi kohézióhoz és a generációk közötti párbeszédhez.

A projekt várható eredményei között szerepel egy nyíltan hozzáférhető tudástár, workshopok, pilot programok és közös tervezésű szolgáltatások létrehozása, amelyek más könyvtárak számára is adaptálhatók lesznek.

Ez is érdekelheti

A klímaváltozás új típusú felkészülést kíván a közgyűjteményektől

Pannonhalma értékei a magyar és az egyetemes kultúra, történelem kincsei – emelte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Pannonhalmi Főapátságban, sajtótájékoztatón.

Milyen kihívások előtt állnak a gyermek- és ifjúsági könyvtárak a digitalizáció korában?

Gyermek- és ifjúsági könyvtárak a digitális kor kihívásai közepette címmel rendezi meg a Könyvtárosok dolgozószobája könyvtárszakmai eseménysorozat tizedik rendezvényét az MNMKK OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár május 13-án az OSZK-ban.

Milyen szerep juthat a mesterséges intelligenciának a tudományos könyvtárakban?

Az MNMKK OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár április 29-én, az OSZK-ban rendezi meg a Könyvtárosok dolgozószobája könyvtárszakmai eseménysorozat A mesterséges intelligencia a tudományos könyvtárakban című kilencedik alkalmát.

Szabadulószoba a könyvtárban

A Széchenyi István Egyetem Könyvtára és Levéltára a megszokott szolgáltatások mellett számos élményprogrammal és családbarát kezdeményezéssel várja az érdeklődőket.