„A prepper mozgalom egy gyűjtőfogalom: kiindulópontja Amerika volt, és eredetileg azokat az embereket jelöltük vele, akik tartottak attól, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kitör a háború, és erre az eshetőségre szerettek volna felkészülni. A túlélők azok voltak, akik konzerveket gyűjtöttek és a kertben bunkert ástak; az úgynevezett visszavonulók pedig általában környezeti katasztrófák esetén a nagyvárosok elhagyását készítették elő maguknak” – magyarázza a prepperség definícióját Vasárus Gábor. A geográfus kutató szerint a felkészültség nem drága hóbort, hanem a jövőben a felelősségteljes életvezetés kulcsa lesz.
Mint az epizódból kiderül, az Európai Unióban már létezik általános direktíva a készenlét szintjére vonatkozóan: azt ajánlják, legalább 72 órára elegendő „túlélőcsomaggal” rendelkezzenek a háztartások, hogy egy esetleges krízishelyzet esetén ezzel is segítsék a katasztrófavédelmet. „Ezek persze leginkább természeti eseményekre nyújtanak megoldást – ennek az ajánlásnak semmi köze nincs egy háborús helyzethez. Mégis mit csinálnánk: hozzávágnánk egy vagdalthús-konzervet egy T–90-es harckocsihoz?”
De mi jelentheti a legnagyobb veszélyt Magyarországon, milyen helyzetek alakulhatnak ki itthon, amelyekben hasznát vehetjük a prepperségnek? Miért voltak bölcsebbek ebben a két-három generációval előttünk élők, és milyen „alapfelszerelést” ajánl a szakértő? Videónkból kiderül!
