Andrea Sciotti elmondta, hogy napokig nem aludt az idegességtől, amikor a fúrófejek a Colosseumtól indulva végighaladtak az úgynevezett császári fórumok alatt, és a föld alatt utat vájtak Traianus császár diadaloszlopa alatt. „Rómában metrót építeni rendkívüli mérnöki feladat. Nem túlzás azt állítani, hogy az egész világon itt a legnehezebb metrót fúrni” – hangoztatta Andrea Sciotti.
Ami a föld alatti közösségi mobilitást illeti, az olasz főváros le van maradva az ország és Európa többi nagyvárosa mögött. Az első, B nevű metróvonalat Rómában 1955-ben nyitották meg, a másodikat, amelyet A-nak hívnak, 1980-ban, a harmadikat, vagyis a C vonalat pedig 2014-ben. Mostanáig mindegyik elkerülte a több ezer éves, egyedülálló ókori régészeti emlékekkel teli városközpontot, amely a Colosseumnál kezdődik, érinti a Forum Romanumot és a Capitolium dombját, és egészen a Velence térig halad.
Róma rendkívüli helyszínnek számít sajátos geológiai adottságai és egyedülálló régészeti öröksége miatt. Londonban vagy New Yorkban teljesen más feltételek között dolgoztak, ezért már a 19. század végén metrót tudtak építeni – jegyezte meg Andrea Sciotti. A fordulathoz a rendkívüli mérnöki technológiák alkalmazása vezetett, amelyeknek köszönhetően megkezdődött a C metró útvonalának meghosszabbítása új állomások kiépítésével.
Andrea Sciotti bejelentette, hogy decemberben megnyitják a Colosseum alatti új metrócsomópontot, és 2032-re tervezik a Piazza Venezia, vagyis a Velence tér közepén épülő állomás avatását.
A római önkormányzat tulajdonát képező metróépítési vállalat vezető mérnöke a külföldi tudósítókkal járta körbe az új megállók helyszíneit. Az óriási fúrófejek, amelyek a Shira és Filippa névre hallgatnak, jelenleg Traianus császár diadaloszlopáig jutottak el. Hangoztatta, hogy Rómában nem az alagútfúrás jelent nehézséget, mivel a szerelvények útja majdnem nyolcvanméteres mélységben halad. A kihívást a megállók kiépítése jelenti.
„Akárhol fúrunk le, az első tizenöt méteren lépésről lépésre kell haladnunk a speciális régészeti és műemlékvédelmi hatóság szakértőinek felügyelete alatt, ez igényel nagyon sok időt” – mondta a mérnök. Kifejtette, hogy a Colosseum és a Forum Romanum épületei csak a jéghegy csúcsai, Róma alatt láthatatlan régészeti örökség bújik meg.
A Velence tér alatt középkori falakat találtak, az ókori via Flaminia út szakaszát, amelynek két oldalán épségben megmaradt római üzlethelyiségek sorakoznak, valamint Hadrianus császár úgynevezett auditóriumát, amely kora egyetemeként volt ismert. Egy másik ponton egy teljes római villa és egy ókori kaszárnya került napvilágra, melyeket a metróállomás kiépítése során eredeti helyükön hagytak.
„A Colosseum és a Velence tér metróállomása bizonyítja, mekkora tudással vagyunk képesek ötvözni a mérnöki technológiát a kulturális örökség védelmével. Ezek nem egyszerű állomások, hanem múzeumi pólusok lesznek, ahol a mozgólépcsők ókori emlékek között haladnak majd” – tette hozzá.
A Velence téri metrómegálló több mint 600 millió eurós beruházást jelent. A következő lépés a Velence tértől az Angyalvárig haladó metróvonal kiépítése lesz, amelyre Róma főváros már kétmilliárd eurót különített el. A tervezett határidőt 2042-re tűzték ki. Ez természetesen azt jelenti, hogy a metróépítés miatt a következő húsz évben Róma belvárosában még nagyobb lesz a közlekedési dugó – jegyezte meg.
